Egy egész parlagisas-család elpusztult mérgezésben

A két kifejlett parlagi sas teteme mellett megtalálták két nemrég kirepült fiókáét is. 2006 óta nem volt példa arra, hogy egy teljes sascsalád mérgezést szenvedett el.

Szerző:
MME
2019. szeptember 19.

A két kifejlett parlagi sas teteme mellett megtalálták két nemrég kirepült fiókáét is. 2006 óta nem volt példa arra, hogy egy teljes sascsalád mérgezést szenvedett el.

Augusztus 17-én, Békés megyében érkezett a bejelentés a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatához a halott madarakról. A parlagi sas fokozottan védett, a természetvédelmi értéke egyedenként egymillió forint, így most 4 millió forintnyi természetkárosítás történt. A tetemeket a NÉBIH laboratóriumába szállították és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság feljelentése alapján a Rendőrség nyomozást indított az ügyben.

 

 

A helyszínt és környékét a rendőrség és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Méreg- és Tetemkereső Kutyás Egysége végezte, akik több, a mérgezéshez kipreparált galamb csalétket és a mérgezés miatt elpusztult szarkát is találtak a közelben. Az elkövetők leggyakrabban nem konkrétan a madarakat akarják megmérgezni, hanem a rókákat és varjúféléket az apróvadak és háziállatok védelme érdekében, ebben az esetben viszont annyira közel voltak a csalétkek a sasfészekhez, hogy az sem kizárható, hogy szándékosan a sasokat vették célba.

 

 

A sasmérgezés sajnos rendszeres, de olyanra már 2006 óta nem volt példa, hogy egy egész család elpusztult volna emiatt. A parlagi sasok egész évben veszélyben vannak, mind a költőhelyeken, mind a táplálkozóhelyeken, és időszakos megtelepedési helyeken is. Az MME szerint még több lehet az esetek száma, mivel a legyengült, elpusztult madarak csak ritka esetben kerülnek elő.

 

A mérgezés következményei
  • A mérgezés tiltott vadászati módszernek számít, ráadásul a rókák és varjúfélék gyérítését legális és szelektív módszerekkel is csak kizárólag a vadgazdálkodók végezhetik. Aki ezt engedély nélkül vagy illegális módszerekkel végzi, az orvvadászat bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • A mérgezésekhez használt rendkívül veszélyes szerek szinte mindegyikét régen betiltották Európa-szerte, így már a birtoklásuk is méreggel visszaélésnek minősül és az elkövetők ezen vétség miatt elzárással büntetendők.
  • A mérgek az állatok indokolatlan kínszenvedését és pusztulását okozzák, így az elkövetők állatkínzás bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók.
  • A mérgek nem szelektívek, így szinte minden esetben védett vagy fokozottan védett állatok is áldozatul esnek, így a mérgezők természetkárosítást is elkövetnek, amely akár egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
  • Nem utolsó sorban ezeknek a szerek kevesebb, mint egy grammja már képes egy felnőtt ember halálát okozni, így az őrizetlenül hagyott méreganyaggal vagy az emiatt elpusztult állattal érintkező emberek is halálos mérgezést szenvedhetnek.
 
 

A parlagi sasok mérgezésének megelőzéséért, az MME vezetésével, a Pannon régió öt országában folyik az EU által támogatott PannonEagle LIFE projekt. Mi is írtunk arról a nemzetközi kampányról, melynek keretein belül hét kiemelt fajjal mutatják be az évi 25 millió madarat érintő illegális madármészárlások problémáját. 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Kunszentmiklósi sascsalád adoptálta a kunpeszéri fiókákat

Parlagi sast mentettek a nemzeti park szakemberei

Rágcsálóirtótól pusztultak el az uhuk

Védett madarak és rókák is elpusztultak Tolnában

Patkányméreg ölte meg a tojó uhut
 

Cikkajánló