Ha valaki mostanában az alföldi pusztákon jár, már láthatja a szélsebesen röpködő kék vércséket. A madarak, az egyik utolsó vonuló fajként április végén-május elején érkeznek vissza hozzánk Afrika délnyugati részén található telelőhelyeikről.
Csalhatatlanul közeleg a tavasz, megjelentek az első vonuló partimadarak a dél-alföldi pusztákon.
A puszta egyedi hangulatával talán még szebb arcát mutatja télen, mint nyáron. A végtelennek tűnő táj hótakaró alatt, zimankóban, fagyos időszakban is igazán magával ragadó. Bár látszólag ilyenkor elcsendesül, mégis tele van élettel. Cikkünkben megmutatjuk, milyen látnivalókért érdemes szétnézni télen az alföldi pusztákon.
A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin sokfelé lehet nagyobb csapatokban táplálkozó madarakat látni. Ezek azonban még nem vonulásra gyülekező egyedek, csupán átnyaraló madarakról van szó, amelyek idén nem költöttek.
Eleven, az egyetlen jeladós szalakóta még úton van, de az ország több helyén már feltűntek az első érkezők. A színpompás madarak a vonulás során akár több mint 10 000 km-t is megtesznek, amíg Afrika távoli tájairól visszatérnek a hazai költőhelyekre.
Idén a sok csapadéknak köszönhetően dúsan virágzik a különleges tejoltó galaj, amely helyenként több száz négyzetméteres foltokban is sárgára festi a pusztát.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban korábban négy túzok kapott műholdas jeladót. Ezek az egyedek nagy segítséget jelentenek abban, hogy a szakemberek a faj élettevékenységét, mozgását még alaposabban megismerhessék. Az idei költési szezon adatai a szakembereket is meglepték.
Májusban befejeződik a vonulás időszaka, az elkövetkező napokban, hetekben visszaérkeznek a kései vonuló madarak, a sárgarigók, a kék vércsék, a kis őrgébicsek, a gyurgyalagok és a szalakóták is.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság cserebökényi részterületén található vércsetelepeken július elején a legnagyobb a forgalom.
Hazánk első és egyben legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja a puszta értékeinek őrzője. A darvas címerű, az ember és a természet évezredes, harmonikus együttélésének színteréül szolgáló Hortobágyi Nemzeti Park 1999-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Hiánypótló természetvédelmi és turisztikai beruházás kezdődik az Alföldön. Lesz modern fogadó- és bemutató épület, új tanösvény, és jövő év végén talán már be is sétálhatunk a Bugac kapujába.
A XIX. századra pusztákkal megtelt Boronka-melléki táj napjainkra ismét elnéptelenedett, bár lépten-nyomon belebotlunk még omladozó falakba, virágoskertek maradványaiba vagy hatalmas gyümölcsfákba. A jelvénygyűjtő túra az Eltűnt puszták nyomában tanösvényen halad.
November elején ért véget hazánk természetvédelmi szempontból egyik legfontosabb lepkefajának rajzása.
Az Élővíz-csatornán úsztunk be Békéscsabára, és egy egészen izgalmas perspektívából láthattuk a várost.
A kamillát évszázadok óta alkalmazott gyógynövényként ismerjük elsősorban, de jellegzetes aromáját fűszerként is érdemes kipróbálni.
Megnéztük Magyarország talán az egyetlen olyan kiállítását, ahol a hajdani személyzet életébe is bepillantást nyerhetünk.
