Hogy a közvetlen környezetünkben is elképesztően érdekes élőlények élnek, arra a sarlósfecske kiváló példa. A faj ma már leginkább városi épületeken fészkel, mindeközben pedig az extrém hosszú repülés bajnoka.

Árkus, a vagány vadlócsikó pentezugi kalandjairól szóló mesekönyv bár gyerekeknek készült, a felnőtteknek is garantáltan jó szórakozást nyújt majd.

Ha akarom olyan, mint egy zacskó, egy kifordított bundakesztyű vagy egy jó meleg gyapjúzokni. Akárminek is nézzük, az biztos, hogy a függőcinege fészke egy építészeti remekmű és semmi mással nem lehet összetéveszteni.

Tavasszal különös lyukak jelentek meg a kertünkben. Néhány nagyobb, függőleges üreg és néhány kisebb, amelyben ferde járat vezet a föld alá. Mindkettőben ízeltlábúak laknak.

Mit szólnál, ha a természetismereti óra a kertedben elevenedne meg? Ha szereted a szép bogarakat, akkor nézd meg ezt a videót, és tudd meg, hogyan tudsz ideális élőhelyet teremteni, mondjuk egy gyönyörű cincérnek a kertedben.

A varjak nem tartoznak a legnépszerűbb madarak közé, pedig számos ok miatt elképesztően érdekes társaság az övék. Itt van mindjárt az intelligenciájuk, amivel nem egyszer ejtették már ámulatba a világot.

Ha gyerekekkel túrázunk, a játék, a felfedeznivaló legyen az elsődleges, ne a teljesítmény. A lényeg, hogy a gyerekek érezzék jól magukat, és ha ez megvan, az őszinte érdeklődés is jönni fog. De mit tehetünk szülőként, ha a túra felénél beüt a mélypont?

Május elejétől már sokfelé felhangzik az Afrikából hazatérő kakukkok hangja. A közelben fészkeléshez készülődő nádirigók és vörösbegyek ekkor még nem sejtik, hogy hamarosan lehet, hogy pont az ő fészkükben landol majd egy kakukktojás. Hogyan tudja átejteni a kakukk a gazdamadarakat? És van olyan madárfaj, amelynek sikerült már túljárni a kakukk eszén?

A színpompás szalakóták a vonulás során akár több mint 10 000 km-t is megtesznek, amíg Afrika távoli tájairól visszatérnek a hazai költőhelyekre.

Ha kisebb gyerekekkel indulunk túrázni, érdemes összeállítani egy „játék elsősegélycsomagot”, amit bármikor elő lehet venni, nem foglal nagy helyet a hátizsákban, nem is túl nehéz. Ez a „szerszámosláda” a természetben található dolgokkal kiegészítve színesebbé, vonzóbbá tehet egy túrát, vagy annak egy szakaszát a gyerekek részére.

Már május van, de a madárvonulás még mindig tart, a kései vonulók, mint a kék vércse, a szalakóta, a gyurgyalag, a kakukk vagy a sárgarigó mostanában érkeznek vissza telelőhelyeikről.

Bár a harkályfélékhez tartozik, a nyaktekercs csak nyomokban hozza a család általános jellemzőit. Legkülönösebb tulajdonsága is egyedinek számít, vészhelyzetben ugyanis madár létére hüllőnek álcázza magát.

A hazánkban rendszeresen költő bagolyfajok közül egyetlen olyan akad, a füleskuvik, amelyik télire elvonul. A faj egyedei áprilisban térnek vissza afrikai telelőhelyeikről.

Bár ritkán kerülnek szem elé, gyönyörű éneküket hamarosan sokfelé lehet hallani. A legkorábban érkező fülemülékre már április első felében lehet számítani, a többség azonban április végén, május elején érkezik. A hímek a nagy út után nem pihennek sokat, hamar énekelni kezdenek, remélve, hogy hangjukkal meghódíthatnak egy arra repülő tojót.

A nagy kócsagot ma már az egész országban sokfelé láthatjuk, de nem volt ez mindig így, a 20. század elején félő volt, hogy a faj eltűnik Magyarországról. Szerencsére nem így történt, ennek emlékére pedig a nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara lett.

A kékbegyek az év nagy részében észrevétlenül élik életüket, kivéve a költési időszakot, amikor a kékmellű hímek kiülnek éneklőhelyükre, és onnan kiáltják világgá szerelmüket.

A kedves kis madár, a csuszka, gyakran hallatja a hangját, és könnyű felismerni jellegzetes helyváltoztató technikájáról, nevezetesen arról, hogy fejjel lefelé is tud csúszni-kúszni a fákon.

Az őszapók nagyon összetartóak és rendkívül társaságkedvelőek. Télen a családok együtt mozognak, és előfordul az is, hogy tavasszal besegítenek a szomszédoknak a fiókanevelésbe.