A Hévízi-csatornában szélhajtó küszök és bodorkák helyett a vízfolyás tóhoz közeli szakaszán színes, trópusi halakat látni, és nemrégiben egy új, meglehetősen agresszív faj fiatal egyedei is feltűntek itt. A Balatonig egyelőre ezek a halak még nem merészkednek, de minden csak idő és a klímaváltozás kérdése.

Az első idegenhonos halfaj már a 19. század végén feltűnt a Balatonban, aztán az ember tevékeny részvételével a 20. században újabb és újabb fajok kerültek a tóba. Hogy mi a helyzet most a Balaton vízgyűjtő területén előforduló idegenhonos halfajokkal, arról kérdeztük dr. Takács Pétert, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársát.

Megjött a télies idő, előkerültek a fiókok és a szekrények mélyéről a sapkák – de tudod, miért himbálózik bojt a tetejükön? A mókás kis pamacs több ezer éves utat tett meg, mire divatos dekoráció lett.

Misztrál, sirokkó, nemere. Ezek mind olyan szélfajtákat jelölnek, amelyek valamilyen egyedi tulajdonsággal bírnak, illetve egy adott területre jellemzőek. A teljesség igénye nélkül csokorba szedtünk néhány lokális légköri jelenséget.

Barlang? Bunker? Titkos alagútrendszer, ami összeköti a Sas-hegyet a Kis-Gellért-hegyben található létesítményekkel? Vagy valami egészen más, amire nem is gondolnál? Ha velünk tartasz, megmutatjuk, mit rejt a Sas-hegy gyomra.

Egy erdő életében meghatározó szerepet töltenek be az idős fák. Méretüknél fogva számos élőlény számára jelentenek élőhelyet, segítik az erdőt, hogy az egészségesebb és ellenállóbb legyen, ráadásul egy 300 éves fa annyi oxigént termel naponta, ami 50 ember napi szükségletének felel meg.

Hazánk tavainak 75 százaléka mesterséges állóvíz. A tavak az ország területének 2 százalékát teszik ki, összesen 1685 négyzetkilométeren.

A világ legismertebb főemlőskutatójának és természetvédelmi aktivistájának október eleji halála megrendítette a világot. Az általa megkezdett munka azonban folytatódik, Jane Goodall örökségét a nevét viselő intézetek viszik tovább. Ezek egyike Budapesten működik.

Találd ki a leírás és/vagy a kép alapján, hogy egy magyarországi várra vagy kastélyra gondoltunk-e.

A téli magashegyek lenyűgözőek, gondolj akár csak az Alpok vagy a Magas-Tátra impozáns csúcsaira! Egy szép téli hegymászó túra, hótalpas túra vagy sítúra pedig egyszerűen feledhetetlen emlék. Ahhoz, hogy sokáig meg tudd őrizni emlékeidben a téli túra szépségeit, érdemes viszont tudnod, hogyan készülj egy ilyen túrára.

Egyesek kapásból rávágnák, hogy csak egy betű az eltérés, és valóban, de azért ennél többről is szó van. Körbenéztünk a neten és a szakirodalomban, hogy melyik micsoda. Még a ChatGPT-t is megkérdeztük.

Budapest szívében, az Andrássy út elegáns fasorai között bújik meg egy hely, ahol Ázsia kultúrái lélegeznek együtt a századforduló mesés hangulatával. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum nemcsak ritkaságok tárháza, hanem egy intim sziget, ahol a kelet varázsa szinte észrevétlenül telepszik köréd.

Pár napja nagy felháborodást keltett a természetbarátok körében, hogy november közepén a Tatai Öreg-tó vízszintjét mínusz 90 cm-re eresztették le. Hogy hogyan érinti mindez a vízimadarakat, köztük a tavon éjszakázó több tízezer vadludat, és változott-e azóta a helyzet. Ezekről kérdeztük Csonka Pétert, a Tatai Vadlúd Sokadalom főszervezőjét.

Bár már évszázadok óta jelen van Magyarországon, sokan még mindig nem ismerik ezt a fafajt, pedig rengeteg becenevet is kapott: hívják lócitromnak, majomagynak, fustelfának, vadnarancsnak, narancsfának, őszi narancsnak és sárgafának is.

A Pinka-szurdok környéke ritka jó túraterep, ahol mohás kövekkel teli vadregényes sziklaerdőt és jégmadár járta ártéri erdőt találunk közvetlenül egymás mellett, a hegytetőn halomsírok dacolnak az idővel, a hegy másik oldalán pedig gazdag épített örökséget rejtő szőlődomb nyújtózik bele a síkságba.

Skorpiót, trópusi kullancsot, kiszáradt patakot láttál? Esetleg egy mini tükörtojást a fán? A citizen science programok keretein belül néhány kattintással megoszthatod a tapasztalatodat a kutatókkal. Összegyűjtöttünk néhány jelenleg is futó projektet, amire érdemes figyelni.

Ilyenkor, novemberben különösen sokszor ébredhetünk arra, hogy az utcák és a mezők ködlepelbe burkolóznak. A látványos jelenséghez izgalmas tudományos magyarázatok is kapcsolódnak. Íme, néhány érdekesség, amit talán még nem tudtál a ködről.

Kevesek által ismert tény, hogy anno a Börzsöny is otthont adott a magasabb hegyvidékekre jellemző fakitermelési módszernek, amelynek segítségével hazánkban páratlan módon, fél évszázadon át szállították a kivágott fát, majdnem egészen a Dunáig. Érdekes nyomait helyenként a mai napig felfedezhetjük az erdőben, emlékét pedig a földrajzi nevek mellett a Királyréti Kirándulóközpont kiállítása is őrzi.