
Megvan az Év Erdei Kerékpárútja
Az Országos Erdészeti Egyesület szavazásán idén szoros volt verseny az első és a második helyezett között.
Az Országos Erdészeti Egyesület szavazásán idén szoros volt verseny az első és a második helyezett között.
Az Országos Kéktúra vértesi szakaszán több művészi fakarcra is felfigyelhetünk. A legismertebb talán Rockenbauer Pálé, de mutatjuk a többit is!
Gombászni indult az a férfi, akit a napokban mentőknek és tűzoltóknak kellett lehozni a Mór és a Csókakő között magasodó Csóka-hegyről.
Hangulatos szőlőültetvények között indultunk útnak, körülnéztük a csókakői várban, majd vadregényes erdőkön át ereszkedtünk le a Csóka-hegyről, és a végén még egy rövid városi séta is belefért a napba.
Hazánk leghíresebb vándorútja, az Országos Kéktúra (OKT) páratlan élményeket tartogat, és aki szorgosan gyűjtögeti a terepen az igazolópecséteket, a végén egy szép jelvényt kap elismerésül a legyalogolt 1172 kilométerért. Ez azonban csak az egyik a sok közül az OKT nyomvonalán megszerezhető elismeréseknek.
Az erdős hegyi tájak látványvilágába harmonikusan illeszkedő, szűk ösvények panorámáikkal és olykor sziklákat kerülgető, izgalmas vonalvezetésükkel nemcsak látnivalókat összekötő útszakaszokként, hanem teljes értékű kirándulócélpontokként is megállják a helyüket. Kétrészes válogatásunk második listáján újabb látványos hegyi ösvényeket gyűjtöttünk össze.
Mutatunk 6 olyan barlangos kirándulóhelyet, amiért nyáron, melegben is érdemes túracipőt húzni. Egyrészt, mert a forró napokon jól esik betérni a barlangok hűvösébe, másrészt mind különleges élményt nyújt. Néhol ugyan kaptatósabb az út, és a terep se mindig a legkönnyebb, de mindegyik teljesíthető gyerekkel.
A Dunától a Velencei-tóig, a Móri-ároktól a Dorogi-medencéig terjed e három, egymással szomszédos, változatos – a nagyközönség számára részben ismeretlen – történelmi látnivalókat tartogató tájegységünk, amelyek megismeréséhez kiváló apropót adhat ez a vártúrás tematika.
A tanösvény szó hallatán a legtöbben kisgyerekes családi programra gondolnak, holott az ilyen tematikus ösvények sok esetben a felnőtteknek is izgalmas túraélményt tartogatnak. Válogatáscsokrunkba a Bakonytól a Bükkig szerepelnek tanösvénytippek, melyek múltat feltáró sziklákat, színpompás növényritkaságokat, csodás panorámákat, és még egy piramist is bemutatnak.
A szarvasok rágnak, a vaddisznók túrnak, a muflonok taposnak. Ezzel önmagában nincs is baj, senki nem várja el tőlük, hogy napfénnyel táplálkozzanak és lebegve járják az erdőt. A probléma a mennyiséggel van, és persze az emberrel, aki beleavatkozott a természetes folyamatokba.
Közel egy évtized után ismét sikerült megfigyelni a „hungarikumnak” számító Anker-araszolót, régi nevén magyar téliaraszolót.
Összeszedtünk öt olyan jelzett turistaúton elérhető, szabadon látogatható, ugyanakkor fokozottan vagy megkülönböztetetten védett hazai barlangot, amelyek több szempontból is figyelemre méltók, sőt kihagyhatatlanok a természetjárók számára.
Egy elhagyatott pincében különleges felfedezést tettek a szakemberek. Először figyeltek meg télen hosszúszárnyú denevért a Vértesben.
A viszonylagos szilveszteri nyugalom után az újévben beindult a munka a móri tűzoltóknál. A lehasadt ágak eltávolítása mellett bokatöréshez is hívták őket a Vértesben.
A Közép-dunántúli Piros vándorút Oroszlánytól Mórig tartó szakasza a Vértes egy igen sokrétű részletét mutatja be, melynek mai harmóniáját voltaképpen az ipari múltnak köszönheti: változatos erdőkép és térszínek, kék és zöld árnyalatú tavak, felszínre került földtörténet. Mindezek egyvelegét számomra a késő őszi pompa élénkítette egy ragyogó túranap során.
Ritkán próbálhatunk ki új bivakkunyhót a hazai hegységekben, de most pont erre nyílt alkalmunk. A Vértes fennsíkjának nyugati pereméhez közel, Csókakő és Csákberény között épült újjá a Maurer-kunyhó, ami nappal kényelmes pihenőhely, éjjel védett menedék.
Elbűvölő tájrészletekkel és az erdő meghittségével ajándékozott meg a Közép-dunántúli Piros vándorút vértesi szakasza, amit varázslatos kora őszi hangulat fűszerezett. A hegység változatosságát bemutató út értékei között egyarán szerepelt természeti és épített érték, de ez alkalommal számomra a fő attrakciót a fák és az erdőlakók hozták el.
→ TovábbAz aszály nemcsak az Alföldet, de a hegységeinket sem kímélte. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Vértes vízfolyásairól készített egy szomorú összeállítást.
Megszépült a Tatabánya külterületén található majd 800 éves Árpád-kori templomrom, amely a középkori Csákányosegyháza falu egyetlen megmaradt mementója.
A Vértes lankái tövében, Zámoly északi határában kis dombon áll egy kerektemplom romja. A magas fűvel, fákkal, cserjékkel benőtt rom környéke magányos és elhagyatott hely érzetét kelti, mégis pont ez az egyszerűség adja legfőbb vonzerejét, és marasztalja az arra járót. A középkorban elpusztult Kerekszenttamás falu rotundájának maradványai magukra hagyatottságban várják, hogy sorsuk beteljesedjen.