Programok

Instant madárcsicsergés-adag a nyolcker közepén: tavaszvégi bóklászás a Füvészkertben

Amilyen kicsi, olyan sok érdekességet tartogat az ELTE botanikus kertje, vagy ahogy mindenki ismeri: a Füvészkert. Egy olyan napon kerekedtünk fel, amikor se hideg, se szél, se eső nem állt az utunkba, hogy tobzódjunk a tavasz szépségeiben, és tegyünk egy kiadós sétát a millió zöldellő-virágzó növény között.

Szöveg:
2021. május 28.

Amilyen kicsi, olyan sok érdekességet tartogat az ELTE botanikus kertje, vagy ahogy mindenki ismeri: a Füvészkert. Egy olyan napon kerekedtünk fel, amikor se hideg, se szél, se eső nem állt az utunkba, hogy tobzódjunk a tavasz szépségeiben, és tegyünk egy kiadós sétát a millió zöldellő-virágzó növény között.

Biztos, hogy ez a tavasz nem kifejezetten a jó idő miatt lesz emlékezetes, hanem talán azért, mert május elején végre újranyithatott néhány olyan hely is, ahová egy ideje nem volt alkalmunk ellátogatni. Most persze nem a mozikra vagy a kocsmák belső terére gondolok, hanem például a Füvészkert Pálmaházára és Viktória-házára, amelyek igazi különlegességeket rejtenek. Az ELTE botanikus kertjében egyébként is szuper sétát lehet tenni ilyenkor, amikor minden virágba borult, ezért elhatároztuk, hogy teljes pompájában tekintjük meg a helyszínt, ahol előttünk már a vörösingesek és a Pál utcai fiúk is jártak.

Apropó, Pál utcai fiúk: az egyértelmű, hogy a Füvészkertről mindenkinek beugrik a regény, de talán nem annyira köztudott, hogy a Füvészkert elnevezés tulajdonképpen Molnár Ferenc műve nyomán ragadt rá végleg a botanikus kertre, és került be a köznyelvbe. A kert hivatalosan az ELTE-hez tartozik, amit egykor, alapítása idején, azaz 1771-ben még a Nagyszombati Egyetem foglalt magában, és – az oktatási intézmény nevéből kitalálható – a most Szlovákiához tartozó Nagyszombaton volt megtalálható. Azóta jó párszor „költözött” a botanikus kert, Budapesten először a Déli pályaudvar és a Krisztina körút sarkán volt, aztán a Ferenciek terén a templomkertben, majd a mai Múzeum körútra került 1810-ben. Végleges helyét 1847-49-ben foglalta el, amikor az egyetem megvásárolta a Festetics-család józsefvárosi birtokát, ahol egy kis kastély is állt. Ma ez a Füvészkert főépülete. Úgy tartják, Pollack Mihály tervezte, de már előtte is állhatott itt egy barokk udvarház, azelőtt pedig feltételezhetően Mátyás király vadászkastélya, amiről a pincében talált kövek árulkodnak.

Eredetileg 10 hektáron terült el a botanikus kert, de az idők folyamán megfogyatkozott a terület, ahogy felépítették az egyetemhez tartozó klinikákat és a város is kiépült körülötte. Az első világháború előtt már csak hajdani területének egyharmada volt meg, pedig ekkorra nemzetközi hírnévre tett szert az itt található 12 000 fajt számláló gyűjtemény. A második világháborúban sokat pusztult, az üvegházi állományból gyakorlatilag semmi nem maradt, és csak az 50-es évekre rázódott helyre a kert. 1960-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A kert legöregebb és legbüdösebb fája

Amikor megalapították, a botanikus kert az egyetem háttértámogató intézménye volt, mivel akkoriban az orvosok alapvetően még legtöbbször gyógynövények segítségével gyógyítottak. Ma már zömével inkább a biológushallgatók járnak ide, emellett persze a növények bemutatása, a védett fajok szaporítása és a természetvédelem a kert legfőbb feladata.

A legöregebb fát, aminek nagyjából 250 év a becsült kora, az egykori kastély közelében találjuk. Az idős sajmeggy hatalmas odvai ellenére való jában remek bőrben van, akár több száz évig elélhet még, ami azért nagy szó, mert Magyarországon az erdők átlagéletkora bőven száz év alatt van.

A sok érdekesség közül muszáj megemlíteni a páfrányfenyőt, amit többnyire Gingko bilobaként ismerünk és gyógynövényként alkalmazzuk. Fura alakú leveleiről már messziről felismerhető, illetve még valamiről, amit szerencsére most nem sikerült testközelből megtapasztalni. Mint megtudtuk, a látogatók

nem mindig örülnek annyira a különleges kínai fának, a magját körülvevő, húsos magköpeny vajsavtartalma miatt ugyanis irtó büdös, akár egy csapat frissen leizzadt futó.

Emiatt a kétlaki növénynek általában a hímivarú egyedeit ültetik a parkokba, de „szerencsére” a kert három fája közül kettő hím- és egy nőivarú, így semmi sem állja útját a szagos magok létrejöttének. Egyébként a Gingko hősiesen túlélte a jégkorszakot, reliktumfaj. Leveleit a szellemi teljesítőképesség növelésére, vérkeringés-javításra, értágítóként és még rengeteg mindenre alkalmazzák a gyógyászatban.

Ottjártunkkor éppen virágoztak a boglárkák, az íriszek és a sárgaliliom a középhegységi gyűjteményben, a kastély mögött pedig a bonsaiokat csodálhattuk meg. Ilyen apró fát számos fajból lehet készíteni, többek között a fent említett páfrányfenyőnek is áll itt egy kistestvére. Japánban nagy megbecsülés övezi a szakmát: a „bonsai mesterek” drótokkal alakítják különböző formájúra az ágakat, és csak ők tudják, hogyan kell visszavágni a gyökereket és az ágakat ahhoz, hogy a fa szép legyen és nem mellesleg életben is maradjon. A kis fákat egyébként is nehéz laikusként életben tartani, itt viszont csöveken keresztül folyamatosan kapnak tápoldatot és vizet.

Átvágunk egy bambuszerdőn, majd egy kis tó mellett találjuk magunkat, ahol kacsapár lakik. Joggal kérdezhetnénk, vajon ez lehet-e a helyszín, ahol Nemecsek Ernőt megfürdetik a Pásztor fivérek, de nem, az a tó nagyjából ott helyezkedhetett el, ahol most a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája található.

A Füvészkert féltett kincsei

A Pálmaház eredetije még az 1860-as években épült, de a második világháborúban helyrehozhatatlan károk érték. Rekonstrukciójára 1965-66-ban került sor. Bent trópusi növényeket csodálhatunk meg: többek között banánt, kókuszpálmát, kakaót, kávét, vaníliát, papayát, maracuját, szarvasagancspáfrányt.

Innen a Viktória-ház felé sétálva, kis kitérővel találjuk meg a kert egyik legféltettebb kincsét, a wollemi fenyőt, azaz a sárkányfenyőt, ami egy súlyosan veszélyeztetett fajhoz tartozó ritka példány, így nem is csoda, hogy ráccsal kerítették körbe, óvva a látogatóktól. A fajt sokáig csak fosszilis leletekből ismertük, és úgy tudtuk, sok millió évvel ezelőtt kihalt, ám a 90-es években váratlanul előkerült Ausztrália egyik nemzeti parkjában. A pár hektáros terület holléte máig ismeretlen a laikusok számára, azonban a fenyő magjait és szaporított egyedeit szétküldték a világ minden tájára.

Ha nem A Pál utcai fiúk miatt, akkor a legtöbben talán az 1893-ban épült Viktória-ház megcsodálására jönnek ide, azaz, hogy pontosítsunk: az amazóniai tündérrózsák példányait szeretnék szemügyre venni, melyeket az említett üvegház rejt. Szomorú tény, hogy majd minden évben hallhatunk róla, hogy a növényt kilyuggatják és megrongálják a látogatók. Pedig nagyon különleges, mivel vízen úszó levelei hatalmasra, akár 180 centiméter átmérőjűre is megnőhetnek, és hatalmas a teherbírásuk: egy gyerek simán, de akár egy 70-80 kg-os felnőtt is gond nélkül elhelyezkedhet rajtuk, anélkül, hogy bebucskázna a vízbe.

Nem is megalapozatlan a feltevés, miszerint régen az Amazonas medencéjében élő asszonyok a levelekre ültették a csemetéiket, ahol nem érhették el őket a ragadozók, és ezután mentek a dolgukra.

Látogatásunkkor csak szolidabb és kisebb levelek úszkáltak a vízen, a növény igazán nyáron lesz majd látványos. Ugyanúgy, ahogy a paraguayi óriás-tündérrózsa, ami 20-25 centiméteres, kizárólag éjszaka nyíló virágokat bont. Talán a Viktória-házban találjuk a Füvészkert legérdekesebb növényeit: a tündérrózsákon túl rovaremésztő növényeket, kancsócskákat, harmatfüveket lehet szemügyre venni, de Vénusz légycsapóját, papiruszsást és mangrovét is láthatunk, nem is beszélve a millióféle, jelenleg virágzó kaktuszról.

Már csak ezért is érdemes ellátogatni a Füvészkertbe, ami rendszeres programokkal várja a látogatókat. A következő a május utolsó hétvégéjén megrendezett kaktuszkiállítás, június 16. és 20. között pedig orchidea és bromélia kiállítás lesz

A kert október 31-ig mindennap 9-17 óráig tart nyitva, a Pálmaház a pandémia idején 11 órától 11.30-ig, a Bemutató és Viktória-ház 11.30-tól 12 óráig látogatható, utóbbiak csak védettségi igazolvánnyal. A felnőtt belépőjegy 1200 Ft-be, a diák 600 Ft-ba, a nyudíjas 900 Ft-ba kerül. Még több infó a Füvészkert weboldalán és Facebook-oldalán.

Cikkajánló