Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

A köd is remekül áll a Börzsönynek

Joó Annamária 2019.12.14.

Ki akarna szürke, ködös tájat látni, és kopasz fák között sétálni az erdőben? Mi. Miért? Mert a Börzsöny ilyenkor egyedi hangulattal, sejtelmes kilátásokkal ajándékoz meg.

Hittünk a meteorológiának, hogy délutánra szétoszlik a köd, felszakadozik a felhőzet, és az addig lesben álló nap kibukkan majd, hogy beragyogja az erdő ösvényeit. A páratlan kilátások ígérete a Dunakanyarra kicsalogatott bennünket a börzsönyi csúcsokra. A meteorológusok jóslata nem jött be teljesen, nekünk viszont bejött a ködbe burkolózó erdő, a kontúrjait vesztett táj látványa. A túra végére pedig néhány kóbor napsugár is megérkezett.

Tervezett körtúránk kiindulópontjához, Nagyirtáspusztára Verőce-Kóspallag felől érkeztünk, és autónkat a Szent Orbán Erdei Hotel melletti parkolóban hagytuk. A hotelhez viszonylag keskeny, de jó minőségű aszfaltút vezet, amely végig ki van táblázva. Innen a zöld kereszt jelzésű turistaúton indultunk el a Nagy-Sas-hegy csúcsa felé, mely az első kilátópontunk volt.

IMG_7584-Foto-JA-erdeszhaz

Utunk egy erdészház mellett vezet el

Fotó: Joó Annamária

Egy rövid, murvás útszakasz után, az erdészházat megkerülve vágtunk neki az erdei túrának. Nem túl megerőltető emelkedő következett, talpunk alatt sárgásbarna pusztuló levélszőnyeg borította a talajt. Körülöttünk kopasz fák törzse nyúlt fel, és sokasodott gallyhálóvá a magasban. Imbolygó, csupasz bükkök a süvítő szélben, léptek surrogása az avarban, enyhe köd suhan át a tájon. Nyugtató séta.

IMG_7601-Nagy-Sas-hegy csucsa fele

Túránk egy nem túl megeröltető emelkedővel indult

Fotó: Somogyvári D. György

Miután rátértünk a zöld sáv jelzésre a Nagy-Sas-hegy oldalában, megváltozott a növényzet. Alacsonyabbak és tömörebbek lettek a fák, inkább a cserjék, bokrok uralták a terepet. Pár kisebb kanyar következett, és már a zöld háromszög jelzésű, meredek, szűk ösvényen, mohás kövek között kaptattunk a csúcs felé. Lassan ködfátyol ereszkedett a tájra. Kicsapódó pára kövér cseppjei hulltak a gallyak közti magasból a síkos földre. Néhány méter izzasztó emelkedőt leküzdve, elénk tárult a Nagy-Sas-hegy (609 m) szép kilátása.

IMG_7610- Nagy-Sas-hegy csucsa fele

A Nagy-Sas-hegy csúcsa felé

Fotó: Joó Annamária

Azaz, a semmi, mert a csúcsról ezúttal tényleg semmit nem láttunk a panorámából. Se a Börzsöny déli lankái, se a Só-hegyi-rét nem mutatkozott. Köd előttünk, köd utánunk. De minket ez nem zavart, mert már feljönni ide is élmény volt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A csúcs felé közelítve se oszlott a köd

Fotó: Somogyvári D. György
OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Nagy-Sas-hegy tetején kilátásban nem, de mohákkal benőtt fákban gyönyörködhettünk

Fotó: Somogyvári D. György

Ugyanazon a meredek ösvényen, amelyen feljutottunk a Nagy-Sas-hegyre, visszaereszkedtünk a zöld jelzésig, majd néhány száz métert gyalogolva ott találtuk magunkat a Nagy-réten. Sűrű köd lepte el a tisztást. Szürke lett a világ.

A nedves félhomályból magányos fák kontúrjai bukkantak elő, mintha mindent puha pólyába csomagolt volna a pára.

Az öreg tölgyek ágai recsegtek-ropogtak, ahogy a feltámadó szél körbejárta őket. Mindenfelé a barna, a sárga és a szürke fakó árnyalatai domináltak, mintha a tél egyszerre kiszippantotta volna az összes élénk színt a természetből. Nem volt félelmetes vagy horrorisztikus a ködbe vesző rét, inkább szelíd és mélabús.

IMG_7624-Nagy-ret

Ködve vesző Nagy-rét

Fotó: Joó Annamária

A következő csúcson, a Só-hegyen (584 m) még mindig a felhők diadalmaskodtak, és a tejfehér semmit nézhettük a horizonton. De nem bántuk meg, hogy feljöttünk, mert az ide vezető út szintén szép, erdős részen vitt keresztül. Innen a zöld sáv jelzésen lefelé haladtunk a Lengyel-rétek tisztásáig, ahol már az idő is tisztulni kezdett. Egy húzósabb, szuszogtató emelkedő jött, és a zöld háromszög jelzést követve elértük harmadik kilátópontunkat, a Kopasz-hegy (539 m) ormát. Ezen a páratlan fekvésű magaslaton ízelítőt kaptunk abból, hogy miről is maradhattunk le a korábbi szép kilátásoknál.

IMG_7628-So-hegy csucsa

Só-hegyi „kilátás”

Fotó: Joó Annamária

A kúp alakú, sziklás orom már-már alpesi panorámával lepett meg. A kopasz tetőn álló kereszt mellől a Börzsöny hullámzó lankái – még így a ködös idő ellenére is – lenyűgözőek. A távolban a Duna kanyargó csíkja is feltűnik. Az egyedi panorámának és a Kopasz-hegy népszerűségének tudtuk be, hogy míg utunk során eddig egyetlen egy kirándulóval sem találkoztunk, itt rögtön öttel is összefutottunk.

IMG_7644-Kopasz-hegy

A Kopasz-hegy csúcsa felé

Fotó: Joó Annamária
IMG_7650-Kopasz-hegy csucsa

A kopasz-hegyi keresztnél

Fotó: Joó Annamária

A Kopasz-hegyen kavargó erős szél nem csupán a felhőket kergette szét az égen, de minket is majdnem leröpített, így jobbnak láttuk, mielőbb továbbállni e hideg, szeles csúcsról. Visszabaktattunk a Lengyel-rétekig, ahol becsatlakoztunk a zöld kereszt jelzésbe, amely végigvezetett a látványos Bükkös-árkon. A Bezina-rétnél átváltottunk a piros keresztre, és enyhe emelkedővel egy 25 perces sétával, ripsz-ropsz elértük a transzbörzsönyi kisvasút nagyirtáspusztai állomását. A közelében, a piros kör jelzésen érdemes kis kitérőt tenni a Vasas-kúthoz, amely igazából nem is kút, hanem egy forrás. Vize iható, kőépítménye mutatós, és szép, rendezett környezet veszi körül.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Útjelzőtáblák a Lengyel-réteknél

Fotó: Somogyvári D. György
OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Vasas-kútnál

Fotó: Somogyvári D. György

A vasúti vonal vége előtt rákanyarodtunk a sárga és zöld keresztre, és a köves úton alig néhány perc múlva megérkeztünk oda, ahonnan indultunk, a Szent Orbán Erdei Hotel parkolójához. Közel 10 kilométert gyalogoltunk, felkapaszkodtunk három csúcsra, láttunk ködbe vesző erdőket, réteket és panorámákat, rácsodálkoztunk a Kopasz-hegy kilátására, szóval ezúttal is jó volt csatangolni a Börzsönyben.

A cikk először 2017 decemberében jelent meg.

IMG_7677-nagyirtaspusztai kisvasut allomas

A Nagybörzsönyi Erdei Vasút állomása Nagyirtáspusztánál

Fotó: Joó Annamária

Fotó:
Somogyvári D. György
Festői sziklaszirt Epöl határában

Festői sziklaszirt Epöl határában

2020.03.26.

A Keleti-Gerecse egy kevésbé ismert, ám messziről is hívogató bércéről megkapó látvány tárul elénk. Szemlélődő természetjáróknak ez nem csupán egy kőkupac, hangulata és értékei miatt inkább sziget, semmint hegy.

→ Tovább
Önkéntes karantén – távol az emberektől, közel a természethez

Önkéntes karantén – távol az emberektől, közel a természethez

2020.03.19.

Reggelenként, amikor kinézek az ablakon, egy pillanatra olyan, mintha ez is csak egy átlagos nap kezdete lenne. Süt a nap, kék az ég, még a fekete rigó is szokásos helyén üldögél a meggyfán. Aztán egy pillanat múlva rájövök, hogy nem, ez a nap nem olyan, mint a többi. Ezek a napok olyanok, amilyeneket még soha nem éltünk át.


→ Tovább