A kék út kihagyhatatlan kitérője – Prónay-kilátó

Csupán kétszáz méteres leágazásról van szó, ami egy pazar panorámahelyszínre vezet, ahol a csodás madártávlat mellett közelebbről is megismerkedhetünk a minket körülvevő erdőtájjal, a környék településeivel és a jelentős történelmi hagyatékkal bíró Prónay család történetével.

Szöveg és fotó:
2021. október 29.

Csupán kétszáz méteres leágazásról van szó, ami egy pazar panorámahelyszínre vezet, ahol a csodás madártávlat mellett közelebbről is megismerkedhetünk a minket körülvevő erdőtájjal, a környék településeivel és a jelentős történelmi hagyatékkal bíró Prónay család történetével.

A Cserhátat is bebarangoló Országos Kéktúra Alsópetényt és Romhányt összekötő szakaszának féltávjánál kék háromszögjelzésű út csatlakozik le a 421 méter magas Romhányi-hegy lapos csúcsához. Az erre járó túrázónak szinte bűn lenne kihagyni ezt a rövid és fáradságot nem igénylő kitérőt, hiszen az addig sűrű lombtakaró alatt, illetve monotonon kanyargó cseralagutakban megtett kilométerek után igazi fellélegzést jelent a hegy körpanorámás toronyépülete.

Fent a Romhányi-hegy tornyában
Egészen újszerű látványt kelt a mindössze négy éve álló 26 méter magas épület, aminek lombok fölé érő kilátószintjére 128 lépcső vezet fel. A masszív, alapvetően faszerkezetű, de feljáróját fémráccsal kivitelezett kilátóról teljes körpanorámában szemlélhetjük a szelíden hullámzó nógrádi dombvidéket. Úgymond többféle módon is gyönyörködhetünk a köröttünk elterülő csodálatos erdőtájban: körbevezetve a tekintetünket az egybefüggő erdőség fodros vonalain, a kilátóterasz középen elhelyezett távcsővel pásztázva a vidéket, vagy a korlátokra szerelt fotók segítségével. Az utóbbi nagyban megkönnyíti a hegycsúcsok és települések, valamint az érdekesebb terepi pontok beazonosítását.

Körös-körül a Cserhát dimbes-dombos vidéke terül el, benne számos hangulatos településsel, de észak felé tekintve átlátunk a szomszédos Felvidék vonulataira is. Feltűnik a Selmeci-hegység jellegzetes csúcsa, a Szitnya, de tiszta időben távolabbi szlovák magaslatokat is megpillanthatunk. Valamivel nyugatabbra fordulva a Börzsöny emelkedik ki a tájból, ettől délebbre pedig a Visegrádi-hegység, a Pilis, majd a Naszály tömbje figyelhető meg. Délnek tekintve már a Gödöllői-dombság Cserháthoz hasonló dombvidéke hullámzik, keleti irányban a Szanda-hegy kettős csúcsa látszik, távolabb pedig a Mátra és a Karancs tömege húzódik.

Szabad szemmel is lenyűgöző a toronyból nyíló látvány, de az ingyenesen használható távcsővel olyan apró pontokat hozhatunk közelebb, mint a tőlünk keletre látszó Szandavár romja vagy a becskei Sztúpa fehéren világító toronyépülete.

A kilátó fordulóiban elhelyezett infótáblák a környék erdőtájáról és élővilágáról, a környező falvakról, valamint a kulturális, történelmi és geológiai látnivalókról, továbbá az épület névadó családjáról is mesélnek. Na, de kik is voltak azok a Prónayak, akiknek a közeli Alsópetényen ma is megtaláljuk az 1750 körül épült barokk stílusú szépen felújított kastélyukat?

Prónay család

A család első ismert őse már IV. Béla királyunk uralkodásának idején is nagyobb birtokkal és befolyással bírt. A Prónayak kezdetben vármegyei, majd országos tisztségeket is viseltek, későbbi leszármazottjaik pedig I. Ferdinánd korában nemesi oklevelet kaptak. A családban később több katonatiszt, alispán, főispán és egyéb magas rangú tisztviselő is volt, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház több egyházkerületi és egyetemes felügyelője.

Az alsópetényi Prónay-kastélyban született Prónay Pál, (1874- 1946) aki 1919-ben a Tanácsköztársaság bukása után szervezett különítményei élén a Szamuely Tibor vezette Lenin fiúk által elkövetett gyilkosságok megtorlásának indokával több máig vitatott atrocitást követett el. Prónay Pál döntő szerepet játszott a nyugat-magyarországi felkelés kirobbantásában, amely során a magyar irreguláris alakulatok – amit Rongyos Gárda néven ismerünk – megakadályozták az osztrák rendőr alakulatoknak a bevonulását az igazságtalan trianoni döntés által elcsatoltnak ítélt Sopron környéki határvidékre. 1921. október 4-én összehívta a nemzetgyűlést, ami kikiáltotta a független Lajtabánságot, melynek vezetőjévé választották Prónayt lajtai bán címmel. Ez a sikeres fegyveres ellenállás kényszerítette az antanthatalmakat a soproni népszavazás (1921. december 14.) kiírására, és így maradhatott végül Sopron magyar város.

A kéktúrát járva megéri Alsópetényben megcsodálni a már említett jelenleg magánkézben lévő Prónay-kastélyt – ami mellet közvetlenül elhalad az útvonal –, valamint érdemes kipróbálni a falu központjában található híres-neves éttermet, a Hármaskönyv fogadót, ami a település egykori főura, Werbőczy István által megalkotott első hazai joggyűjteményről lett elkeresztelve.


Cikkajánló