Felejthetetlen panorámák a Börzsöny déli tájékán

Százféleképpen bemutathatnánk e sokszínű vidék élménykavalkádját, de ez alkalommal csupán pár kilátóhelyet ajánlunk, melyek a panorámán túl egyéb élményeket is tartogatnak.

Szöveg:
2022. augusztus 7.

Százféleképpen bemutathatnánk e sokszínű vidék élménykavalkádját, de ez alkalommal csupán pár kilátóhelyet ajánlunk, melyek a panorámán túl egyéb élményeket is tartogatnak.

A hegység északi, valamint a vadregényes központi részétől teljesen eltérő jellegű Dél-Börzsöny inkább dombsági tájra emlékeztet, amit meredeken kiemelkedő vulkáni dómok tarkítanak. A Börzsöny magasabban fekvő, háborítatlan erdőtájával szemben itt kevesebb szintemelkedéssel is csodás panorámákban lehet részünk, de néhány esetben azért erőpróbát jelentő kaptatókra is számíthatunk. Kezdjük is mindjárt az ismerkedést ennek a megkapó és tömérdek lehetőséget nyújtó környezetnek a Dunára néző panorámáival, melyek kétségtelenül a hazai természetjárás kihagyhatatlan célpontjai közé tartoznak.

Kilátással a Dunakanyarra
Vannak magaslatok, melyek könnyen adják a panorámájukat, és vannak azok a hegyek, amik megérik a fáradságos feljutást. Ez utóbbi igaz a mindössze 483 méter magas Hegyes-Tetőre is, ahonnan a Julianus barát-torony jellegzetes kőbástyáról fantasztikus látvány tárul elénk. Innen egyedi szögből látunk rá a Börzsönyt és a Visegrádi-hegységet meredek és kanyargós partfalakkal elválasztó Duna szalagjára, illetve a Magas-Börzsöny markánsan hullámzó fenséges tömbjére.

Felvetődhet a kérdés, mely irányból jutunk fel ide a legegyszerűbben vagy a leggyorsabban, de az igazi dilemma inkább az: mit akarunk még pluszba látni, illetve átélni, hiszen a kaptatókat amúgy sem ússzuk meg, bármelyik irányból is támadunk.

Hegyes-tetőre talán a legkényelmesebbnek tűnő útvonal Nagymaros felől látszik, még pontosabban a település felett található Köves-Mező irányából, ahonnan az Országos Kéktúra jelzéseit követve sokáig kényelmes emelkedésben haladunk, mielőtt szembe néznénk az izzasztó, néhány száz méteres kaptatóval. Zebegény felől azonban egy sokkal látványosabb, kilátásban gazdag feljutásban lesz részünk, igaz, ezért többet is kell dolgoznunk. Mindezzel együtt a Borostyán-kő panorámás sziklapárkánya, a Dobozi-orom sziklás ösvénye tényleg megéri a fáradozást a sárga kereszt hangulatos, néha nehezen járható ösvényén. Sőt, aki bírja erővel, annak a Szent Mihály-hegy többi csapását is érdemes felderítenie, melyek olyan izgalmas és roppant látványos helyekre vezetnek el, mint a sziklás meredélyen tátongó Remete-barlang, vagy az Ördög-, illetve Rigó-hegy eldugott kilátópontjai. (Figyelem! A sárga barlang jelzés nehezen járható terepen vezet.)

Nem csupán a Szent Mihály-hegy, illetve a Hegyes-tető természetes és épített kilátói tudnak megkapó panorámát nyújtani a környékre. A lehetőségek tárházát jelentő Dunakanyar börzsönyi oldala tartogat még egy-két remek kitekintő helyet.

Az egyik ilyen a Zebegény határában álló és kevés kaptatóval elérhető Kós Károly-kilátó, ami a turisták által felkapott település egyik nevezetessége. A hangulatos tájrészletet elénk táró faszerkezet közelében találjuk a Trianon-emlékművet, valamint a kálváriát, ahonnan elsősorban az festménybe illő községre látunk rá. Zebegény egyébként több nagyszerű túraútvonal kiindulópontja is, melyek közül az északi irányba vezető piros kerékpáros útvonal érinti a Malom-hegy platóját, ahonnan legfőképpen naplementekor lehet részünk káprázatos kilátásban a nyugat felől érkező Duna hegyek közé szorított szikrázó víztükrére.

Kevesebben ismerik a Nagymaros és Kismaros között vezető zöld háromszög jelzésű út Gubacsi-hálás nevű természetes kilátópontját, aminek meredek oldalából főként Visegrádra és a Szentendrei-sziget irányába tekinthetünk ki. A leggyorsabban Nagymarosról a piros úton juthatunk fel ide, alig három kilométert megtéve egy kevés kaptatót tartogató ösvényen. Ez a piros út egyébként elhalad az egykor Nagymaroson élt híres Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán házának közelében is, aminek impozáns épületéhez csupán pár méteres kitérőt kell tennünk.

Verőce Dunára néző kilátóhelyeit sokkal kevesebb fáradsággal érhetjük el, de cserébe kevesebb természeti élményben lesz részünk. Az Aranyoskúti-kilátó rendezett, pihenőhelyként kialakított sziklateraszát a település felett húzódó hétvégi kertes övezet szélén találjuk, az innen valamivel keletebbre található Fenyves-hegy padokkal ellátott tisztására pedig nagy részében lakott terület utcáin jutunk fel. Az innen szélesre nyílt látómezőnkben már a déli irányba folyó Duna is látszik, valamint az azt balról szegélyező, hatalmas tájsebbel fehérlő Naszály 652 méter magas tömbje, aminek Látó-hegyi, illetve Kopaszt-tetői kilátópontjai szintén megérnek egy túrát.

A „Lokó-pihenő”
Természetesen a dél-börzsönyi kilátások nem csupán a Dunakanyarról szólnak, hiszen vannak erre olyan magaslatok is, melyek a hegység belső területeire is rálátást engednek. Nehéz dolgunk lenne, ha szépségüket rangsorba kéne állítani, de az bizonyos, hogy a Nagy-Kő-hegy természetes kilátópontja – a Lokomotív Turista Egyesület után elkeresztelt „Lokó-pihenő” – akár dobogós helyre is igényt tarthatna. Ezt az esőbeállóval, paddal ellátott, panorámás pihenőhelyet, ami a hegy északi és nyugati irányba meredeken letörő hegyplató szélén helyezkedik el, az Országos Kéktúra jelzésein érhetjük el Magyarkút vagy Nógrád felől kb. 4 km-es gyaloglással. A pihenőnél a nagyszerű kilátás, illetve a hely egyedi, békés atmoszférája mellett 2017 óta kéktúra-bélyegzőt is találunk.

A Nagy-Kő-hegytől légvonalban alig 5 km-re nyugati irányban egy nemrég átadott és igazán megkapó látványt nyújtó fatornyot találunk. A népszerű és elsősorban kisvasútjáról híres Királyrétet aligha kell bemutatni a kirándulók többségének, de a fölé magasodó Vár-hegy kilátóélménye még sokaknak újdonság lehet.

A Vár-hegyről korábban csak korlátozott kilátást élvezhettünk, de a 2020 októberében átadott kilátó 15 méter magas teraszáról mára teljes körpanorámában gyönyörködhetünk.

A meredek hegykúpon álló építményhez kényelmes kerülővel lehet felmenni. A Magas-Börzsöny határán álló, 80 lépcsős toronyból közvetlenül a hegység legmagasabb hegyeire láthatunk rá, de körbefordulva a Pilis hegyvonulatai, a Naszály és a Cserhát lankái is feltűnnek, tiszta időben pedig a Galyatető és Kékestető csúcsai is kivehetők.

Tűzhányók tetején
Felsorolásunkból semmiképpen sem hagyhatjuk ki a dél-börzsönyi táj meghatározó és egyben megunhatatlan magaslatait, melyek méreteikben messze elmaradnak a hegység központi részén fekvő bércektől, azonban panorámáikkal bizonyosan felveszik a versenyt. A Déli-, illetve Nyugati-Börzsönyben a tájat meghatározó felszínformák 400-600 méter magas vulkáni kúpokat jelentenek, melyek legnagyobbrészt lávakőzetekből állnak. Ezeknek a néha csak pár négyzetméteres hegycsúcsú lávadómoknak a némelyike pompás kilátóélménnyel szolgál mindazoknak, akik vállalják a meredek felmeneteleket.

Az egyik ilyen látványos magaslat a Márianosztrától nyugatra emelkedő Nagy-Galla, ami csupán 479 méteresre nőt, de így is meg tudja izzasztani a kíváncsiskodóit. A fáradság azonban megéri, mert a tetejéről, illetve a szomszédos kistestvéréről szuper a kilátás.

Tekintetünk 180 fokos szögben pásztázhatja a terepet, benne Márianosztra messziről is jól látszó bazilikájával és börtönépületével, a bányászat által megskalpolt Csáki-hegy jellegzetes idomaival, a Zuvári-hegy, Varjú-hegy, Felső-Cikó-hegy magaslataival, illetve a lábunk alatt elterülő Galla-tisztással. A távolban a Duna elnyúló víztükre tűnik fel, aminek túlpartján a Visegrádi-hegység vonulatai húzódnak, de rálátunk az Ipoly túloldalán magasodó Helembai-hegység tömbjére is.

A több látnivalót is tartogató Márianosztra környékén még számos más ég felé törő egykori vulkáni dómot találunk. Az egyik a településtől északra álló 539 méteres Kopasz-hegy, ami nevéhez hűen csupasz csúcsával enged kitekinteni gyakorlatilag a szélrózsa minden irányába. A hegytető megkapó miliőjét jól jelzi, hogy aki ide felkapaszkodik a zöld turistajelzéseken, az általában több időt is eltölt itt a szemlélődéssel, pihenéssel, mint azt eredetileg tervezte.

Márianosztráról a Kopasz-hegy felé vezető zöld sávjelzést követve újabb panorámás hegycsúcsokat fedezhetünk fel. Ezek sem adják könnyen magukat, de komoly hegymászásról azért nincs szó. Ez a két szomszédos hegycsúcs a Sós-hegy és a Sas-hegy közel 600 méteres kúpjai. Előbbiről elsősorban a Dunakanyar irányában látunk ki, utóbbiról viszont már körpanorámában részesít a keskeny hegytető. Ezeknek a szelíden hullámzó tájból szigetszerűen kiemelkedő hegykúpoknak mesés díszletet varázsolnak a csúcsot körülölelő erdőtájak és szántók, továbbá a sziklagyepes hegytetők ékes élővilága.

Csupán néhány nevesebb kilátópontot szedtünk össze a Börzsöny déli feléről, amely pompás helyszínek önmagukban is megérnek egy kirándulást. Akadnak persze még ezeken kívül is panorámás ormok, eldugott helyek, amelyek egyéni felfedezése még nagyobb élményt nyújt a túrázónak, ehhez mindössze egy térképre és némi vállalkozó kedvre van szükségünk.

A cikk 2021 augusztusában jelent meg először.

Cikkajánló