Még alig rügyeznek a fák, de egy gyönyörűséges tarka lepke már ide-oda röpdös. Kifejlett lepkeként aludta át a telet, és az első tavaszi napsugarakkal már visszatér a virágok közé. Gyakran látható állat-és növényfajokat bemutató sorozatunk következő szereplője: a nappali pávaszem.
A kényszerű bezártság eddig nem tapasztalt kihívást jelent az emberiség számára, de sokkal jobban járunk, ha a szorongás vagy a morgolódás helyett inkább teszünk valamit a lelki egészségünk megőrzéséért. Dr. Dúll Andreával beszélgettem, aki a környezetpszichológia meghonosítója hazánkban, és aki adott néhány remek ötletet, hogyan tudjuk átvészelni ezt a nehéz időszakot.
Az összeállításunkban szereplő látványosságok a bányászati tevékenységnek köszönhetik létüket, mégis látványosak, érdekesek, sőt szépek is.
Megpróbálunk néhány olyan dolgot is mondani az esztergomi várról, amit nem biztos, hogy mindenki tud.
A Helembai-hegység tömbjét bejáró túránkat érdemes kiegészíteni a Kovács-patak völgyének felfedezésével.
Nem kecses mozgásáról vagy vonzó megjelenéséről ismeretes, viszont remekül alkalmazkodik a körülményekhez és jó sok van belőle. Ki ne ismerné a vaddisznót?
Salgótarjántól keletre, a Felső–Tarnai- és a Pétervásárai-dombság kistájak „szorításában”, a Tarna folyócska völgyében bújik meg a szép nevű kedves falucska, Istenmezeje.
A vidra általában éjjel aktív, így elég nagy mázlija volt Szendőfi Balázsnak, hogy fényes nappal tudta megörökíteni e vidravadászat minden pillanatát, ráadásul drónnal.
A varjak nem tartoznak a legnépszerűbb madarak közé, pedig számos ok miatt elképesztően érdekes társaság az övék. Itt van mindjárt az intelligenciájuk, amivel nem egyszer ejtették már ámulatba a világot.
Azt mondják, a Vitányvár hazánk egyik legromantikusabb várromja, amivel nehéz vitatkozni.
Az Alföld tölgyesei drámai módon megfogyatkoztak. Most mégis az itt élő, ritkaszép tölgyóriásokról fogok mesélni.
A Visegrádi-hegység Szentendre és Pomáz fölé magasodó déli lába a fővárosi agglomeráció közkedvelt kirándulóhelye.
Épp csak az első koronavírusos betegekről szóltak a hírek, amikor az első igazi tavaszi hétvégén úgy döntöttünk, nem halasztjuk tovább a kiszemelt kéktúraszakasz bejárását.
Outdoor ténykedéseink során gyakran megfordulunk erdőn-mezőn, látunk hívogató növényt, gombát, olykor hullatott agancsra bukkanunk.
Hogyan telelnek a szitakötők? Mekkora volt a Föld legnagyobb szitakötője? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adunk a cikkben, amelynek végén egy színezőt is találsz.
Idén már márciusban megkezdte virágzását ez a különleges liliomféle. Íme, egy csokorra való különleges fotó erről a szép védett virágról!
A Dél-Alföldön fészkelő nagy kócsagok már visszatértek telelőhelyükről és javában készülődnek a költéshez. Párba álltak és már tatarozzák fészküket.
Megkértük a hazai nemzetipark-igazgatóságok környezeti neveléssel foglalkozó szakembereit, ajánljanak olyan természetismereti játékokat és feladatokat, amelyek nemcsak érdekesek, de szórakoztatóak is.
Az őszapók nagyon összetartóak és rendkívül társaságkedvelőek. Télen a családok együtt mozognak, és előfordul az is, hogy tavasszal besegítenek a szomszédoknak a fiókanevelésbe.
A 2020-as Év Fája versenyre május 10-ig, a Madarak és Fák napjáig lehet beküldeni a nevezéseket.
Legnagyobb termetű bagolyfajunkból néhány évtizeddel ezelőtt alig néhány pár fészkelt az országban. Most már növekszik a hazai állomány, de a védelmi munkára még mindig nagy szükség van.
Azon túl, hogy szórakoztató, remek családi program is. Mutatjuk a legjobb webkamerákat, amelyekkel élőben követheted a vadvilág eseményeit.
Március végén natúrparkká alakult az Őrjeg és szőlőhegyi térség. Ezzel 16-ra emelkedett a hazánkban működő natúrparkok száma.
