Bőven van miben gyönyörködni a Cserhát keleti végein

E számos értéket rejtő táj pazar sziklacsodáit, vadregényes erdőtáját, legjeit jelentő hegyeit, és a Mátrára nyíló panorámás lankáit foglalja magába ez a változatos és nem túl nehéz (22-28 km-es) körtúra.

Szöveg és fotó:
2022. június 30.

E számos értéket rejtő táj pazar sziklacsodáit, vadregényes erdőtáját, legjeit jelentő hegyeit, és a Mátrára nyíló panorámás lankáit foglalja magába ez a változatos és nem túl nehéz (22-28 km-es) körtúra.

A Cserhátról elsősorban a nógrádi táj szelíden hullámzó dombjai, véget nem érő szántói ugranak be az embernek, de aki ismeri ezt a vidéket, tisztában van sokrétűségével, megannyi értékével, amelyből Mátraszőlős és Sámsonháza környékén is kaphatunk egy csokorral. A Keleti-Cserhát egyébként is elüt e dombvidék megszokott összképétől, mert az itt található magaslatai már a hegy titulust is kiérdemlik, tagolt környezete pedig helyenként már a mátrai táj vadregényességét idézik.

A kört Mátraszőlősről érdemes indítani, még pontosabban a Garábi-nyeregre felvezető kék kereszt turistajelzést követve, ami a Cserhát legkeletibb és egyben egyik legmagasabb vonulatán végig vezető Országos Kéktúra ösvényébe csatlakozik bele. A felmenet nem túl megerőltető, és már rögtön a falu határában több látnivaló is akad. Miután elhagyjuk az utolsó házakat és a vízmű által elkerített Hévíz-forrást – ami egykor a szőlősi asszonyok „mosodája” volt – hatalmas kőfejtő és egy vízfogó gát látványa fogad minket.

Az 1950-es évekig fejtették itt a követ, aminek vörös színű, hatalmas falakat bemutató tájsebét sajnos csak korlát mögül vehetjük szemügyre, mert a bányaudvarba az omladékos falak miatt tilos és veszélyes bemenni. Bánkódnunk azért nincs miért, a kijelölt úton feljebb érve majd közelebbi élményünk is lesz a sziklákkal. Mielőtt azonban elérnénk a barlangot rejtő híres Függő-követ, már innen is gyönyörködhetünk a kelet felé nyíló mátrai panorámában, sőt, a padokkal ellátott pihenőhely alatt egy tavacska nádvilágába is bepillanthatunk, amely kis méretei ellenére gazdag és látványos élettérnek ad otthont.

A Függő-kő vörös szikláinál
Újabb bányászat által feltárt, a Cserhát kialakulásáról regélő sziklafalakhoz érkezünk, melyek az előzőeknél jóval nagyobbak. Annak idején (14-16 millió éve) a Cserhát helyén egy tengeri üledékkel kitöltött medence helyezkedett el, amikor kezdetét vette a hegységet létrehozó vulkanizmus. A Függő-kő a Cserhátot létrehozó vulkáni működés első szakaszában feltörő víz alatti vulkáni működés eredménye, ami érdekes felületű kőzetet hozott létre.

A tengervízbe szóródott vulkáni törmelék megszilárdulásaként jött létre a Függő-kő andezittufája és andezit-agglomerátuma. A forró kitöréstermék a hideg vízzel érintkezve gőzbuborékokat hozott létre, melyek behatoltak a vulkáni anyagba, majd ott megrekedtek, nyomuk pedig hólyagüregek formájában maradtak fenn. A sziklafalon általában kisebb hólyagokat figyelhetünk meg, de ilyen felnyílt gőzüreg maradványa a Függő-kő oldalában tátongó kerekded kis barlang is (a térképen Függő-kői-barlang), ami tulajdonképpen egy alig négy méter széles kőodú. Ezt a sziklába zárt gömbfülkét a jégkorszakban itt lezúduló patak bevágódó vize nyitotta fel.

A Függő-kői-barlang több szempontból is érdekes képződmény. A benne feltárt barlangi kitöltések páratlan paleontológiai és régészeti leleteket adtak a tudománynak. A kitöltés legalsó rétege 25000-21000 évvel ezelőtt, a jégkorszak egyik hideg szakaszában képződött, a löszös, törmelékes kitöltések béka, hófajd, pocok, lemming, ürge és különféle csigák maradványait tartalmazták. A felsőbb rétegek a jelenkor 2000-1000 évvel ezelőtt itt élt gerinces faunáról árulkodtak, továbbá az üreg időkapszulaként őrizte meg a réz-, bronz- és vaskor emberének eszközeit is.

A bátrabbak a Függő-kő panorámás sziklaszirtjére is felkapaszkodhatnak, hogy madártávlatból is megcsodálhassák a bányaudvart, valamint a nem is oly távoli Mátra vonulatait. Ezért az élményért azonban nem árt óvatosnak lennünk, alattunk végzetes mélység tátong!

A kék kereszt turistaút a Függő-kő-völgy látványos, sziklagörgeteges patakmedrében halad tovább, mígnem egy hatalmas, újfent keleti irányba kilátást engedő mezőre ér fel, ahonnan némi kanyargással, de továbbra is a Garábi-nyeregre tart felfelé. A nyereg – és ezzel együtt az OKT nyomvonala – a falutól csupán 4 kilométeres, nem túl meredek emelkedést jelent. Innen a kéken északnak, Nagybárkány irányába fordulunk, de aki szeretné meghódítani a Keleti-Cserhát legmagasabb, egyben körpanorámás kilátóval bíró pontját, az 567 méter magas Tepkét, annak a hegygerincen vezető kéken az ellenkező irányban, oda-vissza 6 km-es kitérőt kell tennie. Aki esetleg arra számít, hogy majd az 561 méteres Nagy-kő-tetőről vagy a rövid kék háromszög leágazásokkal elérhető Varjú-, illetve Köves-bérc tetejéről – amiket utunk során érintünk – fogja élvezni a kilátást, annak előre szólunk, hogy csalódni fog. Hiába ezek a Cserhát legmagasabb hegyei, hiába vezetnek rá turistautak, ezeken a csúcsokon maximum az erdő fáiban gyönyörködhetünk.

Északi, majd keleti irányban követjük a csertölgyesben vezető kényelmes kék ösvényét, ami a Kerek-bükk hegyplatója alatt egy erdei pihenő-, illetve menedékhelyhez vezet. Négyfenyői menedékháznak hívják ezt a kis földbe vájt kunyhót, ami legjobb esetben is három embernek nyújt fekhelyet, illetve védelmet a természeti elemek ellen. Ennél többet azonban ne várjunk ettől a szűkös épülettől: kályhával vagy matraccal nincs felszerelve, a kényelmetlenül rövid fapriccseken kívül másra ne számítsunk (hátrahagyott gyufa vagy WC-papír stb. sincs). Az ide behúzódó bivakolónak némi takarításra is szüksége lesz (törmelék eltávolítása a fekhelyekről) mielőtt álomra hajtaná a fejét.

Továbbra is kényelmes úton kanyargunk a Kőkapu-hegy, a Sátoros-hegy, majd a Nyerges-tető pagonyerdővel borított oldalában, mígnem egyre meredekebb lejtmenetben elérjük a Csepegős-kút csörgedező erecskéjét. Mélyen bevágódott árok mentén, és további lejtős léptekkel tartunk Nagybárkány irányába, amely kis falut már panorámás réteken közelítjük meg. Az előttünk kinyíló térben nem csupán a falura és az azt övező dombokra látunk rá, a távolban ismét feltűnik a szomszédos Mátra is.

Sámsonháza híres kőfejtője
Féltávnál járunk, mikor a Nagybárkányon átvezető kék módot ad a frissítők beszerzésére, de erre egy kilométerrel később Sámsonházán is lehetőségünk lesz. A szomszédos faluba egy dombhát kaszálóján keresztül vezet az út, ahonnan már látszik a Várhegy mindössze 299 méter magas, de markánsan égbeszökő hegykúpja, melynek oldalában újabb sziklakincsre lelünk.

Itt is egy hajdanvolt kőfejtő sziklafala nyújt lenyűgöző szín- és formagazdagságú látványt, amely tengerek és vulkánok kivételes rétegződését tárja fel előttünk.

Az ember csak elámul, amikor először megpillantja ezeket a narancs, homok és rozsda színekben ragyogó kőzeteket, melyek egy 16 millió évvel ezelőtt elkezdődött és 5 millió éven át tartó, földtörténeti szempontból igen mozgalmas korszak során alakultak ki. Az egyedi – különféle állagú – rétegződések legalább háromszori tengerelöntésről és ugyancsak három alkalommal bekövetkezett vulkáni tevékenységről árulkodnak.

A híres geológiai bemutatóhellyé vált egykori kőfejtő látványát csak fokozza a rétegződések 20-25°-os dőlésszöge. Ha ezeket a vegyes, hol tengeri üledéket, hol vulkanikus kőzeteket mutató rétegződéseket részleteiben vizsgáljuk, érdekes felfedezéseket tehetünk. Például a Függő-kőhöz hasonlóan, itt is láthatunk kisebb-nagyobb hólyagüregeket, illetve látványos gyűrt alakzatokat, melyek mind az itt működő energiáknak a páratlan lenyomatai.

Az andezitláva, tufa- és agglomerátum-rétegek látványos egyvelegét érdemes a bányaudvarral szemközti Csüd-hegy oldalából is megszemlélni, aminek kilátópontjához egy korláttal ellátott tanösvény vezet fel. Ebből a magasságból még lenyűgözőbb a Várhegy színpompás kőfejtője. Magára a Várhegyre is vezet jelzett ösvény, aminek meredek, panorámás hegykúpja nem csupán nevében, csekély falmaradványaival is őrzi történelmét. Tetején található ugyanis Fejérkő vára, amiről igencsak keveset tudunk.

A panorámás Várhegy
A helyi hagyomány szerint a vár II. Béla király alatt élt főúré volt, akit Sámsonnak hívtak, innen ered a hegy lábánál fekvő település neve is. Feljegyzések szerint Sámson 1132-ben Borisz trónkövetelő híve volt (Borisz Könyves Kálmán elzavart feleségnek a király által el nem ismert fia volt.) A 15. század elején Fejérkő már csak mint várhely van megemlítve, amelynek neve a helyben bányászott, fehér, a környező vulkáni hegységben ritkának számító kőanyagból eredeztethető. Sajnos a több mint hatszáz éve pusztuló erősség csekély falmaradványait a növényzet is kezdi teljesen elfedni, de a vadregényes környezetben megbúvó romokat a felfedező kedvű turisták biztosan érdekesnek fogják tartani.

Tovább a cserháti lankákon
A Várhegy alatt elhaladó országúton trappolunk be Sámsonházára. A háromszáz lelket sem számláló, szlovák gyökerekkel is bíró faluban elhagyjuk a kéktúra jelzéseit és a Mária-úton folytatjuk tovább a Keleti-Cserhát felfedezését. Előjáróban annyit elárulhatunk: ezen a kanyargós szakaszon nem leszünk elkényeztetve turistajelzésekkel, nem árt GPS-t használnunk a nyomvonal pontos követéséhez. Aki tapasztalt tájékozódó, az jelzések nélkül, toronyiránt is közlekedhet az alapvetően nyílt, szántókkal, rétekkel, helyenként akácosokkal tarkított dimbes-dombos tájban, de számítson szúrós csalitosokra is, melyek igencsak megnehezítik az esetleges levágásokat. Mindezzel együtt ennek a panorámás tájnak megvan a saját varázslatos hangulata, amit elsősorban tavasszal és ősszel érdemes megtapasztalni, nyáron izzasztóbb a terep.

A Harasztos, majd a Nagy-Rednek hullámzó szántóin, kaszálóin és akácosain, zömében széles, helyenként kerítéssel kísért szekérúton kelünk át kiindulópontunk, Mátraszőlős irányába, miközben balunkon a Mátra tömbjének pompás látványa kíséri minket. Mátraszőlős házai egészen az utolsó domb megmászásáig takarva vannak előttünk. Ezen az utolsó dombháton egy nagy tölgyfa alatt találjuk a Rákóczi-kápolnát, amit már messziről kiszúrni. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy Rákóczi Ferencz a szécsényi országgyűlésre utaztában itt pihent meg. A kis épületbe le van zárva, csupán az ablakrácson keresztül lehet belesni szegényes belsejébe.

A kápolnától már csak alig néhány száz métert kell megtennünk a falu buszfordulójáig, de ez a szakasz alighanem az egész körtúra legrosszabb állapotú ösvénye. Szerencsére ez a benőtt, régen járt szekérút nem tart soká. Különösebb nehézségek nélkül, csupán kis kényelmetlenséggel lehet átvergődni rajta, de aligha ez az élmény fogja meghatározni látnivalókban gazdag körtúránk hangulatát.

Cikkajánló