A Biatorbágy-közeli sziklavilágba könnyű beleszeretni
A korai sötétedés és a hideg idő nem kedvez a hosszú túráknak. Ezért most egy olyan félnapos kirándulást ajánlunk, amely változatos terepen vezet: van benne könnyű séta, egy kis mászás, látványos sziklaformációk, remek panorámák és egy bájos erdei kápolna. Mindez a Budai-hegységben, a főváros vonzáskörzetében, Biatorbágy közelében, ahol ilyenkor télen hétköznap – de talán még hétvégén is – nagy eséllyel elkerülheted a nyüzsgő tömeget.
Biatorbágy egyik nagy előnye kirándulás szempontjából, hogy közel fekszik a fővároshoz, a másik, hogy könnyen megközelíthető mind autóval, mind tömegközlekedéssel. Vonattal a Déliből alig 20 perc alatt a kisváros vasútállomásán lehetünk, Budapestről pedig – forgalomtól függően – gépkocsival kényelmesen fél óra alatt ott vagyunk.
Mi a Füzes-patak völgye fölött átívelő, híres-hírhedt viaduktól indítottuk a túránkat, amely a Matuska Szilveszter által 1931-ben elkövetett hídrobbantástól nevezetes. A használaton kívüli kettős völgyhíd, impozáns vasszerkezetével mára az ország egyik jelentős ipari műemlékévé vált.

Az impozáns megjelenésű biatorbágyi kettős völgyhíd az évek során a település jelképévé vált

A híd déli hídpárjánál a piros sáv jelzésen indultunk el a Határkereszt úton, majd a Füzes-patakon átkelve az Iharos-völgybe folytattuk a sétát. A szürke komor ég alacsonyan hasalt a völgyben. Az éles reggeli levegő a tüdőnkbe mart.

A Szent Vendel-, más néven Szily-kápolnához hangulatos erdei ösvény vezet

A piros kápolna jelzésre letérve, megbarnult levelek szőnyegezték a talpunk alatt a talajt. Néhol hatalmas bedőlt fatörzsek kerülgetése tette hangulatossá az erdei utat. Egy jól követhető, enyhe emelkedő után kibukkant a fák közül a Szily-kápolna kör alakú, klasszicista stílusú fehér épülete. Az írásos emlékek szerint az Iharosi-erdőben megbújó bájos kis kápolnát Szily József udvari tanácsos építtette a 19. század elején. Szent Vendel, a pásztorok védőszentjének tiszteletére emelték.

A klasszicista stílusú kápolna belső tere kör alaprajzú, kupolaboltozatos

1944–45-ben, s az utána következő években azonban a kápolna és belső felszerelése erősen megrongálódott, oltárképe elpusztult. Sírboltját kifosztották. Az 1950-es, 60-as években részlegesen helyreállították. Jelenleg a belseje üres, egy szerény fakereszt, néhány mécses és a padozaton Szily Antal (az építtető fia) sírlapja emlékeztet a hajdani családi sírboltra. A kápolna műemléki védettség alatt áll.

Az épület homlokzatát két szabad oszloppal alátámasztott timpanon díszíti

A piros kápolna jelzés után a piros sávot követjük tovább, olykor nyaralók mellett és elhagyott présházak között kanyargó ösvényen. És hiába bújik ki a szürke fellegek közül néha a nap, hiába fújdogál a szél, a reggeli dér még ott ül a fák ágain és a fűszálakon.

A túra során többször találkozunk elhagyott borospincékkel és présházakkal, melyek akár százévesek is lehetnek

Egy elnyújtott emelkedő után jutunk el a Madár-szirtig, amely tulajdonképpen egy pompás sziklavonulat, amelynek a tetején végig lehet menni.
Látványos utunk, itt, a sziklafal szélének közelében halad, így ha kisebb gyerekekkel vagyunk, figyeljünk rájuk oda fokozottan, mert nincs védőkorlát, amely távol tartaná őket a sziklapárkány peremétől.

A Madár-szirt sziklavonulatáról szép kilátás nyílik az előttünk hullámzó, már-már szavannát idéző, sziklagyepes tájra és Biatorbágy látképére

A Madár-szirtek szomszédságában találjuk a Budai-hegység egyik legmenőbb sziklaalakzatát, a Nyakas-követ. A bástyaszerű, kalapos, gombaformájú torony védett természeti érték, és monumentális sziklakolosszusa valóban parádésan uralja a vidéket.

A Nyakas-kő monumentális sziklakolosszusa

Mivel ez a szakasz mészkőporos és morzsalékos, ezért nagyon figyeljünk oda, hogy megfelelő túrabakancs legyen rajtunk, úgy kisebb eséllyel ülünk fenékre a lejtőn, vagy csúszunk vissza a meredek emelkedőn. Esős vagy téli időben előfordul, hogy sáros és meglehetősen csúszós a lejtő.
A Nyakas-kő aljától a piros kereszten eleinte hol beszűkülő, hol kiszélesedő ösvényen haladunk, majd egy rövidebb emelkedő következik. Jó az erdőben sétálni, és jó hallgatni az erdő csendjét. Hirtelen kibukott a nap, átsütött fáradt, laposan kúszó fénye a csupasz ágakon, és megajándékozott bennünket ismét az ősz színeivel.

A napsütötte téli erdőnek is megvan a maga hangulata

A piros kereszt egyszer csak piros sávba, néhány száz méter múlva pedig sárga sáv jelzésbe vált át. Innentől a sárgán, először enyhén, majd egyre erősebben emelkedve mászunk fel a Hármas-, Négyes-sziklához, amelynek aljában kőbe vájt kaptárüregeket láthatunk.
A lyukak ember kéz vájta kis mélyedések a kőzettornyokban.
Egy másik elmélet szerint méhcsaládokat tartottak a fülkékben, innen származik a kaptárkő elnevezés is. Az üregek eredetére azonban a mai napig nem született megnyugtató válasz.

A Hármas-, és Négyes-szikla rejtélyes sziklaalakzatai a Kő-hegy (Kő-orr) déli felén találhatók

A következő kilátópont a Kő-hegy (Kő-orr) sziklái, ahonnan szép, tiszta időben szintén klassz panoráma nyílik a „makettméretű” Biatorbágyra, az Iharosi-erdőre és Sóskútra is, amiből nekünk most a kicsit párásabb, ködösebb verzió jutott. De a Biatorbágyhoz közeli hegyekbe így is könnyű beleszeretni.

Mohás kőtömbök színesítik a sétát az Iharosi-erdőben

A Kő-orr szikláitól már csupán mintegy 3 kilométeres lejtmenetes vagy szintben haladó szakasz jön, amely nem túl sok izgalmat tartogat, zömmel erdő szélén, házak között vezet a sárga turistaút egészen a kiindulópontunkig, a viaduktig. A közel 13 kilométeres túraútvonal bátran ajánlható mindenkinek, aki szeret sziklák között és szirtek tetején sétálni, pazar kilátópontokon hátradőlve hosszan élvezni az új távlatok nyújtotta teret, a látványt és a csendet.
A cikk először 2020 decemberében jelent meg.

Így gyártunk nektek kéktúratartalmat – Kulisszatitkok a Tapolca–Badacsonytördemic szakaszról
Nekikezdtünk az Országos Kéktúrának, hogy a Természetjárón és a Kéktúra.hu-n napi szakaszokat is mutathassunk nektek, illetve bővítsük az útvonal mentén fekvő, az oldalainkon szereplő látnivalók így sem rövid sorát.

Egésznapos túra végig a Geresden át
Sokan talán azt se tudják, merre van a Geresdi-dombság, pedig igazán csodálatos túrahelyszín. Kedvcsináló következik.
→ Tovább
A zöld és a kék összes árnyalata: rabul ejtettek a Plitvicei-tavak
Bármennyire is közhelyes, ha van olyan, amit legalább egyszer az életben mindenkinek látnia kell, akkor az Plitvice. Még akkor is, ha tömegek fordulnak meg itt, és ha tudjuk előre, hogy a szó szoros értelemben vett túraélményben nem lesz részünk. Egyedülálló látványban azonban biztosan.
→ Tovább