Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2022. május 16.

Egy "titkos" menedék a vajdavári erdők mélyén: az Ivánkapusztai turistaszálló

A fővárostól másfél órányi autóútra, Járdánháza mellett, a festői szépségű Gyepes-völgyben, az Óbükk hegyeinek ölelésében bújik meg a közelmúltban felújított Ivánkapusztai turistaház.

Családoknak vagy csoportoknak, magányos túrázóknak vagy cserkészcsapatoknak, csendet, nyugalmat keresőknek, vagy éppen az Óbükk vadregényes vidékeit felfedezni vágyó kalandoroknak egyaránt kiváló célpont lehet ez a hangulatos turistaszálló.

A Járdánháza felől keskeny erdei aszfaltúton megközelíthető ház 1965-ben munkásszállónak épült, melyet az elmúlt években az Egererdő Zrt. a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretében immár turistaházként újított fel. A tiszta, igényes, madárcsicsergéstől hangos kétágyas szobákban 14 kiránduló fér el kényelmesen, de volt már itt nagyobb létszámú, sátrazó turistacsapat és cserkésztábor is, ugyanis a szálló körül elterülő jókora tisztáson akár sátorozni is lehet.

Kiépített szalonnasütő helyet az épület mögött találunk, rönkből készült, frissen festett padokkal és asztalokkal.

A ház teraszáról nagyszerű kilátás nyílik a szemközti öreg gyümölcsösre, és a háttérben emelkedő, 417 méter magas Dobronya hegyesére.

A magaslat lábánál fekvő Dobronyapusztát a helyieken kívül talán csak a legelszántabb túrázók ismerik, ugyanis áthalad rajta a regionális jelentőségű, ám mégis kevesek által járt, Diósgyőrtől Ózdon át Salgótarjánig kanyargó Kohász Kéktúra útvonala.

Ami a turistaházban lakó, és komolyabb gyaloglásra vagy kerékpározásra is kapható kirándulókat illeti, innen indulva fedezhetik fel legkönnyebben az Óbükk, vagy más néven a Vajdavár-vidék főgerincének ötszáz méteres magasság fölé emelkedő hegyeit, az Ökör-hegyet, a Szarvaskőt, vagy éppen a névadó Vajdavár sáncait. Aki csupán kerékpározni szeretne egy jót, annak sem kell csalódnia a környék útvonalaiban és látnivalóiban.

A meghitt, erdei miliőbe a szállóval szemben, évszázados almafák által övezve megbújó, több mint 110 esztendős, műemlék jellegű vadászkastély csempész némi történelmi hangulatot.

Ivánkapuszta és a szemközti dobronyapusztai fatelep gondnoka, Újváry Gyula elmondása szerint az 1910-ben épült vadászkastély mellé a szenvedélyes vadász hírében álló Károlyi gróf azért ültetett almafákat, hogy a gyümölcs illata közel csalogassa a vadakat.

Valljuk be őszintén, nem volt ez túl sportszerű cselekedet, viszont cserébe itt maradt nekünk egy igazán különleges, évszázados fák alkotta gyönyörű almáskert.

Maga a kis kastély bár omladozik, felújításra szorulna, részleteiben még így is nagyon szép, igazi mestermunka. A tetőn díszelgő igényes bádogos remekművek, a szépen faragott sarokkövek, ajtók, ablakkeretek engem a múlt század eleji zugligeti épületekre emlékeztetnek. Bízzunk benne, hogy még az előtt ideérnek a szorgos kőművesek, mielőtt ez a maga nemében egyedülálló kis vadászkastély végleg összeomlana, kár lenne érte.

A lakott területektől távol eső, nyugodt erdei környezet, a turistaház által nyújtott pihenési lehetőségek, továbbá a közeli égerfaligetek közt csacsogva szaladó Gyepes-patak csobogása igazi feltöltődést kínál. Éppen ezért bárkinek jó szívvel ajánlható ez a meseszép fekvésű, komfortos erdei menedék, aki úgy érzi, hogy szeretne egy kis időre kiszakadni a rohanó hétköznapok mókuskerekéből.

Gyalogos és kerékpáros túrák az Óbükk hegyeinek felfedezésére

Aki a hamisítatlan erdei környezetben való pihenésnél többre vágyik, az is megtalálja a számítását az Ivánka-szálló környékén elterülő vadregényes óbükki erdőkben. A szemközti dobronyai fatelep sorompójától kiindulva gyönyörű gyalogos és kerékpáros túrákat tehetünk a turisták által alig ismert Vajdavár-vidék – hivatalos nevén Heves–Borsodi-dombság – jelzett és akár jelzetlen turistaútjain egyaránt.

Ivánkapusztáról az egyik legegyszerűbb és legszebb túra a környék legmagasabb pontjának, az 541 méter magas Ökör-hegy csúcsának a meghódítása. A táv oda-vissza összesen 14 km.

A dobronyai sorompónál a megkapó szépségű Gyepes-völgy hirtelen összeszűkülő, hegyvidéki jellegű felső szakaszába lépve kezdjük a túránkat. A hosszan kanyargó völgytalpon a kék jelzéseket követve, a Gyepes-patak mentén haladva még kilométereken át könnyíti utunkat ugyanaz a keskeny erdészeti aszfaltos út, melyen Ivánkapusztára érkeztünk.

A völgy zárlatánál egy zöld spalettás kis vadászházzal szemben fakad a bővizű Remete-forrás, amely egy forró nyári napon egyszer már szinte az életemet mentette meg, tehát a vize – szerintem – iható. A forrástól a kék jelzéseket továbbra is szem előtt tartva a Gyepes-völgy zárlatának szubkárpáti klímájú, hegyvidéki hangulatot árasztó bükkerdejében kapaszkodva az Ökör-hegy – régi nevén Szarvaskő – nyergébe érünk. Ezen a ponton a fába mélyen benőtt, régi „Szarvaskő-nyereg” feliratú táblánál találkozunk a Borsodnádasd felől érkező Partizán-út piros jelzésével. Egy pár száz méteres közös szakasz után elválnak útjaink, meredek kaptató kezdődik, amely immár egészen a csúcsig vezet.

Az 541 méter magas Ökör-hegyen a '90-es évek elejéig egy öt emelet magas fakilátó állt, pazar panorámát nyújtva a Kárpát-koszorú északnyugati ívére és a Mátra gerincére. A kilátó sajnos már a múlté.

Jelenleg a szomszédos Vajdavár-csúcsra, a Bükkre és déli irányban a fák közt, a Mátra hegyei felé nyílik korlátozott kilátás.

Ez is szép, megéri feljönni, de azért az igazi az lenne, ha az a fakilátó újra felépülne.

Az Ökör-hegyről leereszkedve a már ismert kék jelzésű úton visszasétálhatunk a dobronyapusztai sorompóhoz, de ha van kedvünk továbbmenni, akkor a piros jelzésen akár Borsodnádasd felé is leereszkedhetünk.

Körtúra gyalogosoknak és kerékpárosoknak

Kellemes erdőjáró túra, amely jelentős részben aszfalton vezet, így kerékpárral is jól teljesíthető. A táv 21 km. Az első kilométerek Ivánkapusztától a Gyepes-völgy zárlatánál csobogó Remete-forrásig megegyeznek az Ökör-hegyi túra útvonalával. Ahol az aszfalt véget ér, és a kék jelzés egy szűkebb ösvényre fordul, azon a ponton maradunk a széles, murvás, gyakran járt, ám jelzetlen szekérúton.

Enyhén emelkedve, jó tempóban haladva alig húsz perc után már el is érjük a Hangonytól Borsodnádasdig kanyargó Partizán-út piros jelzéseit.

A meredek kaptatóval nyitó, kevésbé járt útvonalon, egy kis szakaszon legyünk óvatosak, ha kerékpárral vagyunk, inkább csak toljuk.

Az ösvény szerencsére hamarosan megenyhül, majd Borsodnádasd felé a Remete-völgyben ereszkedve egyre szélesebbé, jobban járhatóvá, kerékpározhatóvá válik.

Gyönyörű erdei utakon, a Vajdavári-patak medre mellett haladunk, utunkat frissen festett és évtizedes turistajelzések egyaránt jól segítik. A település közelében ered az érdekes nevű Körtevölgye-forrás, melyhez egy alig száz méteres kitérő vezet. Itt újra megtölthetjük kulacsainkat forrásvízzel. Borsodnádasd központjában a Partizán-út véget ér.

A piacnál rátérünk a régi Borsodnádasdi Lemezgyár egykori kisvasútjának töltésén kialakított kerékpárútra, melyen gyönyörű, Erdélyt idéző hegyek közt Járdánháza felé tartunk. Járdánházán ismét találkozunk az Ózd felől érkező Kohász Kéktúra jelzéseivel, melyeket kalauzul fogadva immár újra a Gyepes-völgy keskeny aszfaltján lépdelhetünk (vagy tekerhetünk) vissza túránk kiindulópontjáig, Ivánkapusztáig, vagy ha úgy tetszik, a dobronyai sorompóig.

Ha mindez nem lenne elég, időnk engedi, és meg tudjuk szervezni a logisztikát, akkor akár egy egynapos jelvényszerző túrát is beiktathatunk egy ivánkapusztai kirándulásba, mégpedig a Hangonyi-tótól Borsodnádasd központjáig kanyargó Partizán-út bejárásával. A mindössze 20 kilométeres, patinás, közel fél évszázados múltra visszatekintő túra igazolófüzete internetről kinyomtatható, díjazása pedig egy szép, régi típusú jelvény.

A rengeteg bedőlt fától különösen nehezen járható a Rám-szakadék

A rengeteg bedőlt fától különösen nehezen járható a Rám-szakadék

2024.03.07.

Bár a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei folyamatosan biztosítják az ország egyik legszebb szurdokvölgyének járhatóságát, a frissen feltorlódott hordalék és bedőlt fák még így is komoly akadályt képeznek, nem csupán a turistáknak, de helyenként a patak vizének is, ugyanis legnagyobb meglepetésünkre egy kisebb tavacskát is találtunk a mederben.

→ Tovább
Határ menti impressziók, avagy kalandozások a Medves-vidéken

Határ menti impressziók, avagy kalandozások a Medves-vidéken

2024.03.05.

Egy jó kis túrázós hétvégét terveztünk egyik kedvenc kirándulóhelyünkön, a Medves-vidéken. Jókor érkeztünk. A nemzeti színekbe öltözött Somoskőújfalu éppen visszacsatolásának századik évfordulóját ünnepelte, Eresztvényben gyönyörű idő fogadott, a Macskalyukban megnéztük az új helyre költözött kilátót, a szlovák Kismalom vendéglőben ettünk egy jót, Fülekre átruccanva pedig megállapítottuk, hogy a kissé ütött-kopott palóc kisvárosig bizony még mindig magyarul álmodik ez az elszakított felvidéki táj.

→ Tovább