A közelmúltban országszerte, több helyszínen is felbukkantak a pásztormadarak. Az elmúlt hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is megfigyeltek kisebb, homogén csapatokat és seregélyek közé vegyült egyedeket is.
A Békés megyei Szarvason ilyenkor nyáron megélénkül az élet. A kisváros egyik legnépszerűbb látnivalójának számító Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark új látnivalókkal készült az idei szezonra.
Két pár búbos vöcsök kezdett költésbe a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található Apátfalvi-halastavakon. A látványos násztáncukról ismert madarak egymás közelében raktak fészket.
A terekcankónak már a neve is különös, felbukkanása pedig igazán ritkaságszámba megy Magyarországon. A napokban, a madarászok legnagyobb örömére, a Körös–Maros Nemzeti Parkban időzött egy magányos példány.
A napokban egy gyűrűs szalakóta bukkant fel Dévaványa közelében. A madarat néhány évvel ezelőtt innen 70 kilométerre, a kardoskúti Fehér-tó környékén látták el jelölőgyűrűkkel.
Kikeltek az idei első túzokcsibék a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán. Egyelőre még a gondozók vigyáznak a pelyhes kis túzokokra, amelyeket nemcsak etetni, de minden nap sétáltatni is kell.
A fehér és a kardos madársisak az eddigieknél nagyobb számban bukkant elő a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Szabadkai-erdőben. A két faj virágzásában van némi időbeli eltolódás, míg az előbbi lassan már elvirágzik, az utóbbinak még csak most bukkannak elő a bimbói.
A napokban mérték fel a kanalasgém-élőhelyeket a Körös-Maros Nemzeti Park területén, ami szuper eredménnyel zárult.
A Dél-Alföldön fészkelő nagy kócsagok már visszatértek telelőhelyükről és javában készülődnek a költéshez. Párba álltak és már tatarozzák fészküket.
A szokatlanul enyhe időjárás hatására már február közepén változatos, kora tavaszi madárvilág gyűlt össze a Körös–Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén, a Kígyósi-pusztán időző darvak pedig már megindultak észak felé.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain költő rétisasok már javában tatarozzák fészkeiket. Nem túlzott ez a sietség, hisz a Kárpát-medence legkorábban költő madárfajánál rendszerint február elején megkezdődik a tojásrakás időszaka.
A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a napokban egy szirti sast figyeltek meg a Dévaványa–Ecsegi-pusztákon. Ez a faj a hegyekben költ, az Alföldön csak téli vendégként tűnik fel. Dévaványa határában egy másik ritka ragadozó madár, egy fakó rétihéja is szem elé került.
A szokásosnál korábban kezdett virágzásba a Körös-Maros Nemzeti Park szikes pusztáin a védett erdélyi útifű.
Bemutatjuk, miért egyedülálló Magyarországon a ciszterciek zirci központja
Felfedezzük Kékestető és környékének kevésbé ismert természeti szépségeit
Kirándultunk a Kisalföld peremén, és egy ismeretlen gyöngyszemre bukkantunk
