Túraajánlat

Őszi túratippek Szarvas környékén

Szarvasra nyáron érkezik a legtöbb turista, de ősszel is érdemes itt eltölteni pár napot, hisz remek túrákat lehet tenni a környéken, akár gyalogosan, akár két keréken, vagy épp a vízen.

Szöveg:
Fotó:
Tóth Judit
Czifrák Gábor / KMNPI
Baksi / korostourist.hu
2020. október 20.

Szarvasra nyáron érkezik a legtöbb turista, de ősszel is érdemes itt eltölteni pár napot, hisz remek túrákat lehet tenni a környéken, akár gyalogosan, akár két keréken, vagy épp a vízen.

A Békés megyei kisváros az utóbbi években a térség meghatározó turisztikai központja lett. Az arborétum, a Mini Magyarország makettpark, a Körösvölgyi Állatpark vagy a Víziszínház önmagában is komoly vonzóerőt képvisel, hát még így együtt. De nemcsak a városban, a környéken is érdemes barangolni. Ehhez adunk most néhány tippet.

Bringával Békésszentandrásra

A Hármas-Körös melletti árvízvédelmi töltésen jó kis túrákat lehet tenni, például a szomszédos település, Békésszentandrás felé. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság városszéli látogatóközpontja jó kiindulópont lehet, hisz itt, a kiállítás és az állatpark meglátogatása mellett, információkat is kaphatunk a környék látnivalóiról, és kerékpárt is bérelhetünk. Az igazgatóság néhány éve egy kerékpáros térképet is készített, melyen öt túraútvonal részletes bemutatása szerepel. Ezek egyenként 20-40 kilométer közötti hosszúságúak, vagyis aki hosszabb túrára vállalkozik, akár egybe is fűzheti ezeket. A látogatóközpont november 5-ig tart nyitva, de kerékpárt szezonon kívül is bérelhetünk, de ekkor már csak a hétköznapokon.

A Békésszentandrásra a Hármas-Körös melletti gáton juthatunk el. Mielőtt beérnénk a faluba, érdemes letérni a duzzasztóhoz is, amit 1942. október 15-én Horthy Miklós kormányzó avatott fel. A duzzasztómű megépítésével hajózhatóvá vált a Hármas-Körös, és lehetővé vált az öntözés nagyobb arányú alkalmazása a mezőgazdaságban. Ez azért is volt különösen fontos, mert a kormányzó nagy álma volt az igencsak vízigényes rizstermesztés hazai meghonosítása.

Békésszentandrásra is nagyon népszerű a nyaralók körében, a települést övező holtágak partján szinte végig kis víkendházak sorakoznak. A falu központjától hét kilométert kell tekernünk - egy meglehetősen rázós úton -, hogy elérjük a környék egyik nevezetességét, az ország legnagyobb kunhalmát, a Gödény-halmot.

A halom valószínűleg egy rézkori nomád nép vezetőjének sírját rejti. Magassága ma közel 11 méter.

A kurgán, a népi emlékezet szerint, nevét a hajdanán itt élő gödényekről kapta, melyek gyakran szálltak le pihenni a környező mocsarakból kiemelkedő magaslatra. Valójában azonban a közelben állt Gödénytelek nevű középkori falu neve maradt fent a halom nevében. A Gödény-halom megismerését egy tanösvény segíti.

Békésszentandrásról Szarvasra leggyorsabban a 44-es számú főút mellett haladó kerékpárúton térhetünk vissza. A várost körbekerítő körtöltésen is érdemes bringázni, útközben láthatjuk például az 1927-ben épült Bikazugi Majorságot vagy épp a történelmi Magyarország közepét jelző emlékművet.

Tanösvény a hullámtérben

Ha Szarvasról az árvízvédelmi töltésen a másik irányba indulunk, hamarosan elérjük a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által kialakított Halásztelki tanösvényt. Itt érdemes lerakni a bicikliket, és gyalog bejárni a 3,5 kilométeres útvonalat.

A folyó hullámterében található tanösvény neve nem elírás, természetesen nem a Pest megyei város volt a névadó. Az itteni Halásztelek a 14. században jött létre, volt időszak, amikor Szarvasnál is nagyobb volt. A török hódoltság alatt aztán elnéptelenedett, és ma már szinte csak nyaralók vannak itt. Az egész település pár rövid utcából áll, neve pedig mára Halászlakra változott.

A tanösvény állomásain megismerkedhetünk az itt élő növényekkel, állatokkal, és betekintést kapunk a táj múltjába és jelenébe is. A 19. századi folyószabályozások során a Hármas-Körös nagy kanyarulatait átvágták, a folyót szabályos mederbe terelték, gátak közé szorították.

Hogy milyenek lehetettek itt egykor a természetes viszonyok, arról ma már csak a hullámtér és néhány holtág mesél.

A tanösvény egyik állomása a kubikgödröket mutatja be. Az árvízvédelmi töltések egykori anyagnyerő gödrei nemcsak a békák vagy a mocsári teknősök életében, hanem számos madárfaj táplálékszerzésében is fontos szerepet töltenek be.

Kenuval a Holt-Körösön

A környéket nem csak a szárazföldről, de a vízről is érdemes felfedezni, és nemcsak nyáron, de ilyenkor, a vénasszonyok nyara idején is. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a Holt-Körös vizét késő ősszel leengedik, ezután már nem tudunk a vízre menni. Szarvason több helyen is bérelhetünk kajakot vagy kenut, például a helyi kajak-kenu klubnál, illetve a Körösvölgyi Látogatóközpontban.

A Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös közel 30 kilométeres hosszával kiváló terep a vízi turizmus számára. A holtág szabályozására több lépcsőben került sor. A folyó hatalmas kanyarulatát először 1836-ban vágták át, ezt az átvágást keresztezzük a Körösvölgyi Látogatóközpont közelében. Néhány évtizeddel később, 1888-ban a várostól távolabb újabb helyen metszették át a kanyarulatot, és alakították ki a folyó mostani, mesterséges medrét.

A Holt-Körös partja Szarvason szinte teljesen beépült, kivétel ez alól az arborétummal, illetve a Körösvölgyi Látogatóközpontnak és Állatparknak is otthont adó Anna-ligettel határos partszakaszok. Ezeket mindenképpen érdemes útba ejteni, különösen most, amikor gyönyörű színekben pompáznak a fák.

A vízről a város jelképeinek számító mocsárciprusokat is közelről meg tudjuk nézni, melyek zöld ruhájukat ilyenkor ősszel gyönyörű vörösre cserélik. Az Észak-Amerikában honos fák első példányait még az arborétum-alapító Bolza Pál gróf telepítette a Körös-parton. Ma már azonban nem csak a Bolza-kastély előtt, de számos más helyen is láthatjuk őket. A Körösvölgyi Látogatóközpotban szezonban szakvezetéses kenutúrát is igényelhetünk. Ezt azonban pár nappal korábban mindenéképpen egyeztessük le.

A cikk először 2017 októberében jelent meg.



Cikkajánló