Ilyenkor, novemberben különösen sokszor ébredhetünk arra, hogy az utcák és a mezők ködlepelbe burkolóznak. A látványos jelenséghez izgalmas tudományos magyarázatok is kapcsolódnak. Íme, néhány érdekesség, amit talán még nem tudtál a ködről.

Kevesek által ismert tény, hogy anno a Börzsöny is otthont adott a magasabb hegyvidékekre jellemző fakitermelési módszernek, amelynek segítségével hazánkban páratlan módon, fél évszázadon át szállították a kivágott fát, majdnem egészen a Dunáig. Érdekes nyomait helyenként a mai napig felfedezhetjük az erdőben, emlékét pedig a földrajzi nevek mellett a Királyréti Kirándulóközpont kiállítása is őrzi.

Elsőre azt gondolnánk, hogy ez a torony a Mátrában tetején áll, de három vetélytárs is megelőzi.

Sokáig kimondottan szemétként kezeltük a lehullott faleveleket, manapság azonban egyre több helyen olvashatjuk, hogy az összegyűjtés és zsákolás nem éppen a legjobb megoldás. Ezzel szemben az is tény, hogy a gyep nem tud lélegezni a falevéltakaró alatt, és vannak olyan levelek, amelyek kimondottan nem tesznek jót a talajnak. Mi a legjobb, amit tehetünk a kerti avarral?

Miért van az, hogy egyes fák levelei ősszel elszáradnak és lehullanak, mások viszont mindig zöldek maradnak?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmet.

Valószínűleg késő ősszel az erdőt járva te is belegabalyodtál már lebegő ökörnyálba, aminek a végén egy pók landolt a ruhádon. A jelenségnek semmi köze nincs az ökörhöz. Valójában egy érdekes utazási forma, melynek segítségével a pókok új vadászterületekre indulnak.

Lehet, hogy a jó szándék vezérel bennünket, de ne próbáljuk meg a mentett sünt otthoni körülmények között tartani hosszabb ideig, vagy önállóan meggyógyítani!

A természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, mint a kertrendezés és a fakivágás, a költési időszak lezárultával, illetve előtte kell elvégezni.

Van a Gerecse lankái között a Bocsájtó-völgyben egy különleges erdő, ami nagyon más, mint a többi az országban. 2014 óta már hazánkban is elérhető a zöld temetkezés egy nem mindennapi formája, az emlékerdő. Ahol az elhunytak hamvai lebomló urnában egy fa gyökeréhez kerülnek, és ahol a hagyományos sírhelyek helyett méltóságteljes, öles fák állítanak emléket nekik.

Október 31. közeledtével egy állat különösen sok figyelmet kap: a denevér. Vajon miért vált a Halloween és a sötétség szimbólumává? Mit lehet tudni a vérszopó denevérekről? Mi köze mindennek az erdélyi grófhoz, Drakulához? Cikkünkből kiderül.

Kutyák póráz nélkül, összekaristolt fatörzsek, szeméttel teledobált tűzrakók, és mobil hangszórók bömböltetése is felkerült szerkesztőségünk listájára, amit csak komoly önmegtartóztatás után tudtunk tízre szűkíteni.

Az Országos Kéktúra két végpontja az idők folyamán többször is változott, hol a fejlődés, hol a történelem változásai miatt.

Megnéztük, hogy miként zajlik egy ingyenes gombabevizsgálás egy forgalmas budai piacon. Elképesztő gombák, spontán barátkozás, a nap végére pedig tizenöt zsáknyi összegyűlt hulladék.

Aki az erdőt járja, bizonyára gyakran látja ezeket a fura képződményeket, például a fák ágain, vagy a földre hullott tölgyleveleken. A gubacsok nemcsak, hogy hihetetlenül sokfélék, de külön fajgazdag, kis univerzumok is, társbérlőkkel, élősködőkkel, drámákkal és olykor horrorfilmbe illő jelenetekkel.

Bár ma a vigyorgó töklámpásokról egyértelműen az angolszász ünnep, a Halloween jut eszünkbe, eleink is faragtak tököt, és kirakták az ablakokba egy égő gyertyával a belsejében. A szokás Luca napjához kötődött, ami a téli ünnepkor babonákban és hagyományokban bővelkedő eseménye volt.

A válasz nem is annyira egyszerű, ugyanis beszélhetünk természetes vagy mesterséges pontról, utóbbiról pedig ma is megoszlanak a vélemények.

A híres helyi népművészet váratlan koncentrációban mutatkozik meg a kalocsai vasútállomás épületében. Bár a vonat már nem jár, így is benézhetünk a teljesen egyedi indóházba.