Kitérő a kékről a Kis-Gerecse bámulatos sziklafalához

Ezeknek a hatalmas, ősi élőlények nyomait is rejtő mesés kőfalaknak már a puszta látványa is kihagyhatatlan élményt nyújt, a sziklamászóknak pedig hazánk egyik legnagyszerűbb gyakorlóterepét.

Szöveg és fotó:
2022. június 15.

Ezeknek a hatalmas, ősi élőlények nyomait is rejtő mesés kőfalaknak már a puszta látványa is kihagyhatatlan élményt nyújt, a sziklamászóknak pedig hazánk egyik legnagyszerűbb gyakorlóterepét.

A Gerecse központi részén is átvezető Országos Kéktúra Pusztamarót és Gerecse üdülő közti szakasza a hegység talán legvadregényesebb részét mutatja be ördögszántásos sziklatájával. Ez a pazar hangulatú ösvény kényelmes emelkedéssel tárja elénk a Kis-Gerecse északi oldalában megbúvó mohos, páfrányos mészkőtömböket, melyek zöldjét a fölé tornyosuló fenséges bükkös védi a nap perzselő sugaraitól. Tavasszal az egész környék medvehagymatengerben úszik. A sokak által kedvelt fűszernövény gyakran nyár elején is kitartóan eregeti illatát, de ilyenkor fogyasztásra már aligha alkalmas. A hegyoldal sziklái közt vezető ösvény elhalad egy látványos sziklataréjban kialakított Mária kegyhely mellett, ahol egy padon lepihenve kicsit feltöltődhetünk a hely természetes varázsával.

Az itt tapasztalható megkapó hangulatot ugyanakkor még tovább fokozhatjuk, ha a Serédi-kastélyhoz (egykori hercegprímási üdülőhöz) vezető utunkról – alig pár méterre a kastély előtt –, az ösvények kitáblázott kereszteződésétől északi irányban letérünk a kékről. A széles és jól követhető ösvény először a Tűzköves-barlanghoz és a Jura-zsombolyhoz vezet el, majd ezek után, pár száz métert megtéve megérkezünk az egyedi látványt nyújtó sziklafalakhoz.

A Tűzköves-barlang és a Jura-zsomboly

A Gerecse központi részén, a Kis-Gerecse térségében több geológiai feltárásban tanulmányozhatjuk a földtörténeti középkor jura időszakának kőzeteit. A Tűzköves-barlangban és a tőle 100 méterre nyíló Jura-zsombolyban a felső-jura rétegsor egyik legteljesebb feltárása látható. Mindkét járatot 1975-ben tárták fel a tatabányai barlangászok.

A Tűzköves-barlang 20 méteres mélységével a bejárati akna alján elhelyezkedő, jelentős méretű termével hívja fel magára a figyelmet. A járat felső része tűzköves mészkőben alakult ki, mely a bejárat lezárása feletti kőzetpadon is kitűnően tanulmányozható.

A Jura-zsomboly igazi geológiai ritkaság: az aknabarlang falain a teljes felső jura rétegsor megfigyelhető. Járatai rendkívül látványosak, közel 50 méter mélyek. Földtani értékei mellett jelentős denevérélőhely, ami indokolttá teszi a megkülönböztetett védelmet.

Mindkét barlang a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, barlangkutatók számára látogatható!


Kis-Gerecse felejthetetlen sziklafala

Először fentről tekinthetünk le a Kis-Gerecse hajdani kőfejtőjének panorámás környezetére, majd a csapás leereszkedik az első nagyobb bányaudvarba. Az északra néző színpompás, márványszerű mészkőfalak 10-20 méteres magasságukkal szinte rádőlnek az alattuk állókra, a leglátványosabb falszakaszok felül teljesen áthajlanak. Első pillantásra is látszik, hogy ez a hely a falmászók paradicsoma, ahol a sportolók igen látványos környezetben élhetik ki szenvedélyüket, és ahol a földhözragadt szemlélők is felejthetetlen látványban részesülnek.

A Kis-gerecsei kőfejtő – ellentétben a többi látványos gerecsei kőfejtővel – nem elzárt terület, ide bárki szabadon ellátogathat, hogy sportoljon, vagy csupán gyönyörködjön a bányászat által formált és felszínre hozott kövek látványában, továbbá a kilátásban.

A Kis-Gerecse tájsebe az egyik legszebb az országban, ahol a magasba tornyosuló kőfalak metszetként tárják fel előttünk a hegységet felépítő mészkőrétegeket. Szemet gyönyörködtető vöröses, rózsaszínes, narancssárgás és szürkés rétegződéseket figyelhetünk meg, aminek fantasztikus árnyalatait és ragyogását a napfény erőssége és dőlésszöge határozza meg. A kő a rózsaszín-vöröses színét a vas- és a mangán-oxidtól kapta, amelyek a tengeri üledékképződés során kerültek a mészkőbe.

A mészkő kitermelése, a „márványtáblák” előállítása már a római korban is nagyban folyt, és egészen a 20. századig kézi szerszámokkal történt. A fáradságos munka ellenére megérte kitermelni a gerecsei „márványt”, ami az évszázadok során hazánk különböző pontjain túl Európa-szerte több helyre is eljutott. Ha figyelmesek vagyunk, akkor nem csupán az itt maradt és félkész kőtömböket figyelhetjük meg, hanem a 200-150 millió évvel korábban itt hullámzó tenger egykori lakóinak nyomait is. A kövek őstengeri óriás egysejtűek, megaloduszok, vagy a jura időszaki vörös mészkőben lábasfejű ammoniták mészhéjait rejtik.

A Kis-gerecsei kőfejtő, becenevén a Kisgeri, hazánk legnépszerűbb sziklamászóhelye, közel 200 mászóúttal, a közepestől az extrém nehézségűekig. Nehéz, 9-es és 10-es fokozatú útjaival világszínvonalú mászóhely hírében áll, amely 1992 óta központi helyet foglal el a hazai sportmászásban. Hétvégenként és jó időben sokan megfordulnak a hatalmas falaknál, profik és kezdők egyaránt jól ismerik ezt a helyet.

Az egyik bányaudvarból a másikba vezet az ösvény, miközben északi irányban csodás panoráma nyílik a szintén köveiről és sziklafalairól nevezetes Pisznicére, továbbá a Gerecse északi területeire, és az országhatárt jelentő Duna szalagjára. Kiváló fekvése, látványt és élményt adó sziklái akár éjszakára is itt tartják a látogatókat. Az egyik bányaudvarban még egy hatalmas kőasztal és a hozzá tartozó sziklazsámolyok teszik kényelmesé a táborozást.

A kéktúra nyomvonalán haladóknak mindenképp megéri ez a csupán néhány száz méteres kitérő a Kis-Gerecse kőfejtőjébe, mert valóban egy felejthetetlen élménnyel fognak gazdagodni. A kőfejtőt legkönnyebben a már említett útvonalon – a Serédi-kastély felől – lehet megközelíteni, de keleti irányból is bejárhatjuk, a szintén a kékről leágazó, de lényegesen nehezebben járható, vadabb ösvényen.

Cikkajánló