411 cikkei

Az egyre szűkebb idősávban megjelenő téli időjárást kihasználva hazai hegységeink csúcsrégiójába kapaszkodunk a hóért, a jégcsapokért, a tiszta téli kilátásokért. Legmagasabb hegységeink 7-800 métert meghaladó bérceire hágunk, a Pilis-tetőre, az Írott-kőre, a Nagy-Hideg-hegyre és a Galya-tetőre, hogy utánajárjunk, maradt-e még tél kis hazánkban.

Ha valakinek az Írott-kő vagy a Dobogó-kő jutott az eszébe, annak van egy rossz és egy jó hírünk. A rossz az, hogy téved, a jó az, hogy most nem osztályozzuk a földrajztudást.

A Dunántúli-középhegység, illetve a Bakony földtudományi értékekben gazdag vidékét Sümegnél elhagyva jóval „egyhangúbb” tájegységek (pl. Marcal-medence, Kemeneshát, Sopron–Vasi-síkság) következnek egymás után. Síkságok és dombvidékek erdőiben baktatva hosszú, mintegy 130 km-es gyaloglás vár ránk, amíg meg nem érkezünk a magyar–osztrák határon fekvő Kőszegi-hegység térségébe.

A Kőszegi-hegység, Burgenland és egyben a Dunántúl legmagasabb csúcsán, a 882 m-es Írott-kőn álló panorámatoronyra ikonikus objektumként tekintenek a kéktúrázók, hiszen itt fonódik össze az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra nyomvonala.

Napjainkra aligha akad olyan természetjáró, aki ne hallott volna a Kéktúráról, ám ennek ellenére sokan nincsenek tisztában ennek az országot körbejáró útnak a gyakorlati tudnivalóival és érdekességeivel. Ezekből szedtünk össze néhányat, melyek még a témában jártasabbak számára is új, izgalmas infókkal szolgálhatnak.

Az osztrák–magyar országhatáron található Írott-kő-kilátót, melynek épületét a határvonal kettéosztja, az osztrák katonák lezárták.

Ezzel a 28. résszel a Bakancslista stábja befejezi az ország leghosszabb túraútvonalának, az Országos Kéktúrának a bemutatását. Közel három és fél éven át járták a kéktúrát, hogy végül Sárváron és Kőszegen át felérjenek az Írott-kő csúcsára. 

A Kőszegi-hegység eredettörténetét tekintve bizonyos értelemben „kakukktojásnak” számít a hazai középhegységeink között. A festői hegyvidéki tájakkal tagolt terület geográfiai értelemben az Alpok legkeletibb nyúlványa.

A kötelező hazai. Volt még egy túra aznap, amire igen szívesen mentem volna, de hát a Kőszegi-hegység számomra természetesen kihagyhatatlan. Ebben a gyönyörű őszben pláne! Nem is bántam meg, bár akadtak magasságok és mélységek - minden értelemben. 

Tavaly meglehetően magasra tették a lécet a rendezők: színvonalas, változatos (és nem könnyű) teljesítménytúrát szerveztek, köröket verve az első évi kísérletükre. A Kőszegi-hegységet szeretők vagy most felfedezők ezúttal is fáradtan, de elégedetten, élményekkel gazdagon térhettek haza. És amire legkevésbé számítottunk: száraz lábbal!

Aki szépséges háttér előtt lovagolna naphosszat, annak kiváló célpont a Kőszeghegyalja. Dimbes-dombos, hegyes-völgyes, változatos tájakon közelíthető meg a Dunántúl legmagasabb pontja, az Ausztria és Magyarország területén egyszerre lévő Írott-kő.

Túránkat a Kőszegi-hegységben kezdjük, felkapaszkodunk a legmagasabb csúcsára, az Írott-kőre, a DDK hivatalos kezdőpontjára, majd visszaereszkedünk Kőszeghegyaljára. További gyenge ereszkedéssel érjük el a Kisalföld részét képező Pinka-síkot, ezen átvágva érkezünk meg mostani túraszakaszunk végpontjához, a Rábához.

A Turista Magazinban ezentúl rendszeresen és részletesen olvashattok a Kékről. Célunk az, hogy mindenkit rávegyünk arra, hogy járják végig a "Kéket".