Bár látványos pipacsmezőket még ma is találni, színpompás gyomnövényekből sokkal kevesebb van a szántóföldek szegélyében, pedig ez a látvány pár évtizede még hozzátartozott a tavasz végi-nyár eleji tájhoz. Miért fogyatkoztak meg a vadvirágok, és miért lenne jó, ha több lenne belőlük?
A témáról a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) oldalán olvashatunk hosszabb cikket. „Néhány évtizeddel ezelőtt megszokott látvány volt a Kiskunságban a parcellák szélein a vadvirágos, pipaccsal, búzavirággal, pipitérrel, szarkalábbal, konkollyal teli sáv, addig mára a megváltozott művelési mód, a nagy kiterjedésű monokultúrák és a rengeteg gyomirtószer miatt ez szinte teljesen eltűnt” – írja a KNPI honlapja. „A jelenség sok szempontból aggasztó, hisz a gyomoknak is megvan a maguk szerepe a természetben és a fogyatkozásuk rávilágít egy, az egész világon zajló folyamatra: a mezőgazdasági területek biodiverzitásának (biológiai sokféleségének) csökkenésére.”
A virágos gyomnövények azért is nagyon fontosak, hisz azok különböző időben virágoznak, és így képesek folyamatosan táplálékot biztosítani a beporzást végző rovaroknak, míg a termesztett kultúrnövények, bár hatalmas területen nőnek, csak rövid ideig virágoznak. A gyommagvak ráadásul rengeteg magevő madárfajnak is fontos táplálékot jelentenek.
A KNPI cikkében néhány szép gyomnövényt közelebbről is megismerhetünk. Mind közül a legismertebb szántóföldi vadvirág, a pipacs, a mákfélék családjába tartozik, éppen ezért vadmáknak is hívják, bár ópiumot belőle nem lehet kinyerni.
Szintén közismert szántóföldi gyom a búzavirág, amiből egyre kevesebbet látni. A növény szárított virágját szappanok, fürdősók díszítéséhez használják, míg a belőle nyert virágvíz enyhe gyulladáscsökkentő, nyugtató hatású a bőrre.
Gyönyörű növény a konkoly is, amit 2021-ben az év vadvirágának is választottak. 1968-ban kiadott Növényhatározó még „közönségesként" írta le, azonban a 20. század második felétől a mezőgazdaságban alkalmazott korszerűbb eljárások miatt a növény – számos más szántóföldi gyomhoz hasonlóan – erősen visszaszorult, így sok helyen védetté nyilvánították, többek között Magyarországon is 1993-ban. Az utóbbi években a vegyszeres kezelések visszafogottabb használata miatt ismét terjedőben van. A növény magja mérgező, ezért tömeges előfordulása egy-egy gabonavetésben veszélyessé válhat.
Ha szeretnétek még több virágos gyomnövényt megismerni, kattintsatok a KMNPI oldalára.
