A jégmadárból leggyakrabban csak egy villanást látunk, ahogy sebesen, cincogás-szerű hangjával kísérve, átsuhan a víz felett. Aki szerencsésebb, megfigyelheti, ahogy egy víz fölé benyúló ágon türelmesen várakozva les a halakra vagy kolibriként, apró szárnyaival verdesve egy helyben lebeg a víz felett.

Téli túrák alkalmával néha meglepően csendesnek tűnik az erdő. Persze, ha kitartóan fülelünk, innen-onnan felhangzik egy-egy jelzőhang, károgás vagy harkálykopácsolás. Következzen most, a teljesség igénye nélkül, egy hangos összeállítás, főszerepben a téli erdő madaraival.

Azzal a kijelentéssel valószínűleg kevesen vitatkoznak, hogy a hajnalmadár az egyik legszebb téli madárvendégünk. Röptében, kivillanó kárminpiros tollaival valóban trópusi pillangókat idéz, de meglátni csak ritkán lehet.

Ha kisebb gyerekekkel indulunk túrázni, érdemes összeállítani egy „játék elsősegélycsomagot”, amit bármikor elő lehet venni, nem foglal nagy helyet a hátizsákban, nem is túl nehéz. Ez a „szerszámosláda” a természetben található dolgokkal kiegészítve színesebbé, vonzóbbá tehet egy túrát, vagy annak egy szakaszát a gyerekek részére.

A csuszka gyakran hallatja a hangját, és könnyű felismerni jellegzetes helyváltoztató technikájáról, nevezetesen arról, hogy fejjel lefelé is tud csúszni-kúszni a fákon.

Kicsit olyan, mint egy egér, emlékeztet a mókusra is, de sem egyik, sem másik, ez a szürke állat a hazai pelefélék legnagyobbika.

Az imádkozó sáskával ősszel, egészen az első fagyokig, még akár novemberben is találkozhatunk. Miniportré egy fura szerzetről.

Egyáltalán: mit kell tudni ezekről a baljós nevű élőlényekről? Tényleg húst fogyasztanak? Ha odadugod az ujjad, leharapják?

Nem találkoztam még olyan emberrel, aki ne elragadtatással beszélt volna erről a különös élőlényről. Fura szerzet, nem vitás, amely a virágok között röpködve inkább tűnik parányi kolibrinek, mint lepkének.

Ez a gyönyörű íbiszféle ritka költőfajaink közé tartozik, és nemcsak hogy kevés van belőlük, de azok sem mutatkoznak túl gyakran. A társaságot viszont kedvelik, a fajtársakét és más vízimadárfajokét is, akikkel szívesen fészkelnek egy telepen.

Hogy a közvetlen környezetünkben is elképesztően érdekes élőlények élnek, arra a sarlósfecske kiváló példa. A faj ma már leginkább városi épületeken fészkel, mindeközben pedig az extrém hosszú repülés bajnoka.

Árkus, a vagány vadlócsikó pentezugi kalandjairól szóló mesekönyv bár gyerekeknek készült, a felnőtteknek is garantáltan jó szórakozást nyújt majd.

Ha akarom olyan, mint egy zacskó, egy kifordított bundakesztyű vagy egy jó meleg gyapjúzokni. Akárminek is nézzük, az biztos, hogy a függőcinege fészke egy építészeti remekmű és semmi mással nem lehet összetéveszteni.

Tavasszal különös lyukak jelentek meg a kertünkben. Néhány nagyobb, függőleges üreg és néhány kisebb, amelyben ferde járat vezet a föld alá. Mindkettőben ízeltlábúak laknak.

Mit szólnál, ha a természetismereti óra a kertedben elevenedne meg? Ha szereted a szép bogarakat, akkor nézd meg ezt a videót, és tudd meg, hogyan tudsz ideális élőhelyet teremteni, mondjuk egy gyönyörű cincérnek a kertedben.

A varjak nem tartoznak a legnépszerűbb madarak közé, pedig számos ok miatt elképesztően érdekes társaság az övék. Itt van mindjárt az intelligenciájuk, amivel nem egyszer ejtették már ámulatba a világot.

Ha gyerekekkel túrázunk, a játék, a felfedeznivaló legyen az elsődleges, ne a teljesítmény. A lényeg, hogy a gyerekek érezzék jól magukat, és ha ez megvan, az őszinte érdeklődés is jönni fog. De mit tehetünk szülőként, ha a túra felénél beüt a mélypont?

Május elejétől már sokfelé felhangzik az Afrikából hazatérő kakukkok hangja. A közelben fészkeléshez készülődő nádirigók és vörösbegyek ekkor még nem sejtik, hogy hamarosan lehet, hogy pont az ő fészkükben landol majd egy kakukktojás. Hogyan tudja átejteni a kakukk a gazdamadarakat? És van olyan madárfaj, amelynek sikerült már túljárni a kakukk eszén?