Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Nyakas-hegyi körtúra – családi kiadás

Tóth Judit 2020.05.20.

Ez a túra a nagy távolságok helyett sokkal inkább az érdekes, apró részletekről szólt. Ha rááll az ember szeme, feltárul a mikrokozmosz, és irtó érdekes események szemlélői lehetünk. Persze ehhez meg kell állni, le kell hajolni, és közelebbről is szemügyre kell venni az erdő „földszinti” lakóit.

Amíg a család legifjabb tagja egy fenyőággal söpröget éppen vagy érdekes botokat gyűjt, mi időt és lehetőséget kapunk arra, hogy alaposan megszemléljük az erdő parányi lakóit. Egy „felnőtt” túrán inkább haladunk, hogy minél többet lássunk, minél messzebbre jussunk, de mióta most ötéves kisfiam kinőtt a hordozós korból, és már a saját lábán, a saját tempójában halad, sokkal rövidebb távokat teszünk meg, cserébe viszont sokkal többet látunk a természetből, és olyasmire is felfigyelünk, amire korábban talán „nem lett volna szemünk”.

Szuszogóról a Nyakas-tetőre

Azt terveztük, hogy Zsámbék széléről indulva körtúrát teszünk a Gerecse délkeleti peremén, a Nyakas-tetőn. Túránkat Zsámbék szélén, a hegy lábánál található pincesornál, a Szuszogónál kezdtük, amely a diófák árnyékben megbújó, löszfalba vájt pincéivel nagyon hangulatos hely.

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32

A Szuszogó hangulatos pincéi

Fotó: Tóth Judit

A pincéket magunk mögött hagytuk, de a szuszogás megmaradt, a kiskertekkel övezett úton szépen emelkedtünk felfelé. Aztán elértük a tölgyfalevéllel jelzett töki tanösvényt, és azon balra letérve felcaplattunk a Nyakas-tetőre, a mi eddigi utunkkal párhuzamosan haladó sárga jelzésre. Egy régi bányaudvar mellett értünk fel a sziklás, köves fennsíkra. Az itteni, jól faragható mészkövet a 20. század közepéig bányászták, a kitermelt építőköveket sok zsámbéki és környékbeli épülethez használták, de az Országház kőfaragványainak egy része is ebből a mészkőből készült.

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32

Sárga jelzésen a fenyőerdőbe

Fotó: Tóth Judit

Hatalmas fenyők alatt óriási hangyabolyok

A sziklagyepet hamarosan felváltotta az erdő, egy sűrű telepített fenyvesben folytattuk utunkat. Még alig értünk be, máris meg kellett állnunk, mert az ösvény mellett egy hatalmas, közel 1,5 méter magas erdeivöröshangya-boly magasodott. Ezek a méretes fészkek védettek, természetvédelmi értékük 50 ezer forint. Az erdei vöröshangyák főleg tűlevélből építik óriási váraikat, de más növényi törmeléket is beépítenek. Táplálékukat nagy részben rovarok, illetve a levéltetvek által termelt mézharmat jelentik, de magok, gombák, állati tetemek is szerepelnek az étlapjukon. A hangyák az erdő egészsége szempontjából is fontosak, ugyanis a megfigyelések szerint jelentős mennyiségű rovarkártevőt tudnak elpusztítani. (Akit bővebben is érdekel a téma, annak ajánlom az Erdei vöröshangyák erdővédelmi szerepe Európában című tanulmányt.)

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32

Az erdei vöröshangyák hatalmas fészke igazi erődítmény

Fotó: Tóth Judit

Az erdei vöröshangyák legendás kapcsolatot ápolnak a levél- és kéregtetvekkel, nem bántják azokat, a tetvekből kisajtolt mézharmatra fáj a foguk. A kapcsolattal nemcsak ők, de a megcsapolt tetvek is jól járnak, mivel a hangyák védelmét élvezik más rovarokkal szemben.

A vizsgálatok szerint az erdei vöröshangyák fészekdombja közelében álló fákra jó hatással van a hangyák közelsége. Részben azért, mert az azokon próbálkozó kártevőket könnyebben felfedezik a hangyák, részben pedig azért, mert a bolyban raktározott táplálék, a hangyatetemek tápanyaggal látják le a közeli fákat.

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32

Az út nagy része telepített fenyvesben vezet

Fotó: Tóth Judit

Beszédes nevű erdőlakók

Alig haladtunk tovább, ismét megálltunk, mert kisfiam meghallott egy csilpcsalpfüzikét. A madár hangját már nagyon jól felismeri, de őt magát még soha nem látta. Most szerencsénk volt, és ha röviden is, de megmutatta magát a jellegzetes hang gazdája. A csilpcsalpfüzikék esetében is hasonló a feladatmegosztás, mint sok más madárnál. A fészket a tojó építi és ő neveli a fiókákat is, a hím mindebben nem segít, cserébe viszont hevesen védelmezi területét.

IMG_4823_FotoSZB

A csilpcsalpfüzike hímje éberen figyel

Fotó: Szelényi Balázs

Az úton alig találkoztunk pár túrázóval, érdekes élőlényekből azonban nem volt hiány. Az ösvény egy pontján például galacsinhajtó bogarak ténykedtek szokásos sietséggel, de ahogy jobban megnéztem őket, a lábuk furán pókszerű volt. Utólag kiderült, a vicces nevű lőcslábú galacsinhajtókat (Sisyphus schaefferi) láttuk, akik hosszú, görbe lábukról kapták nevüket. Leginkább melegkedvelő tölgyesekben élnek, és más galacsinhajtóktól eltérően a hímek és nőstények közösen készítik el a galacsinjaikat, de általában a hímek görgetik azt. A trágyából készült galacsinokat a bogarak beássák a fészkükbe, és a lárvák táplálékául szolgálnak majd. A munka közben kisebb csetepaték is kialakulnak, mikor egy másik egyed meg akarja szerezni a galacsint.

IMG_4828_FOToSZB

Lőcslábú galacsinhajtó- különleges külsőhöz különleges név jár

Fotó: Szelényi Balázs

Amatőr természetbúvárok

A fenyvesen át vezető sárga jelzésről egy idő után újra áttértünk a tölgylevéllel jelzett töki tanösvényre, amely a töki szakadék peremén halad. A szakadék oldalát erősen benőtte már a növényzet, de lenézve a tetejéről így is érezhető a mélysége. Az ösvény jobb oldalán a fák között érdekes sziklaformákat, többek között egy nagy üreget látni. A táj az ösvényt szegélyező erdő miatt néha-néha mutatja csak meg magát. Uzsonnázóhelyünkről azonban, egy az úton keresztülhaladó széles repedés mellett, kicsit nagyobb rálátást kaptunk a tájból és a Gerecse hegyeiből.

DSC_8503_Nyito3

Előtérben az ottjártunkkor még sárguló repce, háttérben a Gerecse hegyei

Fotó: Tóth Judit

Innen visszafordultunk, és először a tanösvényt, majd a sárga jelzést követve leindultunk a hegyről. Betértünk egy szép kis, szőlőültetvények szegélyezte tölgyesbe, melynek szélén ismét meg kellett állnunk, földben fészkelő vadméhek üregeit vettük észre. A magányos életmódú méhek a föld alatt alakítják ki fészküket, amelyek egy központi járatból és az abból kiágazó mellékjáratokból állnak, amelyek végén egy-egy ivadékbölcső van. Minden kis üregbe egy-egy petét rak a nőstény, és melléjük egy kis útravalót, pollen és nektár keverékét, amit a kikelő lárva szépen megeszeget majd.

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32

Szőlők között, útban lefelé a hegyről

Fotó: Tóth Judit

Présházak és egy magányos templomrom

Az erdőből kiérve hamarosan elértük a hangulatos töki pincesor présházait, amelyek között van néhány különösen szép, felújított, régi épület. A nagy múltra visszatekintő töki szőlőtermesztést egyesek egészen a római korig vezetik vissza, de ami biztos, az Árpád-kor végén a zsámbéki szerzetesek már készítettek bort. A Nyakas-hegy lejtőin most a fehér borok dominálnak, de a 17. században inkább a vörös bort készítettek.

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32

A hangulatos töki présházak között vezet az út

Fotó: Tóth Judit


DSC_8546

Tök és környéke már a római korban is lakott hely volt, elképzelhető, hogy az itteni szőlőművelés is a római korig nyúlik vissza

Fotó: Tóth Judit

A zsámbéki romtemplomot a járványhelyzet miatt most kihagytuk, de a Tök határában álló Rossztemplom-dűlőben álló romhoz tettünk egy kitérőt. A román stílusú, egyhajós, Árpád-kori templom a jelenlegi falu elődjének plébániatemploma volt. Nem sokáig használták azonban, valószínűleg a 13. században épülhetett, de már a török hódoltság előtt elhagyhatták azt. A még álló falak 5-6 méter magasak, és kivehető a hajóhoz illeszkedő félköríves szentély is.

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32

A töki romtemplom egy kukoricatábla közepén áll magányosan

Fotó: Tóth Judit


65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32, 32

A román stílusú templom a középkori falu plébániatemploma volt

Fotó: Tóth Judit


02641

A templom rekonstrukciós rajza

Forrás: Digitális Képtár, Tök

A környéken sokkal korábbi emlékek is vannak. Errefelé vezetett át a „Nagy útnak” nevezett római út, melynek egyes szakaszain ma is megvan a kőburkolat. Számos más római emlék is található errefelé, többek között a rómaiak által felduzzasztott tó gátjának maradványai és egy kétlyukú kőhíd. Szóval, bőven van még mit felfedezni.

A koronavírus miatti kijárási korlátozásokat május 4-től vidéken, majd május 18-tól Budapesten és Pest megyében is enyhítették. Ezt kihasználva célszerű is minél több időt a szabad levegőn tölteni, de mindannyiunk biztonsága érdekében továbbra is be kell, illetve be érdemes tartani bizonyos rendszabályokat. Kerüld a zsúfolt helyeket, lehetőleg ne tömegközlekedéssel, hanem autóval vagy kerékpárral menj, a természetben is tartsd mindenkitől a 1,5 méteres távolságot, és ne feledd, hogy a 65 évesnél idősebbeknek a saját biztonságuk érdekében még jobb otthon maradniuk. Mi addig is igyekszünk minél több tippet adni a kevésbé felkapott kirándulóhelyekről, amíg teljesen helyreáll a rend. Jó túrázást!

Nagymaros, a szelídgesztenyésen innen és azon túl

Nagymaros, a szelídgesztenyésen innen és azon túl

2020.06.23.

Nagymaros a Dunakanyar egyik legszebb települése, könnyű megközelíthetőségének és fekvésének köszönhetően a túrák kedvelt kiindulási pontja. Mielőtt azonban nekivágnánk a hegyeknek, érdemes egy kicsit a városban és közvetlen környékén is körülnézni, mert itt is akadnak érdekes látnivalók.

→ Tovább
A Zemplén egyik legfestőibb vára - Boldogkő

A Zemplén egyik legfestőibb vára - Boldogkő

2020.06.13.

Hogy melyik Magyarország leglátványosabb vára, arról megoszlanak a vélemények, de ha a legszebb fekvésűt keressük, akkor a függőleges sziklafalakkal körbevett, Bodókő-hegyen magasodó Boldogkő vára bizonyosan az élmezőnyben végez. Az Oroszlánszikla gyilokjárója és egyedi panorámája miatt is érdemes ezt a várat felírni a bakancslistánkra.

→ Tovább
Festői sziklaszirt Epöl határában

Festői sziklaszirt Epöl határában

2020.03.26.

A Keleti-Gerecse egy kevésbé ismert, ám messziről is hívogató bércéről megkapó látvány tárul elénk. Szemlélődő természetjáróknak ez nem csupán egy kőkupac, hangulata és értékei miatt inkább sziget, semmint hegy.

→ Tovább