Erre a kérdésre ad választ a WWF új kiadványa. Megtudhatjuk többek között, hogy a farkasok veszélyt jelentenek-e a turistákra, és hogy biztonságban vannak-e a haszonállatok.
A nagyragadozók: a hiúzok, a medvék és a farkasok újbóli megjelenése hazánkban már nem igazán meglepetés. Mindez a szigorúbb természetvédelmi szabályozásoknak, a befogadóbb szemléletnek, a sokszereplős (pl. vadgazdálkodás, természetvédelem, állattartás) fajvédelmi programoknak, a bőséges táplálékot nyújtó élőhelyeknek és saját alkalmazkodó képességüknek köszönhető.
A WWF Magyarország most megjelent, online is elérheő kiadványában azokra a kérdésekre válaszol, amelyek bárkiben felmerülhetnek, de amelyekkel kapcsolatban rengeteg a tévhit, vagy az érzelmeken, hiedelmeken alapuló (téves) információ.
Egyre többet tudunk a hazai nagyragadozók elterjedéséről, viselkedéséről és ökológiájáról, azonban e tudás jelentős része szubjektív megfigyelésekre alapozott. A kiadvány általánosan ismerteti a három nagyragadozó közül a leggyakoribb és talán leginkább konfliktusos fajt, a farkast azzal a céllal, hogy választ adjon a farkasok közvetlen közelében élő emberek által felvetett leggyakoribb kérdésekre. A tudományos ismeretekre alapozott kiadványt német állattenyésztési és vadgazdálkodási szakértők állították össze, a magyar vonatkozású részekkel pedig hazai vadbiológusok egészítettek ki – ismerteti a WWF.
Többek között azokra a kérdésekre kaphatunk választ, veszélyeztetik-e a farkasok a turistákat, biztonságban vannak-e a haszonállatok, vagy hogy tényleg csak a gyenge és beteg állatokat ejtik el a farkasok. A válaszok szakirodalmon és igazolt megfigyeléseken alapulnak. A kiadvány egyes fejezetei az állat biológiáján kívül a közbiztonságról, az állattartásról, a vadgazdálkodásról, az erdőgazdálkodásról és a turizmusról is szólnak.
Az utóbbi években nem csak elvétve hallunk Szlovákiából átkóborolt példányokról, de az Északi-középhegység egyes területein már farkasok, hiúzok és medvék állandó jelenlétéről is beszélhetünk. Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni az új helyzet által támasztott kihívásoknak, újra meg kell tanulnunk együtt élni ragadozó >>versenytársainkkal<<. Ehhez pedig tisztán kell látnunk, hogy nagyragadozóinknak milyen hatásai lehetnek közvetlen környezetünkre. Ennek megértésében segít ez a kiadvány is
– mondta Dr. Heltai Miklós, a Szent István Egyetem vadbiológus professzora.
Ma Európában a becslések szerint 17 000 farkas, 17 000 medve, 9000 hiúz és 1250 rozsomák él. Magyarországon elsősorban az Északi-középhegység területén élnek nagyragadozók. A farkas már megtelepedettnek tekinthető és rendszeresen szaporodik hazánk több területén.
Ahol emberek és nagyragadozók osztoznak egy adott területen, ott szinte mindig konfliktusok alakulnak ki. „A LIFE EuroLargeCarnivores pályázat lehetőséget biztosít az emberek és nagyragadozók közötti konfliktusok enyhítésével kapcsolatos jó gyakorlatok cseréjére, valamint a határokon túli együttműködésen és tudásmegosztáson keresztül kívánja jobbá tenni az együttélést. Segít megoldásokat találni a farkasok, medvék és hiúzok által jelentett társadalmi, gazdasági és ökológiai kihívásokra” – mondta Dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője.
Forrás: WWF Sajtóközlemény
Top5 turista magazin cikk
A szeszélyes időjárás se tántorította el a 42. Gerecse teljesítménytúrák résztvevőit
A világon először nálunk rendeznek konferenciát a nyaktekercsekről
Továbbra is aggasztó a balatoni nádasok állapota
Beindult a szezon a Jégmadár vízi tanösvényen
