MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.05.03. 05:00,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Lánczi Péter, Somogyvári D. György, Joó Annamária

Rejtett vadon a Bakonyban

Még a sokak által ismert és kedvelt Bakonynak is megvannak azok az eldugott részei, melyek még rejtve maradtak a turistahadak előtt. Ezen a vidéken kirándulók elsődleges célpontjai a hegység bámulatos és vadregényes patakvölgyei és szurdokai, melyek közt még olyan is akad, ahol izgalmas földtörténeti leletekre akadhatunk, ugyanakkor sokkal kevesebb turistába.

Jóllehet a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja a Bakony, szigorúbb földrajzi értelemben mégis inkább „fennsíknak” lehetne nevezni. Egybefüggő platójából szelíden emelkednek ki magaslatai, melyek közt a legmagasabb a Kőris-hegy (709 m), de társai – Som-hegy, Kék-hegy, Papod, Középső-hajag – sem maradnak el tőle sokkal. A délről északra fokozatosan emelkedő és törésvonalakkal szabdalt táj kialakulása javarészét a triász korra tehető. Az ekkor itt hullámzó tengerek üledékéből jöttek létre a hegységet alkotó mészkő- és dolomitrétegsorok, melyek később a kréta korban – a kőzetlemezek mozgásának köszönhetően – felgyűrődtek és összetöredeztek. A „bakonyi plató” tagoltságát az idő folyamán hegységről leszaladó patakok is mélyítették, ezzel helyenként lenyűgöző szurdokvölgyeket is létrehozva, melyek a Bakony páratlan és egyben fő turista látványosságai közé tartoznak.

 

Fotó: Somogyvári D. György

A Cuha-völgy a Bakony egyik leglátogatottabb kirándulóhelye


Ezek között a legnépszerűbb kirándulóhelyek egyike a Cuha-völgy, illetve a Gaja-szurdok, ahol hétvégente családok ezrei lepik el a látványos, napjainkra inkább nyüzsgéstől teli szurdokokat. Szintén kedvelt úti célja a kirándulóknak a Csesznek közvetlen közelében húzódó Kőmosó-szurdok és az innen nem messze, déli irányba található Kő-árok, valamint az Ördög-árok, de akár ide sorolhatjuk az Isztimér környéki Burok-völgyet is, ami szintén egyedülálló kanyonvölggyel csábítja a természet felfedezőit. Ezek a látványos helyszínek a hazai gyalogturizmus páratlan és egyben kihagyhatatlan célpontjai, de azért a felsoroltakon kívül is akadnak még izgalmas bakonyi különlegességek.

 

Fotó: Joó Annamária

Galya-patak szurdokvölgye


Ilyen például a sokkal kevesebb turistaforgalommal bíró, és ezáltal nemcsak csendesebb, de igazi vadregényes hangulatot árasztó Kertes-kői-szurdok is, amit a környékbeliek csak gugyornak hívnak. A Bakonybélt és Pénzesgyőrt összekötő zöld turistaúton kb. félúton találunk rá az alig pár száz méter hosszú, de helyenként akár 40 méteres sziklafalakkal határolt völgyszorosra. Ennek a látványos természeti képződménynek a létrejöttében – csak úgy, mint a térség többi szurdokánál – a víz játszott fontos szerepet. Ezeknél a meredek partfalú völgyeknél voltaképpen mély patakmedrekről beszélhetünk, melyek a Bakony több millió éves emelkedése, illetve a víz és hordalékának koptató hatásának következtében jöttek létre.

 

Fotó: Lánczi Péter

A Kertes-kő-szurdok 300 méter hosszú és helyenként 40 méteres sziklák övezik


A Kertes-kői-szurdok esetében a Gerence patak kitartó és folyamatos munkáját látjuk visszaköszönni. A köves-sziklás patakmederben nyáron csak szelíden csordogál a víz, de csapadékos időszakban vagy olvadáskor már jobban szembetűnik, hogyan is zajlik a Bakony mészkőtömbjének szakadatlan „fűrészelése”. A patak által szállított hordalékból – farönkök és sziklák méreteiből – az is jól látszik, hogy itt rendszeres időközönként komolyabb víztömeg folyik át, ami még vadregényesebbé, illetve bizonyos időszakokban járhatatlanná is teszi a szurdokot. Nyáron általában kényelmesen tudjuk követni a benne haladó turistautat, csupán egy-két bedőlt fával kell megbirkóznunk.

 

Fotó: Lánczi Péter

Tavasszal és csapadékos időszakokban alig járható a szurdokban vezető turistaút


Kerteskő nevével már az 1018-ban íródott bakonybéli bencés monostor alapítólevelében is találkozunk. A sziklák közé bevágódott patak, valamint a közvetlen szomszédságában álló meredek hegyek már ekkor nagy jelentőséggel bírtak az emberek számára, és ez talán manapság sincs másként. A mohákkal és páfrányokkal zöldellő völgyszorosba ritkán jut be fény. Nyirkos és elvarázsolt hangulatú világában a természet az úr, ahol a víz lezúduló hömpölygése folyamatosan alakítja a környezetet, elmosva mindent, ami az útjába kerül. Ennek az irdatlan erőnek köszönhetően válik tapinthatóvá a vadon zabolátlan és az ember számára mára csak ritkán látható természetes és eredeti szépsége.

 

Fotó: Lánczi Péter


A patakmeder és a partfalak szikláiban a földtörténeti korok különböző periódusaiban megkövült növények és állatok több millió éves lenyomatait fedezhetjük fel. Olykor nem is kell keresgélnünk, csupán elég a lábunk elé nézni, és máris elénk tárulnak az egykor itt hullámzó tenger élővilágának emlékei. Csigák és korallok, továbbá növények maradványai jelzik az idő múlását, ami így kőbe zárva – azaz csalóka módon – akár állandónak is tűnhetne.

 

Fotó: Lánczi Péter

Tengeri élőlények nyomai a mészkövekben


Az idő folytonosságát nem csupán a tengeri élőlények lenyomataival és a mélyen bevágódott patak állandó munkáján érhetjük tetten. A szurdok fölé magasodó Oltár-kő sziklái között lényegesen fiatalabb, mindössze pár száz éves, de szintén látványos képződményeket figyelhetünk meg. Ezek a forrásmészkövek (más néven édesvízi mészkő vagy mésztufa) bámulatos levéllenyomatokat készítettek az utókor számára, melyek bárki számára felfedezhetők, csak nyitott szemmel kell járnunk a terepen. A megörökített növényi részek pompás részletességgel maradtak fent, mintha csak gipszöntvények volnának, viszont porózus és porhanyós anyaguk egyértelműen jelzi fiatal korukat és sérülékenységüket. Ha ilyen kőzetet találunk, ne vigyük haza. Otthon kiszáradva még mállósabb lesz, és végül teljesen tönkre megy. Hagyjuk inkább a terepen, hogy megtalálása másnak is élményt nyújthasson.

 

Fotó: Lánczi Péter

Akár ilyen látványos levéllenyomatos mésztufákat is találhatunk


A látványos levéllenyomatok létrejöttében az Oltár-kő feletti Judit-forrás – feltehetőleg már régóta tartó – vízhozama gondoskodott, pontosabban mondva gondoskodik most is, kioldva a kövek mésztartalmát, és máshol összegyűjtve azt, új kőzetet hozva létre. Csapadékosabb időben a forrás vize igazi vízeséssel zúdul alá az alatta húzódó Kertes-kői-szurdokba. Régen a turistaút itt, a lefolyó víz útját követve emelkedett a meredek hegyoldalba, de manapság már a szurdok déli bejáratától rézsutosan emelkedő és jóval kényelmesebb ösvényen érhetünk fel az Oltár-kő tetejére, majd utána a forrás foglalásához, ami egy paddal ellátott hangulatos pihenőhely is egyben.

 

Fotó: Lánczi Péter

A szurdokból érdemes felkapaszkodni az Oltár-kőre és a Judit-forráshoz


Ha kilátásért nem is, de érdemes felkapaszkodni a Kertes-kő, vagy az Oltár-kő sziklatömbjeire, ahonnan a mészkőbe vájt patakmeder 30-40 méteres mélységét lehet megtapasztalni. Ezt csak óvatosan tegyük, mert a sziklákon való megcsúszás végzetes hiba lenne! Rajtuk állva viszont a szemlélő számára könnyen elképzelhetővé válik, hogy annak idején az emberek miért ezt a helyet választották pogány szertartásaik színhelyéül. A sziklafalak valóban oltárként magasodnak a völgy fölé, sajátos atmoszférát teremtve ezzel a környéknek.

 

Tippek egy túrához!
Amennyiben sikerült felkelteni az érdeklődést ez iránt a kevésbé ismert, vadregényes és páratlan élményt nyújtó szurdokvölgy iránt, a következő hasznos tippekkel tervezhetitek meg a túrátokat.
A számos látnivalót kínáló Bakonybélből a zöld turistajelzést követve, 3,3 km megtéve érhetjük el a Kertes-kői-szurdokot. A zömében lejtésben haladó és széles út később ösvénnyé szűkül, amit tavasszal virágzó medvehagymarétek szegélyeznek. Ezt követően érjük el a Bányász-kút paddal ellátott pihenőhelyét, ami már gyakorlatilag a szurdok bejáratánál található.
Bakonybélből egyébként egy másik szép úton is elérhetünk a szurdokba. A település déli részéről induló piros kereszt a látványos környezetben álló Szent-kút érintésével kanyarodik a Csúcs-hegy oldalába, ahol rácsatlakozik arra a zöld útra, amit Rómer Flóris emlékútként is emlegetnek, és amely a Kertes-kői-szurdokba vezet. Ez az útvonal sem hosszabb az előbbinél.
A másik közeli kiindulópontja a szurdokot felfedező kirándulásnak: Pénzesgyőr. Innen is a zöld jelzést követve érhetünk el leggyorsabban – mindössze 2,7 km gyalogút után – a völgybe, de a zömében kerítés mentén haladó, gyakran csalánnal ellepett út nem a legideálisabb útvonala egy családi kirándulásnak. A szurdokhoz érkező zöld háromszög jelzés is alternatívája lehet a kirándulásunknak. Igaz, ez az út Somhegypuszta vagy Pénzesgyőr felé sok aszfalton gyaloglást tartogat a főúton. 

 

Kapcsolódó cikkek:

Gugyor, a bakonyi rejtekhely

Vaskeréken a Bakonyon át – A Cuha-völgyi vasút

A Bakony-járók paradicsoma – Cuha-völgy

Városlődtől Bakonybélig – Kéktúra






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. augusztus
Czigány Dávid:
Tornyosuló
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...