Festővászonra kívánkozó magyar falvak

Az ismeretlen gyöngyszem – Gomba

Gombával a néhány évvel ezelőtti cikkírópályázatunk nyertese ismertetett meg minket: azonnal felkeltette az érdeklődésünket a fővárostól alig 50 km-re fekvő, barátságos település, ahová később személyesen is ellátogattunk. Akkor megbizonyosodtunk róla, hogy a háromezres lakosú Gomba valóban a béke szigete, és érdemes alaposan körbejárni, ha egy nagy, meditatív sétára vágyunk különleges háttérrel. A település jó tulajdonságai közé tartozik – amellett persze, hogy végtelenül békés –, hogy mind a főtere, mind a tópartja nagyon hangulatos, a gyerekek egy klassz játszóteret próbálhatnak ki, és még egy árnyas ösvény is kanyarog benne, a Kis-Szurdik.

Gombán több régi kastélyépületet is találunk, az egyik például Fáy András kúriája volt, most pedig általános iskolaként funkcionál. Falai között megfordult egykor Arany János, Kazinczy Ferenc, de Vörösmarty Mihály, Szemere Pál és Kölcsey Ferenc is. A Bárczay-Patay-Szemere-Máriássy-kastély pedig arról nevezetes, hogy

A kedvencünk mégis a nyugalmas tópart, ami piknikezésre, pecázásra, pihenésre csábít.

Lápok vidékén – Szőce

Ha az Őrséget említjük, biztosan neked is a szerek, a tökmagolaj és a dödölle ugrik be, így talán nem is gondolnád, de a vidék még ezeken túl is tartogat érdekességeket. A kötelező Szalafő és Őriszentpéter mellé tehát nyugodtan felveheted a listára Szőcét is, ahol rendhagyó kirándulást tehetsz a tőzegmohás láprét pallóján végiggyalogolva. A 900 méteres tanösvényen olyan növényritkaságokat fedezhetsz fel, mint a rovaremésztő kereklevelű harmatfű, a tőzegeper vagy a zergeboglár. A láp különlegessége, hogy számos jégkorszaki reliktumot, azaz maradványfajt megőrzött az utókor számára. Itt a szerves anyag nem bomlik le a vízben, hanem felhalmozódik és tőzegesedik, akár 2 méteres réteget hozva létre.

A tőzegmoha egyébként a falu címerében is szerepel IV. Béla mellett. A pallón megtett séta után érdemes benézni a Lápok Házába, ami főleg gyerekeknek lehet jó móka. A kiállításon játékok, interaktív elemek segítségével lehet megismerni a környék élővilágát. Híres a település Árpád-kori római katolikus temploma, a környéken nagyjából 50 forrás található, és felkeresheted a közelben lévő, tiszta vízű Vadása-tavat is, ahol nyáron csobbanthatsz egy jót, télen pedig a látványban gyönyörködhetsz.

Nem csak a denevérek rejteke – Abaliget

A Dél-Dunántúl egyik leghangulatosabb kis települése Abaliget, ami a kirándulók fellegvára. Közel van hozzá Pécs (kb. 15 km) és Orfű is (mintegy 5 km), de persze az egész Mecsekbe szervezhetünk innen kirándulást. Nem mintha helyben nem lenne elég látnivaló. Ott van mindjárt a denevérlakta Abaligeti-barlang, ahol egyszer a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa fergeteges vezetést tartott nekünk, miközben megismerkedtünk a látványos cseppkőképződményekkel és a bőregerekkel a barlang fél kilométeres főágán.

Azt is érdemes tudni, hogy fokozottan védett a környékével együtt, valamint hogy

ezért a légúti betegségekben szenvedőknek különösen érdemes tenniük itt egy sétát. A cseppkőbarlang bejáratától egy 12 állomásos tanösvény indul, és itt található a Denevérmúzeum is.

Festeni sem lehetne szebbet – Zebegény

A Dunakanyarban fekvő településen a túrázók és a kultúrára szomjazók egyaránt megtalálhatják a számításaikat. A település egyik büszkesége a főtéren álló magyaros-szecessziós templom, ami hazai viszonylatban is kiemelkedő. A kívül-belül lélegzetelállító épületet Kós Károly tervezte. A Kálvária-dombon a szép kilátás mellett a Hősök emlékműve és az országzászló, illetve a Kálvária-kápolna fogad. Nem messze található a Kós Károly-kilátó, amit 2015-ben adtak át. Az építmény nem véletlenül hajaz római őrtoronyra: a közelben kanyargott hajdanán a Római Birodalom határvonala.

A művészek már a múlt század óta kötődnek a községhez. Itt lakott egykor Szőnyi István, a Dunakanyar festője, és sok időt töltött Zebegényben a félig magyar származású Amrita Sher-Gilt, India egyik leghíresebb festőnője is. Ma a faluban művésztelep működik. Ha kihívásra vágysz, irány a Remete-barlang! Lehet, hogy a meredek emelkedő megdolgoztat majd, de a kilátás miatt mindenképpen megéri: a Duna kanyarulata, mögötte Dömös és a Prédikálószék, plusz a Dobogó-kő is látható. Panorámavadászoknak kötelező felkeresni a Hegyes-tetőn magasodó Julianus-kilátót is, amit Zebegényből a sárga sáv jelzésen érhetsz el.

A tökéletes szelfipont – Buják

A nógrádi falu és környéke minden részletében tökéletesen Insta-kompatibilis: hangulatos falu egy látványos Kálvária-heggyel, a dombról szuper kilátással, és a környékbeli erdőben megbúvó várrommal, amely Csipkerózsika álmát alussza. Akár egy laza, kb. ötkilométeres sétával körbejárhatod és érintheted a környék legszuperebb látnivalóit, amihez itt találsz ihletet.

A község körülbelül 2200 lelket számlál. Sokszoknyás népviselete 2014-ben Nógrádikum díjat kapott, és egyházi ünnepek, illetve kulturális események alkalmával ma is magukra öltik a helybéliek. A területet egyébként már a késői bronzkorban lakták, és honfoglalás kori leletek is előkerültek innen. Legnépszerűbb látványossága a vár, ami 314 méterrel magasodik a környék fölé, és tulajdonképpen csupán egy lepusztult falmaradványokból álló rom, amit egy ideje már birtokba vett a természet, fák, kúszónövények ölelték körbe. Ennél kevés vadregényesebb helyszín létezik Magyarországon.

Ha errefelé jársz, ne hagyd ki a Kálvária-hegyen magasodó remetelakot és kápolnát. Egykor a falu legszegényebb embere élt itt, aki vigyázott az oltárképekre és a kápolna berendezéseire, gondozta azokat, harangozott, a miséken pedig az orgonákat fújta – cserébe a falu eltartotta őt. A dombon látható épületeket 2012-ben festették ki és hozták rendbe, 2014-ben pedig éjszakai megvilágítást és vadiúj stációképeket kaptak.