Számba vették a bükki farkasokat

Hogy az Északi-középhegységben élnek nagyragadozók, azt ma már biztosan tudjuk. A kérdés az, mennyien. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei megpróbálták megszámolni őket.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2020. február 12.

Hogy az Északi-középhegységben élnek nagyragadozók, azt ma már biztosan tudjuk. A kérdés az, mennyien. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei megpróbálták megszámolni őket.

Január utolsó két napján három megye (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén) területén végeztek egyidejű, szinkronszámlálást. A felmérésben részt vevő 18 fő összesen mintegy 425 kilométernyi útvonalat járt végig, farkasok és hiúzok életnyomai után kutatva – számolt be róla a Bükki Nemzeti Igazgatóság honlapja. A medve ritkán, rendszertelenül, elsősorban kóborlásai során bukkan fel, de Szlovákiával határos területeinken gyakrabban találkozhatunk nyomaival.

A nagyragadozókkal kapcsolatos információgyűjtés kiemelt időszaka a tél, amikor is a hótakarónak köszönhetően könnyebben ráakadhatnak a szakemberek az állatok nyomaira. Az adatgyűjtést a terepen működtetett kameracsapda-hálózat is hatékonyan segíti.

Mivel a nagyragadozók egyetlen egy éjszaka is nagy távolságokat képesek bejárni, friss havazás után a felmérés megkezdéséig túl sok időt „nem adhatunk nekik” mert jelentősen megnő az esélye, hogy ugyanazokat az egyedeket párhuzamosan, egymástól távolabb lévő területeken is megszámolják, és így esetleg túlbecsülik az állományt. Már közvetlenül a szinkron előtt is találtak nyomokat, prédamaradványokat, készültek kameracsapdás felvételek, egy bükki vadászat során, pedig hajtásban megriasztott farkasfalkáról kaptak hírt, ami 11 farkas megfigyeléséről számolt be.

A felmérés eredményeként minden egyes tájegységben előkerültek dokumentált nagyragadozó előfordulások, egészen pontosan a havazás kezdete óta keletkezett életnyomok (lábnyomok, ürülék, ill. préda-maradványok), amelyek igazolják jelenlétüket, amit aztán a kameracsapdák által farkasokról készített felvételek is megerősítettek. Farkas az összes érintett tájegységben előfordult. A Medves-fennsíkon és a Mátrában magányos farkasok lábnyomai kerültek elő, míg a Tarna-vidéken egy öttagú farkas falka tanyázott. A Bükkben, a fennsíkon és a hegység déli tömbjében egymástól markánsan elkülönülő területeken tapasztalták farkasok aktivitását a szinkron ideje alatt. Ezek alapján 9-11 egyedre becsülik a Bükkben tartózkodó farkasok számát.

A szinkron végeredménye a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság potenciálisan nagyragadozós területeire vetítve 15-18 farkas egyed és 1 hiúz, amelynek nyomai a Nyugat-Bükki Tájegység területén kerültek elő a szinkron időpontjában.

Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

Cikkajánló