Miért kellene jobban megbecsülnünk a „kórókat”? Milyen élőlények képesek a meztelencsigákat kordában tartani? Miért érdemes a lehullott leveleket a fa alatt hagyni? Gyakorlati példákon keresztül mutatjuk meg, miért fontos a biológiai sokféleség egy kertben.
A téma egyik szakértője dr. Gyulai Iván ökológus, akit nemrég látogattunk meg Gömörszőlősön. Vele készült cikkünket a Turista Magazin legfrissebb számában olvashatjátok. Természetesen Szuhafőn is jártunk, ahol az egyre népszerűbb mélymulcsos kertgazdálkodási módszer megszületett, és ahol a Gyulai Iván által tartott tanfolyamok gyakorlati képzése zajlik.
Dr. Gyulai Iván ökológus a környezetkímélő kertgazdálkodás egyik legismertebb hazai szakértője, akinek mélymulcsos kertművelési módszerét sokan szeretnék megtanulni
Hogy milyen egy biodiverzitás-barát kert, arra a híres szuhafői kert kiváló példa. Itt nincs milliméteresre nyírott gyep, az általános vélekedés szerint gyomnak tartott növények vígan nőnek mindenfelé, és sorokba rendezett palántákat sem nagyon látni. „Én a védelem nélküli növényvédelmet pártolom, egyetlen praktikám a totális káosz. Ha mindenkit összekeverek, akkor nincs mintázat, nincs illat, és így senki nem találja, amit keres, kivéve a kertészt” – mesél egyik hitvallásáról, miközben körbevezet bennünket a kertben.
A vegyszerek felborítják az egyensúlyt
Ha a biológiai sokféleségről hallunk, a legtöbbeknek az erdők, a mezők, esetleg távoli egzotikus szigetek jutnak az eszébe, pedig a biodiverzitás nem csak a természetes élőhelyeken fontos, hanem a kertben is.
Gyulai Iván szuhafői kertje ad helyet a mélymulcsos tanfolyam gyakorlati képzésének
Ahogy ugyanis egy erdőre, egy rétre, vagy bármilyen természetes élőhelyre igaz az, hogy minél nagyobb benne a sokféleség, annál egészségesebb, ugyanez érvényes a kertre is. A bennük élő élőlények ugyanis korlátozni tudják egymást, amivel fenntartanak egy optimális egyensúlyt, így senki nem tud túlszaporodni.
Ha azonban nekiesünk vegyszerekkel a növényeknek, hogy kipusztítsuk például a levéltetveket, az őket korlátozni képes katicabogarak is eltűnnek a kertből, hisz nincs már mit enniük, emiatt pedig egyszer csak újra elszaporodnak majd a levéltetvek. Míg, ha nem teszünk semmit, akkor beáll egy egyensúlyi állapot. Lesznek katicák és lesznek levéltetvek is, de nem annyi, amennyi tönkretenné a kertet.
A biodiverzitás-barát kerteket a beporzók is szeretik
A meztelencsigák nem örülnek a szentjánosbogaraknak
Ha megkérdeznénk egy kertészt, hogy melyik az az élőlény, amelyikkel a legtöbb problémája van, a meztelencsigák jó eséllyel dobogós helyen végeznének. Magyarországon több mint 30 meztelencsiga faj él, de számuk a megtelepedő inváziós fajok miatt folyamatosan gyarapszik.
A kertben számos olyan csigafogyasztó faj él – már ha hagyjuk, hogy ott éljenek – amelyek segíthetik a kertészt.
Ilyen például a sün, a cickány, a barna és a zöld varangy. Ezek a fajok persze nem tudnak végtelen mennyiségű csigát megenni, ráadásul a sün a spanyol csigát el is kerüli. Gyulai Iván szerint a leghatékonyabb segítőink azok a fajok, amelyek a csigák petéit eszik, mint például az éti csiga, a futrinkák, a százlábúak, vagy például a lótücsök. Ez utóbbi fajt sokan szintén a kert ellenségének tartják, pedig ez a ragadozó rovar a csigák és azok petéi mellett a cserebogár pajorokat is szívesen fogyasztja.
A nagy meztelencsiga őshonos nálunk, és a kert helyett inkább a pincében lakmározik, de a korlátozni tudja a többi meztelencsiga fajt, mivel azok petéit és fiatal példányait eszi
A meztelencsigák ellenségei között ott vannak a szentjánosbogarak is. Itt persze nem a kifejlett rovarokra kell gondolni, hanem a lárvákra, amelyek szájszervükkel megszúrják a meztelencsigákat, és enzimeik lokálisan emésztik a csigát. A szentjánosbogarak azonban csak a magasra hagyott növényzetet szeretik, így ahol rendszeresen felzúg a fűnyíró és mindent rövidre vág, ott nem sok eséllyel telepszenek meg.
Itt fűnyíró helyett kaszával vágja le a füvet a kert gazdája, és az úgynevezett gyomoknak is helye van
Nézzünk más szemmel a kert növényeire
Sokan szeretik a kertjükben a látványos, színes, ám nálunk nem honos növényeket. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy minden fa és cserje egy egész közösség otthona, amelyhez állatok, gombák kötődnek, és ezek adott esetben képesek arra is, hogy korlátozzák az adott faj elterjedését és túlszaporodását. Az idegenhonos fajok esetében azonban a velük együtt élő közösségek az őshazában maradtak, így itt nincs, aki korlátozza azokat. Gondoljunk csak például az ártereken terjedő zöld juharra vagy a kertekben kiirthatatlan alkörmösökre.
Réti boglárka és vérehulló fecskefű sárgállik a kertben
Sokan ádáz ellenségként tekintenek a kertben itt-ott felbukkanó magas növésű „gyomokra”, mint a bojtorján, a csalán, az aszat, a turbolya, és még hosszan sorolhatnánk.
De tekintsünk kicsit másképp ezekre a növényekre, amelyek nagy termetüknek köszönhetően árnyékot vetnek, a nagy melegben kellemes mikroklímát teremtenek és őrzik a talajnedvességet.
Ráadásul képesek arra is, hogy magukhoz csalogassák a csigákat. Hisz a csigák a nyirkos, árnyékos helyeket keresik, és ha felhagyunk ilyen foltokat a veteményes közelében, akkor a inkább ott tartózkodnak, ahelyett, hogy a haszonnövényeinket rágcsálnánk naphosszat. Persze, ha körös körül rövidre nyírt gyep van, akkor egyértelmű, hogy a veteményest választják inkább.
A közönséges bojtorján óriási levelei a szikrázó napsütésben kellemes árnyékot nyújtanak a kert kisebb lakóinak, és alattuk a talaj is kevésbé szárad ki
A lehullott levélnek és a holtfának is helye van a kertben
Ősszel a lehulló leveleket sokan összeseprik, összegereblyézik, netán benzines lombfújóval összegyűjtik, majd zsákokba tömködik, és elvitetik. A lehulló leveleknek azonban fontos szerepe van a fa és a kert életében, hisz ezek részei a tápanyag-körforgásnak. A levelek elkorhadnak, visszakerülnek a talajba, növelik annak humusztartalmát, gazdagítják a talajéletet, és hozzájárulnak a fa egészségéhez.
A kertben hagyott holtfa kiváló mikroélőhelyet jelent számos fajnak
Ha egy idős fa élete végetért, akkor sem érdemes azt eltávolítani, az elhalt fák ugyanis számos élőlény számára szolgálnak élő-és táplálkozóhelyként, a cincérektől kezdve az odúlakó madarakon át a denevérekig. A veszélyes ágak levágásával a balesetveszély elhárítható, a megmaradt törzs pedig értékes mikroélőhely lesz a kertben.
A humuszban gazdag talaj, mindennek ez az alapja
Ha szívesen olvasnátok további gyakorlati tanácsokat a biodiverzitás-barát kert létesítésével kapcsolatban, akkor lapozzátok fel a legfrissebb Turista Magazint, emelett pedig melegen ajánljuk dr. Gyulai Iván Ötletek a biodiverzitás-barát kert kialakításához című kiadványát, ami cikkünk forrásául is szolgált. A füzetet a Magyar Természetvédők Szövetségének oldalán találjátok meg.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
