Keresés eredménye

A Salgótarjántól Ózdon át Diósgyőrig vadregényes tájakon kanyargó Kohászok Útja szépségeivel és nehézségeivel életre szóló kalandokat ígér a vállalkozó kedvű túrázóknak. Egy páratlan kezdeményezésének hála, a nehézségekből immár eggyel kevesebb van.

Nehéz sorsú iparvidék, káprázatosan szép természeti környezet, Erdélyt idéző tájak, ahol még ma is csodabogár a bakancsos turista. Az ország északi peremvidékén hullámzó Vajdavár-homokkővidék, vagy ahogyan a helyiek hívják, az Óbükk, még ma is felfedezetlen terület a természetjárók számára. A táj egyik legszebb látnivalója a gyönyörű környezetben megbújó Arlói-tó.

Alig hittem a szememnek, amikor néhány évvel ezelőtt egy óbükki túra után Ózd felé buszozva megpillantottam az egykori Borsodnádasdi Lemezgyár környékét a régi kaszinóval, művelődési házzal, világháborús emlékművel és a régen bezárt gyár omladozó bejáratával. Elképesztő volt, mintha az 50-es évekbe csöppentem volna. A közelmúltban történt némi változás, a hihetetlenül retró hangulatú épületek elhagyatottságába az Óbükk Látogatóközpont próbál némi reményt csempészni. Kevés sikerrel.

A fővárostól másfél órányi autóútra, Járdánháza mellett, a festői szépségű Gyepes-völgyben, az Óbükk hegyeinek ölelésében bújik meg a közelmúltban felújított Ivánkapusztai turistaház.

„Lesz még egyszer ünnep a világon”. A négy fal között ücsörögve, a jelvénytartó dobozomban az elmúlt évek szerzeményeit rendezgetve Vörösmarty Mihály szavainak jegyében jött az ötlet, hogy pár mondatban bemutassak néhányat a kedvenc túráimból.

Ki hinné, hogy kicsiny országunknak is akad egy szeglete, ahol az erdőbe lépve gondos kezek írják fel nevünket egy füzetbe, hogy szükség esetén pontosan tudják majd, hogy kit is kell keresni, ki is kerülhetett bajba Magyarország legnagyobb egybefüggő, érintetlen erdőrengetegében?