Gyereksarok

Afrikából a pusztába – érkeznek a szalakóták

Eleven, az egyetlen jeladós szalakóta még úton van, de az ország több helyén már feltűntek az első érkezők. A színpompás madarak a vonulás során akár több mint 10 000 km-t is megtesznek, amíg Afrika távoli tájairól visszatérnek a hazai költőhelyekre.

Szöveg:
Tóth Judit
Fotó:
Adobe Stock
2020. április 29.

Eleven, az egyetlen jeladós szalakóta még úton van, de az ország több helyén már feltűntek az első érkezők. A színpompás madarak a vonulás során akár több mint 10 000 km-t is megtesznek, amíg Afrika távoli tájairól visszatérnek a hazai költőhelyekre.

A szalakóták április végén-május elején érkeznek vissza Afrikából. Idén április 10-én Pest megyében figyelték meg az első madarat, április 21-e óta több példányt is láttak már a Hortobágyon, a Kiskunságban és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is.

Eleven, az egyetlen hazai jeladós szalakóta 2016 óta látja el értékes adatokkal a kutatókat. Legutóbbi bejelentkezésekor még az Arab-félsziget előtt járt, reméljük azóta sikeresen átjutott és már közel van kiskunsági költőhelyéhez. Eleven a dél-afrikai Botswanában, a Kalahári Központi Vadrezervátum területén tölti a telet. A jeladó szerint március 15-e körül kezdte meg hazaútját, az eddig megismert útvonalán, Zimbabwén, Zambián, Tanzánián, Kenyán és Szomálián átrepülve ért az Arab-félszigethez.

Magyarországon az 1950-es éveki­g a szalakóta, a sűrű erdőket kivéve, gyakori köl­tőfaj vol­t szinte az egész országban.

Az 1970-es évek közepétől kezdve azonban állománya erősen zsugorodni kezdett, és az ország számos területéről teljesen eltűnt. Ennek legfőbb oka a számára megfelelő élőhelyek átalakítása volt. A Kárpát-medencében a faj természetes élőhelyei az erdőssztyeppek, az öreg ártéri ligetek, a facsoportokkal tarkított homokpuszták, illetve az erdőfoltokban bővelkedő láprétek és kaszálók voltak. A 70-es évektől kezdve ezek az élőhelyek jelentősen visszaszorultak. Most gyepekkel, szántókkal, facsoportokkal, magányos öreg fákkal tarkított élőhelyeken fordul elő. Azonban ezeken a helyeken is egyre kevesebb a fészkelésre alkalmas idős fa, facsoport és sok gyep, a legeltetés felhagyásával beerdősül.

European roller in flight to his nest, clean yellow background, Hungary, Europe
Fotó: Adobe Stock / Miroslav Zitek

A hosszú vonulás során is számos veszély leselkedik rájuk, de sok szalakóta szenved áramütést is. Vártamadárként gyakran ülnek ki magaslatokra, ahonnan beláthatják a környező gyepet. Ezeken a helyeken sokszor a középfeszültségű vezetékek oszlopai jelentik az egyetlen ilyen lehetőséget, a nem megfelelő szigetelés miatt azonban a madarak gyakran szenvednek áramütést.

A védelmi munkának köszönhetően a hazai állomány csökkenése mostanra megállt.

Jelenleg közel 1000 pár fészkel nálunk, főleg a Hevesi-síkon, a Borsodi Mezőségben, a Jászságban, a Kiskunságban és Délkelet-Magyarországon, illetve a Tápió-vidéken. A védelmi munka fontos részét képezi a mesterséges odúk kihelyezése. A szalakóta természetes körülmények között öreg fákban fészkel, zöld küllő és a fekete harkály elhagyott odúit használja. Ezek hiányában a mesterséges odúk jelentenek számukra alternatívát, amelyeket szerencsére szívesen el is foglalnak. A szakemberek szerint azonban hosszú távon csak a megfelelő élőhelyek védelme jelenthet megoldást. Ennek érdekében fontos lenne a szürke- és fehérnyárasok ismételt telepítése, a legeltetéses gazdálkodás erősítése, illetve a mozaikos élőhelyek fenntartása.

Ismerkedés a szalakótákkal

Aki szeretne szalakótát látni, kíváncsi az élőhelyükre, annak érdemes felírni a nyári úti célok közé a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Szalakóta tanösvényét. A Tiszabábolnáról induló útvonal a szalakóták életét, védelmét és a Borsodi Mezőség tájképi- és természeti értékeit mutatja be.

A járványhelyzet miatt jelenleg a szegedi Fehér-tó közelében álló Szalakóta Látogatóközpont is zárva tart, de ha egyszer visszatér az élet régi kerékvágásba, ide is érdemes ellátogatni. Itt is kialakítottak egy tanösvényt, amely nem csak a szalakótákkal kapcsolatos védelmi tevékenységet mutatja be, de megismerkedhetünk a természetbarát gyepgazdálkodással, a szikes gyepek élővilágával. A tanösvény egy része a halastó nádszigetében, egy víz felett épített pallósoron halad végig, egy kilátóból pedig a szegedi Fehér-tó vízimadarait lehet megismerni.

Otthonról is sok érdekességet tudhatunk meg ezekről a színpompás madarakról. Érdemes a Rollerproject szalakótavédelmi program honlapját és Facebook oldalát nézegetni.

Cikkajánló