Potyautassal a kéken

Gyerekekkel a kéken

Szerző:
2020. december 7.

Potyautasokkal Hűvösvölgytől a Rozália téglagyárig

November elején Nimródka 6 éves lett, így megkapta saját kéktúrafüzetét, hogy a Gyermekkéktúra teljesítését megkezdhesse. Barnus is kapott egy füzetet, noha ő még hivatalosan nem teljesíthet, de a pecsételés örömétől nem akartuk megfosztani, ha már saját lábon közlekedik ő is. Az OKT tipikus „kezdő” szakaszát Hűvösvölgy és a Rozália téglagyár között novemberben be is jártuk, a vírus miatt két részletben, mindkét szakaszt nagyjából oda-vissza, hogy ne kelljen tömegközlekedni.

Kezdésnek Hűvösvölgyből kapaszkodtunk fel a Hármashatár-hegyre. A kisvasútnál természetesen még reggel felkerestük a pecsételőhelyet, és beüthették az első lenyomatot a saját kéktúrafüzetükbe. És mivel ezt a szakaszt még éppen a Covid-szigorítások előtt teljesítettük, jó pár család velünk is tartott erre a kis 13,6 km-es túrára, amelyen 490 m-t másztunk fel, majd le. Az utolsó meleg őszi napok egyikén volt, így a réteges öltözetünket nem győztük fel- és levenni.

Idő volt, mire az egész csapat összegyűlt és lendületbe jött. Aztán Hanna baba 2 km elteltével máris jelezte, hogy enne, így muszáj volt előszedni a piknikpokrócot, és letelepedni szoptatni. Megirigyelte a tevékenységet a csapat két másik kisbabája, így csoportos evészetet tartottak. Persze diszkréten, mert az útvonal olyan zsúfolt volt, mint az M7-es a nyári csúcsforgalomban. Szerintem az egész város ezen a szakaszon kirándult.

Miután Hanna alaposan jóllakott, felpakoltam megint, és folytattuk utunkat. Szerencsére mély álomba merült, így gyorsan teltek a kilométerek. A két fiú pedig szárnyalt, szinte repült. Amikor felértünk az Árpád-kilátóhoz, a srácok ettek volna, Hanna aludt, így családilag kettéváltunk, Gábor maradt a fiúkkal, én pedig megkezdtem a kapaszkodást a Hármashatár-hegyre az alvó Hannával a hátamon, közben kellemeset beszélgetve Ancsával, akinek szintén két fiú után szuszogott a hátán a hasonló korú kislánya.

Hanna épp jókor ébredt, amikor felértünk a hármashatár-hegyi pecséthez. Így ott a tövében le is telepedtünk, hogy az alvásban kiürült bendőt megtöltsem, és a srácokat megvárjuk. Itt tartottunk egy hosszabb, kb. 1 órás megállót, előkerült minden elemózsia, és szerettünk volna egy kávét is venni, ez utóbbi sajnos elmaradt végül, esküvő volt a Hangárban.

Már egészen alacsonyan sütött a nap, amikor összepakoltunk, és megkezdtük az ereszkedést vissza a völgybe. Nagyon hamar leértünk a meredek ösvényen a Határ-nyereghez, ahonnan a Kéken folytattuk utunkat vissza a kiindulási pontra.

A srácok hősiesen bírták, végig jókedvűen gyalogoltak, pedig 4 és 6 éves létükre (azt hiszem) nem volt kevés sem a táv, sem a szintemelkedés. Hanna pedig nagyon jókat aludt egész nap!

A táv másik felét egy másik novemberi hétvégén tettük meg, ekkor már csak családilag kirándulhattunk, mert már pont bevezették a Covid miatti korlátozó intézkedéseket. A Rozália téglagyártól indulva hódítottuk meg a Hármashatár-hegyet. Ugyan az időt egyáltalán nem mondtam volna tipikus kirándulóidőnek, mert hideg, nyirkos és ködös volt, mégis tele volt az útvonal kirándulókkal, főleg a Virágos-nyereg környékén.

Az viszont pozitív hozadéka volt a „Covid-nak”, hogy a Hangár nyitva volt, és elvitelre adtak minden szépet s jót. Így a hegytetőre felérve elfogyasztottuk a kis leveskéinket, a felnőttek dupla adagot, mert a gyerekeknek csak rendeléskor volt nagy az étvágyuk, az elfogyasztáskor már izgalmasabb volt az árok, amelyet a padok mellett ástak valami csővezeték fektetése miatt. Így amíg mi megettük a meleg ételt, ők alaposan összekoszolták magukat.

Megszereztük a szakasz összes pecsétjét, a kilátásból semmit sem élvezhettünk, mert olyan köd volt, de azért jól telt a nap, kellemesen elfáradtunk, friss levegőt szívtunk. 10 kilométert tettünk meg, közben 485 méter szintemelkedést küzdöttünk le.

Kéktúrázás a Potyautasokkal Szendehely felé

Kéktúrázás a Potyautasokkal Szendehely felé

2022.05.31.

Egy kellemesen meleg tavaszi napot sikerült kinéznünk a Nógrád-Szendehely kéktúraszakasz teljesítésére. Szerencsére itt a tömegközlekedés is adott volt, így nem kellett a sok autóval és sok emberrel logisztikázni, ami nagyban megkönnyítette a napot.

→ Tovább
A határokat feszegettük a kéken a Potyautasokkal

A határokat feszegettük a kéken a Potyautasokkal

2022.05.16.

Eddig 18 km volt a legtöbb, amit egy nap alatt lejártunk a három Potyautassal. Most sikerült kicsit tovább feszíteni a húrt, és Téstől Bakonykútiig 23 km-t gyalogoltunk kis családommal a kéken, és nem érzem, hogy a határainkhoz értünk volna. Legalábbis az ovis-kisiskolás szekció egyáltalán nem…

→ Tovább
A kéktúra egyik legszebb és legkeményebb szakasza Potyautasokkal

A kéktúra egyik legszebb és legkeményebb szakasza Potyautasokkal

2022.04.22.

Egyszer régen aludtunk fent a Nagy-Hideg-hegyen a turistaházban. Hatalmas élmény volt a naplemente, majd reggel az alattunk elterülő felhőpaplan. Azóta is visszavágyom. Pár hete gondoltunk egy bátrat, és kitaláltuk, hogy a Kóspallag, Kisinóci turistaház – Nógrád kéktúraszakaszt a húsvéti hétvégén megcsinálhatnánk két részletben, úgy, hogy közben fent alszunk a Nagy-Hideg-hegyen. Így le is foglaltuk a szállást, és reménykedtünk abban, hogy jó időnk lesz.

→ Tovább