Történelem és spiritualitás találkozása a Keszthelyi-hegységben

Ha Keszthelyen, Hévízen, vagy esetleg pont Zalaszántón pihenünk, remek egynapos program lehet a fent említett három látványosság meglátogatása. A sportértéket mi állítjuk be: autóval egészen közel is mehetünk a célpontok némelyikéhez, de távolabb is megállhatunk tőlük. A várromoktól szuper panorámában lehet részünk, a sztúpa pedig különleges hangulatával ragadja meg a kirándulót, mindegyiknél érdemes elidőzni.

Rezi vára – a dolomitszirt őrszeme

Rezi község fölött, a 418 (már források szerint 427 méter) magas Meleg-hegy előreugró szirtfokán magasodik a hétszáz éves Rezi várrom. A fokozottan védett természeti területen álló egykori erősség könnyen megközelíthető: egészen a vár alatti parkolóig vezet egy földút (ha bevállaljuk, hogy utána autót kell mosnunk), ahonnan egy rövid erdei ösvényen érhetjük el az erődítményt. A túra barátságos, csak az utolsó párszáz méteren kell némileg kaptatni. A vár alatti területen kiépített főzőcskéző-sütögetőhelyet találunk, ahol sátrazni is kényelmesen lehet. Vannak padok, tűzrakók és erdei illemhely is.

A várnál felújított kapubejárat fogad két fedett teremmel. Az épületből ma a lakótorony maradványai és néhány falrészlet láthatóak. A várat a Pécz nemzetség Marczal ágához tartozó Apor és Lukács építtette a 13. század végén, fénykorát a Gersei Pethő család idején élte. Sosem került török kézre. Az 1580-as évekre katonai jelentőségét elvesztette, majd pusztulásnak indult. A 20. századtól kezdve a Rezi Várbarátok Köre gondoskodik róla, rendszeres karbantartással és kulturális programokkal.

A panoráma lenyűgöző:

Tátika vára – a vulkáni csúcs erődje

Alig pár kilométerre Rezi várától, egy 413 méteres bazaltcsúcson áll Tátika vára, amely a Balaton-felvidék egyik legrégebbi magánvárának tekinthető. Nevét első birtokosairól, a Tátika nemzetségről kapta. A hegyen állítólag már a tatárjárás idején állt vár, ami mára nyomtalanul eltűnt, de a 13. század közepén, IV. Béla uralkodása alatt új, kőből emelt vár vette át a helyét.

A Tátikát a veszprémi püspökség, majd a Lackfiak és Rezihez hasonlóan a Gersei Pethők birtokolták. Bár a török portyák a 16. században feldúlták, végső pusztulását a 18. század elején egy császári hadművelet okoztal, amikor a maradék épületeket is felgyújtották. A rossz állapotú maradványokat az 1990-es évektől kezdődően régészeti feltárások és állagmegóvási munkák mentették meg a teljes összeomlástól. A 2010-es években a várudvar falait részben visszaépítették, így ma már jól érzékelhető az egykori erődítmény szerkezete.

A vár megközelítése kicsit nagyobb erőfeszítést igényel, mint a Rezi erősség esetében: a turistaút az Országos Kéktúra és a KL jelzésén halad, a kaptató meredek, de a csúcsról nyíló panoráma kárpótol minden erőfeszítésért. A hegytetőről láthatóak a Balaton, a Somló, a zalaszántói sztúpa és a Keszthelyi-hegység vonulatai.

Zalaszántói Béke-sztúpa – a béke hófehér szentélye

Miután mindkét várromtól megcsodálhattuk a fák között fehéren szikrázó buddhista sztúpát, muszáj közelebbről is megnéznünk. Már csak azért is, mert

A 316 méteres Kovácsi-hegy tetején álló sztúpa a magyarországi Buddhista Béke Sztúpa Alapítvány és Bop Jon koreai buddhista szerzetes kezdeményezésére épült 1993-ban, a költségek felajánlásokból gyűltek össze. Őszentsége, a 14. dalai láma szentelte fel.

Ha itt jársz, ne feledd, hogy a hagyomány szerint a sztúpát az óra járásával megegyező irányban kell körbejárni, miközben jókívánságokat fogalmazunk meg. A szentély belsejében – egyedülálló módon – eredeti Buddha-ereklyét őriznek, ami tovább növeli a hely spirituális jelentőségét. A 2007-es felújítás és újraszentelés óta meditációs központ is működik mellette, ahová bárki beléphet. A helyszínen ajándékboltot is találunk.