Szanda, az oszlopos andezitek birodalma
A változatos földtani felépítésű Cserhát szelíd lankáiból merészen emelkednek ki a miocén kori andezitekből felépülő vulkáni felépítmények erősen lepusztult és kipreparálódott maradványai. Ilyen a „kétágú Szanda” térsége is. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Szanda kétágú sziluettje már messziről uralja a döntően oligocén és miocén üledékes képződményekből álló dombvidéki tájat. Ezek a markáns, szinte minden oldalról meredeken leszakadó „vulkánmaradványok” tálcán kínálták magukat a középkorban erősségek felépítésére. Erre Hollókő mellett Szanda az egyik legtanulságosabb példa, amellyel írásunkban is foglalkozunk.
A Péter-hegyi bánya látképe a szandai várfal mellől
Szanda térségében a vulkanizmus a középső-miocén bádeni és szarmata korszakában (13–12 millió éve) zajlott, mely során a mélyből andezites összetételű kőzetolvadék nyomult be a már korábban kialakult üledékes kőzetek hasadékaiba, s ott lassan hűlt, kristályosodott ki. Az elmúlt évmilliók eróziós folyamatainak hatására az andezites kőzettestek kipreparálódtak a környező puhább kőzetek „fogságából”.
Oszlopos elválású andezitek a szandai vármaradványok alatt
Szanda térségében egy ilyen kipreparálódott északnyugat–délkeleti irányú telér alkotja a Vár-hegy és Péter-hegy vonulatát, amely a cikkben szereplő földtudományi értékeket is hordozza. A telérek olyan változó kiterjedésű magmás kőzettestek, amelyek ásványos összetétele, szövete, szerkezete olykor jelentősen eltér a befoglaló (pl. üledékes) kőzetekétől.
A Cserhát vidékén a miocénben zárt és nyílt telérek jöttek létre: a zárt teléreknél a kőzetolvadék nem nyomult ki a hasadékokból a felszínre, míg a nyíltak esetében önálló kis felszíni kitörési centrumok alakultak ki.
Miocén andezit a kéktúra jelzésével
A nyílt telérre jó példa a Péter-hegyen található kőbánya legfelső zónáját alkotó összlet is, ahol vulkáni bombákkal tarkított piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzeteket is tanulmányozhatunk, a kráter alsóbb zónáját képviselő öt- és hatszöges elválású oszlopos szubvulkáni andezitek mellett.
Ez a jó kőzetfizikai–műszaki paraméterekkel (pl. kopásállóság) jellemezhető, sötétszürke színű, plagioklászföldpát-lécektől „csillogó” piroxénandezit volt a bányászat tárgya is a szandai Péter-hegyen, amelyet főleg út- és vasútépítéseknél használták fel, zúzott formában, de jutott belőlük lábazati- és sírkőnek is. A bánya ma már nem működik, viszont a hatalmas külfejtésben tanulságos kőzet- és ásványtani megfigyeléseket tehetünk.
Oszlopos elválású andezitek a Péter-hegy felhagyott kőfejtőjében
A Vár-hegyen, közvetlenül a várfalmaradványok alatt szintén oszlopos elválású andeziteket tanulmányozhatunk, amely mesterséges földtani feltárást a középkori vár építői hozták létre, hisz a szívós andezitből épült fel a vár is, valamikor 1301 után. A közkedvelt kirándulóhely az Országos Kéktúra (OKT) útvonala mentén közelíthető meg.
Még több geológiai érdekességért keresd Veres Zsolt blogját.
Merész sziklaképződmény Bózsva határában
2023.04.30.Bózsva község házai között, közvetlenül az Országos Kéktúra ösvénye és a Bózsva-patak fölé egy szikla magasodik, amely a Bózsvai-szikla, a Béla-szikla vagy a Kőbérc elnevezésekre hallgat. Tetejére egy kis lépcsősoron juthatunk fel, ahonnan csodás kilátásban lehet részünk a település környezetében elterülő kis medencére, de észak felé tekintve a füzéri Vár-hegy és a Nagy-Milic hegytömege is feltűnik.
→ Tovább
Várrom a kürtőkitöltésen
2023.04.18.A füzéri Várhegy egy 6 millió éven át tartó, időben és térben elhúzódó vulkáni működés eredménye.
→ Tovább
A Csárda-hegy „őskarsztja”
2023.04.13.A Déli-Bakonyban elterülő Úrkút község keleti határában, az Országos Kéktúra útvonala mellett példásan kialakított földtani bemutatóhely repíti vissza a geoturistákat a Dunántúli-középhegység évszázmilliókkal ezelőtti földtani eseményeibe.
→ Tovább
Íme, tíz olyan hely, amelyet érdemes a bakancslistánkra venni, ha az Alföldön járunk.
Általában egy túrázó akkor érkezik meg az Alföld kék útjára, ha már egészen belemelegedett az országjárásba, megigézte a vándorlás szabadságérzete, és e mámorító élmény átéléséhez új terepet keres.
Petőfi Sándor nagy költő és nagy távgyalogló volt. Kora neves emberei közül talán senki se járta be úgy keresztbe-kasul Magyarországot, mint ő.
