
Rejtőzködő palota a fellegváron túl
A fellegvárat alighanem mindenki ismeri Visegrádon, most oda nézünk be, ahol nem a kurtafarkú malac, hanem annak idején Schulek János kutakodott.
A fellegvárat alighanem mindenki ismeri Visegrádon, most oda nézünk be, ahol nem a kurtafarkú malac, hanem annak idején Schulek János kutakodott.
A természetet járni és azt megfigyelni csak óvatosan, körültekintően, áhítattal érdemes – ahogy év végi összevont lapszámunk címlapjának szereplője, a vörösbegy közelíti meg az etetőket, vagy, ahogy az ember egy 800 éves templomba lép.
...a Riviéra! Ja, nem: nekem a Balaton az ország egyik legjobb túraterepe, szezonon kívül is, sőt, talán éppen akkor. Mind az északi, mind a déli part. Bemutatjuk novemberi, tematikus lapszámunkat.
A bakonyi névrokonánál jóval kevésbé ismert képződményt a mintegy 15 km hosszú, erdővel fedett Rudabányai-hegység rejti.
Fontos feladatunk, hogy kevésbé ismert terepeket ajánljunk az Olvasónak, új lapszámunkba pedig igazi meglepetéseket sikerült becsempésznünk.
A ma már sajnos csak mutatóban megmaradt talpasházakkal többek között az Ormánságban lehet találkozni, ahova emellett a 18. századi, festett fakazettás templomokért is feltétlenül érdemes ellátogatni.
Összevont lapszámunkban négy olyan, kevésbé ismert vízitúrahelyszínt járunk be, amelyek rendre előkelő helyen szerepelnek az evezősök ranglistáin, s ezek apropóján egyúttal megidézzük a mára jórészt eltűnt árterek gazdag vízi világát is.
Az első kérdés persze rögtön az, hogy hol található az az összefüggő szikla, amelynek legnagyobb magassága egyes helyeken eléri a 80 métert is? Bükk? Bakony? Esetleg Gerecse? Meglepő módon egyik sem….
A tágabb értelemben vett Palócföld minden szépségét nem tudtuk bemutatni tematikus lapszámunkban, szokásunkhoz híven ezért inkább a kevésbé ismert helyszínekre és túratematikákra fókuszáltunk. Szerintünk roppant érdekes, több esetben hiánypótló anyag jött össze.
Ez persze egy kicsit szubjektív, de a Mátrát járó túrázók közül sokan a kissé félreeső Világos-hegyet tartják a legkülönlegesebb csúcsnak, és legszebbnek a tetejéről nyíló látványt.
Vérbeli természetjáróként egész évben rójuk az ösvényeket, de mégis, így április elején vadul nekiállunk a tavaszi és nyári túrák tervezésének. Új lapszámunk ehhez kíván segítséget nyújtani.
Egy felfedezőút története, ami mindazok számára tanulságos és egyben inspiráló lehet, akik az izgalmas látnivalókért szívesen letérnek a jelzett turistaösvényekről.
→ TovábbAz ünnepek lecsengtek, a bejgli elfogyott, a meseszép téli hótakarótól sok helyütt mentes táj a csikorgó fagyban pedig mindennél szürkébbnek tűnhet. De csak elsőre! Ahogy az kiderül első idei lapszámunkból is.
A zömében dolomitból álló Keszthelyi-hegység kissé félreeső bazaltvidékének talán legkülönlegesebb tagja a Kovácsi-hegy. A hegy lábánál fekvő Vindornya-láptól a Zala megye egyik természeti csodájának megválasztott Bazaltutcán át a Zalaszántó feletti Béke-sztúpáig túráztunk.
A Hortobágyot valószínűleg mindenki ismeri. De hallottál-e már második legnagyobb területű pusztánkról, a Kis-Hortobágyról? Nyári lapszámunk Rejtett Kincseink rovatában ezt a különleges vidéket tesszük fel a természetjárás térképére.
Összevont nyári lapszámunkban az Alföldre, azon belül is a sajátos arculatú Békés megyébe invitáljuk a magazin természetjáró közönségét. A nagy melegben van azért ebben némi kihívás, beismerjük, de az Alföld szokatlan perspektívából való bemutatása és a rengeteg vízpart reméljük, sokakat buzdít egy izgalmas, természetjáró alföldi nyaralásra.
A Medves-Vajdavár-vidék egyes helyein igencsak meglepő, szabályos gömb formájú sziklákra bukkanhatunk. Vajon mik lehetnek és hogyan keletkeztek ezek a néphiedelem szerint ágyúgolyóknak tartott különleges kövek?
Új tájakat bejárni és értő szemmel megismerni: ez minden természetjáró vágya. Ebből a szempontból igazán furcsa, hogy van egy lényegében ismeretlen középhegységünk, amely nem mellesleg kiváló túraterep.
Ezúttal egy kevésbé ismert, de annál izgalmasabb várromot mutatunk be, ahonnan még akkor is lélegzetelállító panoráma nyílik, ha nem a legkellemesebb kirándulóidőben hódítjuk meg a „csúcsot”.
A Budapestet szegélyező hegyvidék elsősorban amolyan hétvégi kirándulóterepként él a köztudatban. Ennek megfelelően egymást érik a legszebb természeti látványosságokat és kirándulóhelyeket vagy a legjobb túrákat listázó gyűjtések.
Szenvedésről szó sincs, ájtatosságról is csak annyi, amennyit mi viszünk bele, ugyanakkor ez a börzsönyi keresztekhez elnavigáló jelvényszerző túra bemutatja számunkra a táj kevésbé ismert és hangulatos részeit.