Öt kevésbé ismert látnivaló a Dunakanyarban, amit érdemes felfedezni

Hideglelős-kereszt

A kissé borzongató név mögött egy gyönyörű panorámát kínáló sziklaorom bújik meg. A hely az Esztergom és Pilismarót közötti Hosszú-hegyen található, amit a 11-es útról nyíló Hideglelős-völgyben húsz perc meredek emelkedéssel érhetünk el a leggyorsabban.

A Duna fölé magasodó sziklaorom tetején álló kereszt eredetijét 1784-ben emeltette Nagy Mihály esztergomi gazda. Hogy miért, arra két magyarázat is van. Az egyik szerint azért, hogy figyelmeztesse a hajósokat a sebes sodrású folyószakaszra, a másik történet viszont úgy tartja, hogy a keresztet hálából állította, amiért családját elkerülte a pestis.

És hogy mi a név eredete? A kereszthez minden év májusában körmenet indul. Mire a meredek kaptatón felér ide az ember, alaposan megizzad, a sziklakiszögellésen viszont általában fúj a szél, ezért sokan megfáztak, „hideglelést” kaptak.

A Hideglelős-kereszt felkeresését összeköthetjük a közeli Búbánat-völgy meglátogatásával is.

Macskalépcső

Ha már az előbb Esztergom közelében jártunk, menjünk is be a városba egy kicsit. Ezúttal azonban a népszerű látnivalók helyett mutatunk egy szintén a belvárosban található, de talán kevésbé közismert helyet. Ez a Macskalépcső vagy Macskaút, ami a Bazilikát és a Várat köti össze a Vízivárossal. Felső bejárata a Bazilika lábánál található kávézó mellett indul, alsó ki-/bejárata pedig a Vízivárosban, a Berényi Zsigmond utcában van.

A Macskalépcsőt még a középkorban alakították ki, és egészen a 19. századik használták. Érdemes bejárni ezt a keskeny sikátorokkal, gyönyörű panorámás ösvényekkel és persze sok-sok lépcsővel tarkított kis utat.

A zebegényi sziklakápolna

Zebegény a Dunakanyar egyik leghangulatosabb települése, ahonnan remek túraútvonalak indulnak a Dél-Börzsöny hegyeire. Érdemes a faluban is sétálni egyet, mert számos érdekes épületet találhatunk itt. A legismertebb kétségkívül a főtéren álló magyaros-szecessziós templom, ami 1908-1910 között épült Kós Károly és Jánszky Béla tervei alapján.

Van egy másik templom is a közelben, a Kálvária-dombra vezető lépcső mellett, igaz kicsit más, mint a hagyományos templomok, ez ugyanis egy hegybe vájt sziklakápolna.

Itt hajdan még egy remete is élt. Halála után, 1740-ben alakították át a sziklaüreget templommá, úgy, hogy egy kis templomhajót is építettek hozzá, toronnyal és haranglábbal. Ma már templomként nem használják, de az adventi időszakban itt állítják fel a falu betlehemét.

Görgei-bérc

Következő látnivalónk Visegrád közelében található, és az 1848-49-es szabadságharc híres tábornokához, Görgei Artúrhoz köthető.

A szabadságharc bukása után Görgei Artúrra 18 év száműzetés várt az ausztriai Klagenfurtban és Viktringben. A kiegyzés után 1867-ben térhetett vissza Budapestre. Több helyen is próbált dolgozni, végül Visegrádon öccse birtokának intézője lett. 1871-től 1907-ig élt itt, a közügyektől teljesen visszavonult, és csak a birtok ügyeire és a kertészetre koncentrált.

Görgei Artúr mellszobrát 2018-ban avatták fel a városban, de van itt egy eldugott emlékmű is a Nagyvillám oldalában, amit egy szűk félórás sétával érhetünk el a Salamon-toronynál is elhaladó kék kereszt jelzésű turistaúton.

Az erdő közepén álló Görgei-bércet 1933-ban avatták fel, erről egy Filmhíradó-részlet is fennmaradt. Az avatóünnepségen Zsitvay Tibor igazságügyminiszter és a Magyar Turista Szövetség elnöke mondott beszédet, aki maga is Visegrádon élt. Ha az emlékmű felkeresését szeretnétek egy nagyobb túrába foglalni, akkor az alábbi jó opció lehet.

Helytörténeti tanösvény, Leányfalu

Ez a 4 km-es, 15 állomásos körséta nemcsak Leányfalu legszebb pontjaira viszi el a látogatót, de a falu múltjába is betekintést ad. A startpont a forgalmas 11-es út mellett található, ahol a legkevésbé erre számítanánk, de rögtön közel kétezer évet ugorhatunk vissza az időben, az itt működő benzinkút mellett ugyanis egy római őrtorony maradványait nézhetjük meg. Innen a Kis-Duna partjára megyünk, időben pedig már a 19. századba ugrunk, amikor befutott az első személyszállító gőzhajó Budapestről.

A tanösvényen felsétálunk a Pince-hegyre is, ahol Leányfalu első híres és jómódú lakói felépítették villájukat, köztük a neves irodalomtörténész, költő, kritikus, tanár, Gyulai Pál.

A tanösvény természetesen a falu leghíresebb lakójáról, Móricz Zsigmondról is mesél, aki 1912-ben építette fel a nyaralóját.

A híres író kezdetben csak nyaranta járt ide, 1937-től végleg Leányfalura költözött. Aki szeretne még többet megtudni a falu múltjáról, annak érdemes betérnie a Hely-és Irodalomtörténeti Kiállítóhelyre, aki inkább túrázna, annak pedig jó választás lehet a közeli Vörös-kő, ahonnan szép kilátás nyílik a Dunakanyarra. A helytörténeti sétáról itt olvashattok többet, az útvonal térképét pedig itt találjátok.