Vajon miért lehet szükség mesterségesen létrehozott tócsákra az igaziak helyett? Már a pocsolyák sem a régiek? Természetesen a Mátrában létrehozott „műtócsák” hátterében nyomós érvek állnak.

Már több korábbi cikkünkben buzdítottuk olvasóinkat a közösségi közlekedés használatára. Az európai autómentes nap alkalmából most felelevenítjük, hogy hazánk igazán látványos túraterepei is meglepően könnyedén érhetők el közösségi közlekedéssel.

Van valami megfoghatatlan abban az érzésben, ami az erdőben sétálva járja át az embert. Persze mindannyian tudjuk, hogy a természet megnyugtat, ellazít, energiával tölt fel, de vajon milyen ősi erő kapcsol bennünket hozzá? Két hét az érintetlen természetben megváltoztathatja a személyiségünket? Létezik egy tudományág, amelynek segítségével mindezen jelenségek mélyére nézhetünk: a környezetpszichológia.

Ma van az autómentes nap, amikor számos országban különböző rendezvényekkel hívják fel a figyelmet a megnövekedett autóforgalom okozta problémákra. Te mivel mentél ma munkába?

A legtöbben aligha tudnák elképzelni Marcus Aurelius nevét egy börzsönyi tóval összefüggésben, holott a feljegyzések szerint a római császár nem csupán megfordult a Jenői-tónál, de csodás győzelmet is aratott.

Nyár végére a Maros vízállása rendszerint lecsökken, és megjelennek rajta a homokzátonyok, amelyeket rögtön birtokba is vesznek a madarak.

Rovaremésztő növények nemcsak a trópusokon élnek, hanem nálunk is. Közéjük tartozik a közönséges rence, amelynek sárga virágait még szeptemberben is láthatjuk a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Kis-Sárréten.

A Balatonban számos idegenhonos faj megjelent már. Kagylókból több is, és az elsőként érkező vándorkagyló hamar konkurenciát is kapott a kvagga kagyló személyében. Ez utóbbi faj a tó egy részén már ki is szorította elődjét. De vajon mi lehet a sikerének a titka? És mi köze van mindennek a hegymászáshoz?

Rájössz egyetlen mondatból, hogy melyik magyarországi helyszínre gondoltunk?

Egy közigazgatásilag önálló települést keresünk. Annyit elárulunk, hogy 700 méternél magasabban fekszik, legmagasabb és legmélyebb településrésze között 85 méter szintkülönbség van.

A Bükkalján megbújó kis települést számos ok miatt érdemes felkeresni. Az egyik a falu feletti Berezd-tetőn álló, formabontó külsejű kilátó, ami nem pusztán esztétikai megfontolásokból lett épp ilyen. Formája nagyon is konkrét utalás a Bükkalja titokzatos látnivalóira.

Pusztul a nád a Balatonban. A probléma elsősorban a nádasok parthoz közeli oldalán figyelhető meg, ott, ahol stégek, csónakbeállók szabdalják azokat fel.

Ilyenkor ősszel nemcsak a sárguló levelek színesítik a tájat, de egyes helyeken a fák is virágoznak. A nyárias szeptember – úgy tűnik – kicsit megzavarta a növényeket.

Ez a munkafolyamat ma már nem része a tökmagolaj-készítésnek, de régen ez igazi, jó hangulatú közösségi tevékenység volt, amit hosszú téli estéken együtt végzett a család, a rokonság, a szomszédság.

Világszerte több ezer inváziós állat- és növényfaj okoz súlyos problémákat. Őshonos fajok halnak ki miattuk, rontják az emberek életminőségét, de évente több száz milliárd dollárnyi gazdasági kár is írható a számlájukra.

Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat.

A dél-budai Rupp-hegy szinte észrevétlenül húzódik meg környékbeli, jóval híresebb társai mellett, pedig semmi oka a szerénységre, hisz botanikai szempontból ez az alig 8 hektáros hegy a főváros egyik legértékesebb területe.

Itt az őszi vadászidény, és egyre több olyan hír jelenik meg, amelyek különböző erdőterületek lezárásáról szólnak. Annak jártunk utána, hogy mit tehet ilyenkor egy természetjáró.