Tudástár

Kaktuszok és más jövevények

Talán meglepő, de a kaktuszok remekül érzik magukat a hazai gyepeken, távol az őshazájuktól. Csak épp semmi helyük itt. A Pilisben és a Vértesben is találtak már kivadult állományokat, a napokban pedig a Kiskunságban „kaktusztalanítottak.”

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Czitor Bea / Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
2021. február 25.

Talán meglepő, de a kaktuszok remekül érzik magukat a hazai gyepeken, távol az őshazájuktól. Csak épp semmi helyük itt. A Pilisben és a Vértesben is találtak már kivadult állományokat, a napokban pedig a Kiskunságban „kaktusztalanítottak.”

Bár egyre többször hallani itt-ott felbukkanó kaktuszokról, azért még mindig meglepi az embert, amikor a hazai gyepeken vagy hegyoldalakban kaktuszokat lát. Hogy kerülnek ezek a növények ide, olykor jelentős távolságra a legközelebbi településtől?

Ne dobjuk ki a megunt kaktuszokat!

„Gyakran kertből vagy temetőből kivadulva jutnak ki a környező gyepekre, vagy zöldhulladékként kerülnek a területre, esetleg szándékosan ülteti ki valaki feleslegessé vált növényeit. A hajtásdarabok könnyen legyökeresednek, de magról is terjedhet” – írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

A napokban az igazgatóság működési területén Kéleshalom és Tázlár környékén távolítottak el kivadult kaktuszokat. Kéleshalom külterületén, az egyik homokbucka tetején számoltak fel egy néhány négyzetméter kiterjedésű, medvetalp- és más bokorkaktusz-fajok alkotta állományt.

Ezek a fajok jól tűrik a téli mínuszokat, és könnyen megtelepednek, ha alkalmas élőhelyre kerülnek.

De hogy a kéleshalmi buckákra hogyan kerültek a kaktuszok, azt egyelőre nem tudni, mivel a település több kilométerre, és a legközelebbi földút is több száz méterre van a helyszíntől.

Van, ahol már komoly gondot okoznak

A helyzet nem egyedi, korábban már a Pilisben és a Vértesben, de a Duna-Tisza közén is több helyen találtak már ilyen állományokat, például Ágasegyházán, Kunbaracson, Kunadacson.

Dr. Csecserits Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa próbálja felkutatni a hazai kaktusz-kivadulásokat, egy korábbi a turistamagazin.hu-nak adott interjúban azt mondta, jelenleg 10-15 ilyen helyet tud az országban.
"Nálunk egyelőre nincs még olyan sok a kivadult kaktuszokból, jelenleg még kontrollálható az állomány, de oda kell figyelni. Tőlünk délre már komolyabb a probléma, a kaktuszok az őshonos növényzet rovására terjednek. Például Bulgáriában a kaktuszok már elterjedt legelőgyomnak számítanak, Horvátországban is sok helyen gondot okoznak, de, hogy egy távoli példát is mondjunk, Ausztráliában különösen sok idegenhonos kaktuszfaj került ki a természetbe és okoz problémát."


Tájidegen fajok helyett őshonosakat

Az inváziós fajok egy részét szándékosan hozták be, például dísznövényként, mint közönséges selyemkórót, illetve a kanadai és magas aranyvesszőt.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság azt javasolja, hogy otthon, a kertünkben is kerüljük a tájidegen növényfajok ültetését, helyettük inkább őshonos fajokat válasszunk, vagy olyan dísznövényt, amiről biztosan tudjuk, hogy nem terjed agresszíven. Ehhez nyújthat segítséget a Mi nyílik a kertemben? című kiadvány.


A WWF Magyarország bárki számára elérhető online kiadványában többek között javaslatokat kaphatunk kertbe ültethető, dekoratív őshonos fajokra. A kiadvány például az orgona helyett a közönséges fagyalt ajánlja, a nyugati ostorfa helyett a magyar kőrist, a kanadai aranyvessző helyett a kerti cickafarkot, a mérgező amerikai alkörmös helyett a fekete bodzát.

Ezekkel a fajokkal kiválthatunk olyan hasonló kinézetű idegenhonos fajokat, amelyek kivadulva egy idő után komoly természetvédelmi problémákat okozhatnak. Márpedig az inváziós fajok ellen a legjobb védekezés a megelőzés.


Cikkajánló