Pernyét felkapó forgószél, hamuban keresgélő gólyák és szalakóták, apokaliptikus pillanatképek a Hortobágyról. Az idei súlyos aszály miatt már sok helyen kapott lángra a magyar puszta. A 265 hektárt felemésztő, Angyal-háza pusztán keletkezett tűz oltási munkálatairól és a tűz okozta érdekes természeti jelenségekről Szilágyi Attila természetvédelmi őr készített látványos videót és képeket.
Ősi táj képe bontakozik ki szemünk előtt: a rozoga gémeskút mögött a Bükk párállik a távolban, fekete gólya ereszkedik a puszta fölé, a Csincse morotvája fölött fattyúszerkő lejti táncát, a nádasból guvat visít, odébb darvak krúgatnak, a holtág kanyarjában pedig a Fehérló-tanya bronzkori telepe rejtőzik. Aztán a puszta kék ékköve, a szalakóta is feltűnik.
Egyik legismertebb gyógynövényünk amellett, hogy számos problémára gyógyír, hatalmas mezőivel csoda szép látványt nyújt az alföldi tájon. Repüljetek velünk képeink segítségével a kamillás Hortobágyra!
A színpompás szalakóták a vonulás során akár több mint 10 000 km-t is megtesznek, amíg Afrika távoli tájairól visszatérnek a hazai költőhelyekre.
Biztos van olyan, aki zordnak és mozdulatlannak látja a havas pusztát. Egy helynek, ahol az égvilágon nem történik semmi. Nagy nyüzsgés valóban nincs, de a puszta ilyenkor is tele van érdekességgel, a hangulata pedig egészen különleges. Mi most minderről a Hortobágyon található Szálkahalmi tanösvényen szereztünk röpke benyomásokat.
→ Tovább
szilágyi attila / hortobágyi nemzeti park igazgatóság / insta_linkinbio / alföldi történetek / szálkahalmi tanösvény / puszta / alföld / hortobágy / tél
Ősszel labdává gömbölyödik, és szinte nesztelenséggel „száguld” a szél erejével az alföldi pusztákon. Ismerkedjünk meg a különös szaporodási stratégiával élő, védett növényünkkel.
Cigáják és rackák tartják karban a kardoskúti puszták rövid füvű gyepeit és sarjúlegelőit. A sikeres legelés után várhatóan egy heterogén gyepterület jön létre, amely nem cserjésedik be, és nagyon kedvez az élővilág számára.
A különös tekintetű ugartyúk nemcsak ritkán látható, de tényleg ritka, országos költőállománya 30 pár körül lehet. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a faj rendszeresen csak Dévaványa térségében költ.
Mindkét látványos fajjal lehet találkozni a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin nyáron.
Ha valaki mostanában az alföldi pusztákon jár, már láthatja a szélsebesen röpködő kék vércséket. A madarak, az egyik utolsó vonuló fajként április végén-május elején érkeznek vissza hozzánk Afrika délnyugati részén található telelőhelyeikről.
Csalhatatlanul közeleg a tavasz, megjelentek az első vonuló partimadarak a dél-alföldi pusztákon.
A puszta egyedi hangulatával talán még szebb arcát mutatja télen, mint nyáron. A végtelennek tűnő táj hótakaró alatt, zimankóban, fagyos időszakban is igazán magával ragadó. Bár látszólag ilyenkor elcsendesül, mégis tele van élettel. Cikkünkben megmutatjuk, milyen látnivalókért érdemes szétnézni télen az alföldi pusztákon.
A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin sokfelé lehet nagyobb csapatokban táplálkozó madarakat látni. Ezek azonban még nem vonulásra gyülekező egyedek, csupán átnyaraló madarakról van szó, amelyek idén nem költöttek.
Idén a sok csapadéknak köszönhetően dúsan virágzik a különleges tejoltó galaj, amely helyenként több száz négyzetméteres foltokban is sárgára festi a pusztát.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban korábban négy túzok kapott műholdas jeladót. Ezek az egyedek nagy segítséget jelentenek abban, hogy a szakemberek a faj élettevékenységét, mozgását még alaposabban megismerhessék. Az idei költési szezon adatai a szakembereket is meglepték.
Májusban befejeződik a vonulás időszaka, az elkövetkező napokban, hetekben visszaérkeznek a kései vonuló madarak, a sárgarigók, a kék vércsék, a kis őrgébicsek, a gyurgyalagok és a szalakóták is.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság cserebökényi részterületén található vércsetelepeken július elején a legnagyobb a forgalom.
Hazánk első és egyben legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja a puszta értékeinek őrzője. A darvas címerű, az ember és a természet évezredes, harmonikus együttélésének színteréül szolgáló Hortobágyi Nemzeti Park 1999-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Hiánypótló természetvédelmi és turisztikai beruházás kezdődik az Alföldön. Lesz modern fogadó- és bemutató épület, új tanösvény, és jövő év végén talán már be is sétálhatunk a Bugac kapujába.
A XIX. századra pusztákkal megtelt Boronka-melléki táj napjainkra ismét elnéptelenedett, bár lépten-nyomon belebotlunk még omladozó falakba, virágoskertek maradványaiba vagy hatalmas gyümölcsfákba. A jelvénygyűjtő túra az Eltűnt puszták nyomában tanösvényen halad.
Angyal vigyáz az elpusztíthatatlan templomra
Kerékpárral „az elesettségében is szép” tájban
Egy magyar lány az USA legbrutálisabb túraútvonalán
