A bolyhos virágú növény – a hüvelyes gyapjúsás – nem véletlenül kapta a nevét. Májusban az elnyílott virágok nyújtják ezt a különös látványt.
A jégkorszak idején, egykori folyómedrek helyén alakultak ki a beregi tőzegmohás dagadólápok, ahol a hüvelyes gyapjúsás is él. Akkoriban még a Kárpát-medencében is megfelelő körülmények uralkodtak a hideg éghajlatot kedvelő növények számára. „Egészen a 18. századig jelentős erdőborítás volt jellemző a Bereg síkvidékén, mely a lápok közelében szinte véderdőként biztosította a hűvösebb, párásabb mikroklímát, aminek köszönhetően a mai napig megőrződtek ezek a rendkívül értékes növénytársulások” – írja a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-posztjában.
A hüvelyes gyapjúsás áprilisig virágzik a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzetben a Bábtaván és a Nyíres-tavon, májusban pedig az elnyílott példányokkal találkozhatunk. Akkor nyújtja a legérdekesebb látványt, amikor megjelennek rajta a vattapamacs-szerű, repítőkészülékekkel rendelkező beérett magvak. A védett növény természetvédelmi értéke 10 ezer forint.
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Facebook
A Tiszától Tatáig gyűjtöttük össze az ország tíz legjobb ártéri és lápi cölöpsétányát.
Hazánk második kéktúrája nem csupán nevében őrzi híres ismeretterjesztő televíziósunk emlékét.
A Mecsek keleti peremén, az Óbányai-völgyet katlanná szűkítő Hosszú-bérc gerincén egy méltatlanul elfeledett ősi vár romjait rejti az erdő mélye.
