Mesés bükki szirtek, ahová nem csak a panorámákért érdemes felkapaszkodni

Hazánk legnagyobb összefüggő erdőterülettel bíró egyben legnagyobb átlagmagasságú hegységében lenyűgöző panorámaszirtek magasodnak. Ezek a természetes kilátók már önmagukban is csodás úti célpontok, ahol látványos sziklák és ördögszántások teszik egyedivé a madártávlat mesés hangulatát. Számos ilyen helyszín létezik a Bükkben, mi csupán a turistaúton megközelíthető bérceket és nevesebb „köveket” soroljuk fel a teljesség igénye nélkül, ámbár így is bőven van miből csemegézni.

Sziklás panorámák Lillafüred környékén

A hazai táj kihagyhatatlan látványossága a Lillafüredi Palotaszálló mesés környezete, amit a kisvasút, a hegyek szorításában elnyúló Hámori-tó, számos programot kínáló természeti és épített érték tesz feledhetetlenné. Panorámában sincs hiány, ehhez azonban meredek kaptatókat kell letudnunk, de libegővel akár jelentős szintemelkedést is megspórolhatunk.

Fehér-kő

A Fehér-kő egy 20 méter magas, függőlegesen álló orom, melynek barázdált felszínéről mellbevágó mélységet tapasztalhatunk. A jellegzetes mészkőszirt a Bükk-fennsík keleti végére, illetve a hegyekkel övezett Szinva patak alattunk 200 méter mélyen húzódó völgyére enged mesés kilátást. Nem ez az egyetlen fehéren ragyogó sziklatömb a környéken, de kétségtelenül az egyik legszebb madártávlatot engedő. A Fehér-kő hazánk egyik legszebb sziklaorma, egyben az egyik legkülönlegesebb sziklamászó hely.

Gulicska

Meredek kaptató vár a Gulicska meghódítóira, cserébe lenyűgöző panoráma hálálja meg fáradalmaikat. A ritkás karszterdővel fedett, 544 m magas hegy nem a legtetején, hanem nyugati, sziklás letörésénél nyit csodálatos kilátást; innen tárul elénk a legszebb és legteljesebb panoráma. Innen elsősorban a Bükk keleti és északi tájaira, benne a Garadna hosszan elnyúló völgyére látunk rá. Tiszta időben a csipkézett Magas-Tátrától az Alacsony-Tátra hosszú gerincélén át egészen a Besztercebánya feletti hegyekig csillog a Tátrák havas bérceinek vonulata.

Kilátás a Szeleta-barlang mellett

Bár nem egy markáns szirt, felsorolásunkból mégsem hagyhatjuk ki a Szeleta-kilátópihenőt. Ha túránk során az egyik legjelentősebb őskori barlangi lelőhelyét vettük célba, azaz a Szeleta-barlangot, akkor bónuszként egy pompás panorámát is kapunk a látványos üregtől pár méterre. Az ide vezető meredek út végén fakorláttal ellátott, esőbeállós pihenőhelyen szusszanhatunk egyet, de a barlang megcsodálása után is jól fog esni egy kis nézelődés a gyönyörű hegyekre és az alattunk húzódó Szinva völgyére.

Molnár-szikla

A Szinva völgye felett jellegzetesen rétegzett, meredélyes sziklát látunk, melyen messziről látszó keresztje tragikus legendát hirdet. A több változatban fennmaradt történet szerint az alant lakó molnár felesége félrelépése miatt szerelmi bánatában innen vetette magát a mélybe, de ismert a molnár leányának és több miskolci szerelmespár szülők által ellenzett kapcsolatának itt lezárt, szomorú sorsa is. A völgy oldalában „függő" Molnár-szikla mészkőoszlopának csúszós felszínéről a mélyen bevágódott völgyre, Alsóhámorra és a Bükk északkeleti csúcsaira látunk rá.

A Kis-fennsík északi peremén

A kolostorromjáról és turistaházáról ismert Szentlélekről nem messze felkapaszkodhatunk a természetes kőlépcsőkön meghódítható Látó-kövek kitett szirtjére. A vadregényes környezetben álló keskeny sziklaperemről tiszta időben Észak-Magyarország „hullámvidéke", a Felvidék hegyvilágának tömege tárul elénk. Az Aggteleki-karszt nyitja a sort, de az Upponyi-hegység és a Heves-Borsodi-dombság mögött a Karancs is feltűnik. Szemben a Lázbérci-víztározó tűnik fel Dédestapolcsány háztetői mögött. A megkapó panorámaélményt a zord sziklatömb alatt tátongó veszélyes mélység teszi egyedivé.

Páratlan sziklataréj

A Kis-fennsík kiszögellésein lavírozó turistautak némelyike páratlan kilátópontokhoz vezetnek. Az egyik ilyen a nyugati irányba leszakadó Odvas-kő idegen tájakat idéző bérce, melynek rétegesen gyűrött kőszirtje alatt hatalmas mélységben nyúlik el a vadregényes és barlangszállást is rejtő Csondró-völgy, fölötte pedig az Örvény-kő tömbje és a szemközti Kemesnye-kő keretezi a panorámát. A zegzugos, jól rétegzett mészkőorom remek élőhelyet biztosít a sziklakedvelő növényeknek – a magyar turbolya, kövirózsafélék és varjúhájfélék is élnek itt – ezért a keskeny szirt tetején ne csak a mélység miatt figyeljünk arra hova lépünk.

Buzgó-kő pazar panorámája

A fenséges Odvas-kőtől csupán két kilométerre, keletre magasodik a Buzgó-kő 576 méter magas ördögszántásos mészkőbástyája, ami a Kazincbarcikáról induló piros jelzésű út végpontja. A keskeny gerincen megközelíthető sziklatömb első benyomásra Mályinka és Tardona irányába enged kitekintést, de a 360 fokos panorámában a Bükk Kis-fennsíkját határoló, 600-900 méteres hegyek is megfigyelhetők a Nagy-Som-verőtől Kemesnye-hegyig, köztük az Örvény-kő letörésével. Északi irányban a felnövő növényzet némileg zavarja a kilátást, így a szlovák tájat és a Tátrák látványát csak egy szűk ponton élvezhetjük.

Egy nagy múltú kilátópont

Öreg bükkösből látványosan tör ki az Örvény-kő markáns sziklaszirtje. A Bükk Kis-fennsíkjának peremén álló 772 méteres csúcs, nagy múltú kilátópont, amit már Jókai Mór is megénekelt az 1848-as szabadságharc leverése után. A hegylábi erdőkre és a Kárpátok bérceire kilátást nyitó nyugati és északi sziklás letörés jeles sziklamászó hely, amely 15 méteres függőleges sziklafallal törik le nyugatra. Észak felé ennél jóval magasabb, de lépcsőzetes hegyfal szakad a mélybe, melynek panorámáját Szlovákia hegyvonulatai teszik csodálatossá. Az ördögszántással barázdált csúcsot tavasszal holdviola színezi lilára, télen a júdáspénz papírvékony termései lengedeznek rajta.

A Kis-fennsík belső peremén

A Garadna-völgy fölött őrt álló Magos-kő egy 635 méteres panorámás szirt, amely a Bükk északi sziklabérceinek egyik leglátványosabb képviselője. A mélyben zúgó patakkal kettévágott Kis- és Nagy-fennsík peremének fenséges látványa a Bükk keleti végeinek belső vidékére enged madártávlatot. Párás időben hegyek pipáló sorát figyelhetjük innen, a kilátópont sziklagyepét pedig tavasszal vadvirágok díszítik. Kis túlzással autóval is eljuthatunk ide (a közelben húzódik a Szentlélekre vezető aszfaltcsík), az erdeibb élményért azonban érdemes a piros jelzésű ösvényt választani, ami a Köpüs-tető bükkös oldalában vezet.

A Nyír-kő

A nyugati távlatokat engedő Nyír-kőről a patakok által szabdalt hegyláb völgyrendszerére kapunk lenyűgöző kilátást: a Baróc-patak erdős völgyét és a szemközti Szentlélek-hegyet, a dédesi vár kúpját, valamint a Kisvár sziklataréját innen szemlélhetjük a legbehatóbban. Az erdőkép pompája is lenyűgöző: bükkös környezetüktől elkülönülő nyírfák, juhar, luc- és vörösfenyő is tarkítja a megkapó sziklafal környezetét. Rálátunk a fák fölé emelkedő Kisvár déli falredszerére, ami hazánk legmagasabb egybefüggő, természetes sziklafala. A Bükk északi lábán túl az Upponyi-hegység erdős, lankás hátai rajzolódnak ki, és jó időben az északi látóhatárt a Kárpátok egymáson „felülkerekedő" vonulatai zárják.

Vásárhelyi-kő

Bánkúttól északra a Verepce-bérc gerincét bejáró Országos Kéktúra útvonaláról rövid leágazás nyitja meg előttünk a Vásárhelyi-kő végtelennek ható nyugati panorámáját, benne a nem is oly távoli Mátra sziluettjével. A sziklás letörésről a Északi-Bükk másik, fennsík felől lefutó gerincére látunk rá. Bár a nyugati irányba kitett szirtről csak részleges panorámánk van, szépen végigpásztázhatjuk a Bán-patak völgyének túloldalán csúcsosodó hegyeket. Északról dél felé az Alsó-Taró hegyesét, a Felső-Taró hegyesét, a Zobó hegyesét látni, majd a Sinkó-bércen át tekintetünk felszaladhat a már a Bükk-fennsík határát jelző Taró-főre és tovább a Bükk egyik legmagasabb csúcsára, a 956 méteres Bálványra.

Kitekintés a Dédesi várnál

A Vásárhelyi-kőtől alig pár száz méterre délre a Dédesi vár-hegy jellegzetes, sziklákkal körbebástyázott, romokat rejtő hegykúpján is csodálatos kilátást élvezhetünk. Az Árpád-kori vár maradványaitól a kiemelt hegységperemi helyzet és a hegyoldal sziklái remek távlatot engednek az Északi-Bükk völgyekkel tagolt részeire, Borsod hullámzó dombvidékére és a Kárpátok egy kicsiny szeletére is. A meredek hegykúp nem adja könnyen magát, de aki felkapaszkodott rá, az biztosan nem fog csalódni a sziklateraszos történelmi helyszínben.

Kemesnye-kő

A Kemesnye-hegy – melynek oldalában számos sziklakiszögellés szaggatja fel a karsztbokorerdőt – magasan a hegység testébe metsző Kemesnye- és Csondró-völgy fölé domborodik, kilátást engedve a táj belső területeire, távolabb tekintve pedig a Tokaji-hegység egy kisebb szeletére is. A sárga háromszög jelzésen megközelíthető hegygerinc panorámapontja a Kemesnye-kő. Innen a tőlünk déli irányba húzódó Bükk egybefüggő erdőtömbje határozza meg a látképet. Az erdős völgyeket a Kis-fennsík markáns északi letörése keretezi, amit az Örvény-kő tömbjétől a Bálvány toronyban csúcsosodó ormáig láthatunk.

Kapu-bérc távlata

A Kapu-bércet még akkor is az Északi-Bükk vadregényes kilátópontjai közé kell sorolni, ha a mályinkai autóút forgalma alig pár száz méterre halad el mellette. Csipkézett gerincélen közelíthető meg az ördögszántásos kilátópontot, ami alatt ferdén a mélységbe „csúszó", lejtősztyepprét és a környező bükkerdő fölé magasodó, függőleges falként leszakadó sziklaletörés nyit félköríves panorámát nyugati irányba. A nyugati láthatárt a Bükk északi végein túl a Vajdavári-hegység és a Karancs-Medves-vidék teszi mozgalmassá. Különösen tiszta időben a Kárpátok vonulatát a Tátrák havasi gerince koronázza, szembetűnő a Király-hegy hosszan elnyúló, kopasz háta és mögötte a csipkés csúcsokban tetőző Magas-Tátra. A Kapu-bérc sziklás talaján a csenevész tölgyeken kívül a mészkedvelő sziklagyepek tudtak csak megkapaszkodni: itt a kövirózsa- és varjúhájfélék mellett tavasszal a lila színével gyönyörködtető leánykökörcsinek is felbukkannak.

Gerennavár kilátója

A Bálványtól nyugatra, a Bükk-fennsík északi peremén öreg bükkösön átkelve hódíthatjuk meg a Gerennavár meredek hegykúpjához. A 759 méteres hegytetőre felhágva idilli környezet fogad, a meredek oldalakkal határolt lapos platón ugyanis kényelmes, tágas tisztás áll. Öreg fák csoportja között meredek sáncok, sziklás oldalak között vélhetjük felfedezni az egykori őrtornyot és várudvart. A történelmi nyomokat rejtő rét túloldalán egy sziklakapun átlépve kiérkezünk a hegytető sziklás letöréséhez, ahonnan remekül rálátunk az alattunk húzódó Tótfalu-völgyre és a szemközti bércek alkotta sávra, ami alatt szédítő mélységbe szakad a Bükk nyugati oromfala.

A Bükk híres „kövei”

A hegység déli fennsíkperem bércei a távolról is feltűnő „kövek”. Élesen kiemelkedő formáik 800-900 méter közt mozognak, és mivel viszonylag méretes (500-600 méteres) csúcsok fölé tornyosulnak, alulról nézve egészen magas hegység benyomását keltik. Megközelítésük hosszú, déli irányból fárasztó gyaloglást igényel, cserébe hazai viszonylatban ritka látványban lesz részünk. A fennsík pereméről kiterjedt hegyvidéki táj tárul elénk, amely minden évszakban megkapó élményt nyújt: télen itt gyakran élvezhetjük a felhők feletti napsütést.

Mielőtt sorra vennénk a dél felől falként magasodó fennsíkperem cifrázott sziklabástyáit, meg kell említenünk a Három-kő árnyékában szerényen megbúvó Muflon-kő kevésbé ismert kilátópontját. Ennek a 675 méter magas, rejtett kis sziklakilátónak az Felsőtárkányt Répáshutát összekötő országút Pazsag-völgyi nagy kanyarjára, és a Déli-Bükk hegyeire nyílik idilli panorámája. A kilátóhelyet a fennsíik alatt vezető zöld turistaútról pár méteres leágazással lehet elérni.

Háromkői panoráma

A hegyperemet tarkító „kövek” legkeletibb, egyben legszélesebb panorámát kínáló tagja a Három-kő. Bordázott kőtorony-együttesének sziklagyepes teraszára a zöld háromszög hangulatos ösvénye kalauzol el. Kevés ilyen természetes kilátóhely van Magyarországon, ahol vadont idéző miliőben ilyen széles panorámát csodálhatunk. A 904 méter magas orom lehengerlő madártávlatot enged a Déli-Bükk hullámzó terepasztalára. Szerencsés esetben itt a Zemplén déli bástyáját jelentő Nagy-hegytől a mátrai Kékesig élvezhetjük a látképet, benne számos markáns magaslat, völgy és település sziluettjével, háttérben az alföldi végtelennel.

Tar-kő sziklaterasza

A Három-kőhöz hasonló élményt nyújt a 950 méteres Tar-kő, ami a hegység legmagasabb természetes kilátópontja. Messziről feltűnő sziklacsúcsáról a Három-kőn már tapasztalt kilátás tárul elénk, azonban innen láthatjuk legjobban a fennsík élesen letörő déli peremét. A tavasszal virágba boruló peremtisztásról nyirkos időben sem marad el a felejthetetlen látvány: a déli bükkvidék párát „pipáló” hegyláncai gyönyörködtetnek, télen a ködpaplan feletti határtalan kék ég és a napsütést idéz földöntúli látványt, mintha csak a világ végén állnánk. Órák hosszat is szívesen elidőzik itt az ember, éjszakánként pedig hamisítatlan bükki csillaglesben lehet részünk.

Az ördögszántásos Őr-kő

A Bükk panorámás nyugati szirtjeinek egyike a Bélapátfalváról folyamatos emelkedéssel meghódítható Őr-kő. A 880 méter magas csúcs kilátása annak ellenére is lélegzetelállító, hogy az Őr-kő nem a Bükk-fennsík peremén, hanem a bükki kövek második vonalban húzódik. Innen kitekintve balra a Tar-kő és a Pes-kő tarkója tűnik fel, mögöttük a délkeleti hegységrész hullámzik. Alattunk az Oltár-kő mögötti „terasz" látszik, a távolban pedig Felsőtárkány, a Vár-hegy, valamint Eger tűnik fel hosszan elnyúló erdőhátak felett. Jobbra tekintve a Király-szék gerince tűnik fel, hátrébb a Mátra sziluettje kéklik. A tőlünk délkeletre fekvő Hegyes-kő háborítatlan csúcsához is érdemes ellátogatni, ahol a 792 méter magas kilátóhely elsősorban nyugat felé engedi pásztázni a tekintetet.

A Déli-Bükk szirtjein – Ódorvár csúcsán

A Déli-Bükk egyik legszebb természetes kilátópontját az 545 m magas, élesen csúcsosodó Ódorvár karrbarázdás hátáról élvezhetjük. A sziklaterasz lenyűgöző panorámaélményét a távlat és az alattunk húzódó mélység közösen formálja. Lent, a hatszáz méteres hegykúpok közt utat találó Hór-patak völgye kanyarog, és amerre csak nézünk, minden irányban összefüggő, erdővel borított meredek hegyek emelkednek. Dél felé tekintve a hegység az Oszlai-rétnél szétterülő völgy mentén simul a Bükkalja lankáiba, majd az Alföld síkjába. Az igazi pompa északi irányban bontakozik ki: a Déli-Bükk völgyekkel szabdalt, hatalmas hegytömegének a Bükk-fennsík oromfala rajzol hátteret. A bal szélen a Tar-kő és a Három-kő fala ismerhető fel, jobbra, a Hór-völgy fölött pedig a Füzér-kő sziklapásztája fehérlik. Hazánkban ritka az ennyire tömény hegyvidéki látkép, ráadásul az Ódorvár élménypalettáját tovább színesíti a szirt közvetlen közelében található bivakkonyhós táborhely.

Kövesdi-kilátóhely

A Déli-Bükk ikonikus magaslatán, a Várhegy elnyúló gerincének északkeleti részén – amerre a Török út is elhalad – látványos „sziklakertre”, a Kövesdi-kilátóhelyre bukkanunk, ahol az erdő lombozata ablakot nyit a Bükkalja hullámzó térszínére. A látkép előterében számos magaslat és település mutatkozik, tiszta, napsütéses időben pedig akár Mezőkövesd környékig is ellátni. A hegyek és völgyek kontúrját az Alföld síkja tetőzi, melynek végtelenje legtöbbször páralepel homályába vész.

Felsőtárkányi kőfejtő

Felsőtárkány szomszédságában a Vár-hegy nyugati oldalában egy hajdani dolomitbánya felső peremén állva 460 méteres magasságból élvezhetjük a környékre nyíló széles panorámát. Nyugati és északi irányba az alattunk húzódó Tárkányi-patak hosszan elnyúló völgyére és Felsőtárkány házaira látunk rá, illetve a katlant övező 400 méteres hegyláncokra. A tekintetet elsősorban mégsem a közeli látvány vagy a bányaudvar meredélyes sziklái vonzzák, hanem a távolban húzódó vonulat 900 méter magas „kövei”, azaz a Bükk-fennsík híres-neves szirtjei, melyek kiugró fehér foltokként pettyezik az összefüggő erdőrengeteget. A nyugati távlatban a Mátra gerincét pillanthatjuk meg. Tiszta időben kiválóan látszik a hegységet megkoronázó Kékestetői tévétorony is.

Még egy panorámatipp – Bél-kő

Egy monumentális csonka bérc, amely elsősorban látványos tájsebével nyújt felejthetetlen panorámaélményt. A bányászat során félig elhordott Bél-kő holdbéli tája lenyűgöző, főleg a 815 méter magas hegy sziklateraszáról nézve. Nyugodtan kijelenthető, hogy hazánk egyik legkülönösebb és egyben legszebb – emberkéz által is formált – természeti helyszíne, ahonnan pazar kilátás nyílik a Mátra gerincére, a Déli-Bükk szelídebb lankáira, a Heves–Borsodi-dombságra, távolabb a Karancs és a Börzsöny tömbjére, valamint a Felvidék és Szlovákia magaslataira is. Bár messzire ellátunk innen, a szemünket mégis a felhagyott bányaudvar leszállópályára emlékeztető platója vonzza, amelynek peremét tekintélyes sziklafodrok csipkéznek.