Az egyik nemrég kikelt, mozdulatlanul meglapuló apróságról felvétel készült a Kiskunsági Nemzeti Parkban. De miért ez a túzokok stratégiája, és mi ellen nem hatásos a módszer?
A hazai túzokállomány nagy része a Felső-Kiskunságban él, legutóbb 569 példányt számoltak itt. A csibék rengeteg veszélynek vannak kitéve, mivel a túzok a talajon fészkel, arra alkalmas gyepeken, ugarokon, gabona- és lucernatáblákban, vagy más növénykultúrákban.
Egy tyúk mindössze két tojást rak, amelyeken négy hétig kotlik. Miután a fióka kikelt, még 6-8 hétig tart, amíg képes lesz gyorsan menekülni, felrepülni. Ez azt jelenti, hogy majdnem három hónapig – jellemzően április és július közepe között – helyváltoztatás nélkül kell túlélnie a jellemzően intenzív művelés alatt álló agrártájban – hívja fel rá a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a weboldalán.
Ilyenkor a fiókák nem tudnak mást tenni, csak lapulni, ami viszont csupán a ragadozók ellen lehet hatásos, a kaszálás, a gyomirtás és a különféle talajművelési munkák esetén vajmi keveset ér.
Erre megoldás lehet, ha olyan termesztéstechnológiákat használnak, amelyek a szóban forgó időszakban nem járnak gépi munkavégzéssel. Sok múlik a gazdálkodók és gépkezelők hozzáállásán is. Ha a területen felrepülő tojót észlelnek, szinte biztos, hogy fiókák vagy tojások is vannak a közelben. Ilyenkor a természetvédelmi őrt hívhatják, aki kitalálja, mi lehet a legmegfelelőbb megoldás, ami a túzokoknak és a gazdálkodóknak is jó. Például lehet egy védőzónát kialakítani, a tábla többi részében pedig folytatható a munka.
Top5 turista magazin cikk
A szeszélyes időjárás se tántorította el a 42. Gerecse teljesítménytúrák résztvevőit
A világon először nálunk rendeznek konferenciát a nyaktekercsekről
Továbbra is aggasztó a balatoni nádasok állapota
Beindult a szezon a Jégmadár vízi tanösvényen
