A Magyar Természetjáró Szövetség rengeteg munkatársa mellett természetesen a Turista Magazin kollégái is vezettek túrát a Kéktúrázás Napján, de volt tematikus TM-túra is. Bemutatjuk, hogyan zajlott ez utóbbi.
Tóth Judit, az Alföld természeti és kulturális értékeinek lelkes hírvivője például a Szarvas és Mezőtúr közötti, 116-os szakaszt vezette. Pálvölgyi Krisztina fotós és képszerkesztő munkatársunkhoz a Berettyóújfalu és Hencida (128-as túra) közötti szakaszra csatlakozhattak a lelkes kéktúrázók egy, a Berettyó mentén kanyargó kellemes sétára. Lánczi Péter kollégánk, az erdőmélyi történetek lelkes kutatója a 94-es szakaszon, Zobák és Apátvarasd között mesélt minden bizonnyal érdekeseket a résztvevőknek.
Bába Imre, íróvénával megáldott térképész segítőnk igazán vadregényes tájon, Szinpetri és Bódvaszilas (59-es túra) között sziporkázott. És végül, de nem utolsósorban ott van Vastag Barbara, a lapot marketingesként segítő munkatársunk, aki Lispeszentadorján és Borsfa (82-es túra), valamint Szórád Szilvia, pénzügyes munkatársunk, aki pedig Dabronc és Sümeg között (9-es szakasz) vezette csapatát. No, és osztották meg persze természetszeretetüket és outdoor élményeiket.
Ez mind-mind megérne egy cikket természetesen, de mivel én Nógrádi Attila kollégámmal a minden évben megrendezésre kerülő TM-túrát szerveztem és vezettem Piliscsaba és Hűvösvölgy között (32-es szakasz), ezért én erről fogok mesélni.
Azért ezt a szakaszt választottuk idén, mert ez a helyszín kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy bemutassuk azokat az értékeket és túratematikákat, amelyek mentén a Turista Magazin szerkesztése zajlik.
Az első csoportkép szombat reggel a 32-es túrán Piliscsaba vasútállomásánál
Történelmi bélyegzés, történelmi helyszín
Kiváló emberek jöttek össze, remek hangulatban, gyönyörű őszi időben telt a nap, hasonlóan, gondolom, az összes többi túrához. Én a seprű és az előadó voltam a túrán, ezért viszonylag kisebb számú résztvevővel tudtam mélyebben beszélgetni, de nagy örömömre szolgált rögtön a túra elején, hogy szemtanúja lehettem két történelmi (azaz a füzetben az első) pecsételésnek is. Ez a mosoly kitartott az egész túra során, de most nem erről akarok értekezni.
Piliscsabán, az ország egyik legrövidebb jelzésén kitérőt téve lehetőségünk volt leróni tiszteletünket Horváth József sírja előtt, aki 1952-ben először teljesítette az OKT-t. Ennél jobb helyszínt keresve sem találtunk volna, hogy elmerüljünk kicsit a kéktúrázás történelmében (na jó, van azért pár másik, szintén nagyon megfelelő helyszín is az országban).
Piliscsabán leróttuk tiszteletünket Horváth József sírja előtt, aki 1952-ben először teljesítette az OKT-t
A természetvédelem, mint túratematika
Ez a szakasz összességében azonban leginkább a Nagy-Szénásról szól. Ahogy a Természetjáró.hu írja roppant érzékletesen: „Piliscsaba erdősége után a Kutya-hegy oldalának hangulatos tisztásfüzére vár, majd a főváros környékének talán legszebb, magashegyi hangulatú panorámáját nyújtó Nagy-Szénás gyepes tetejére visz az utunk. Nagykovácsi szomszédjában távoli hegységek hangulatait idéző fenyvesek, bércekben gazdag kilátások váltják egymást.” Nem kétséges, hogy természetjáró szemmel nézve is különleges a helyszín, főleg egy világváros határában, de nem mellesleg a Nagy-Szénás a hazai természetvédelem egyik ikonikus pontja is.
A Nagy-Szénás festői lankái Nagykovácsi szomszédságában
Nemcsak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság óvja ezt a területet, de egyben hazánk mindössze három Európa Diploma által jegyzett területének egyike ez a helyszín (Tihany és Ipolytarnóc mellett). Márpedig ez az 1965-ben alapított, rangos elismerés európai szinten jegyzett természetvédelmi értékeknek szól. Itt, a Nagy-Szénáson ennek jelképe a világon csak itt található pilisi len törékeny állománya. A dolomitsziklagyepen túrázva szó esett tehát arról, hogy miért is annyira különlegesek ezek az élőhelyek (a hazánkban védett kb. 500 nővényből mintegy 200 található meg ezeken a foltszerű területeken), és hogy miért kell rájuk fokozottan vigyáznunk, hiszen itt taposásunkkal valóban nagy (értsd: milliós) kárt tudunk okozni.
Pilisi len a Nagy-Szénáson
Szó esett arról is, hogy élővilágát tekintve a Kárpát-medence mennyire különleges helyet foglal el Európában, milyen nagy itt a biológiai sokszínűség, mennyi, csak a Kárpát-medencében élő faj található itt, s ennek akár szimbóluma lehetne Budapest is. Hiszen 2,5 millió lakos ide, vagy oda, helyi védelem alatt álló területek sokasága, továbbá 11 országos jelentőségű természetvédelmi területet és 4 darab Natura 2000-es területet egyaránt találunk a fővárosban, illetve annak közvetlen környezetében. Az sem véletlen, hogy a Magyarországon eddig megfigyelt mintegy 400 madárfajból majdnem 300-at Budapesten is észleltek már a madarászok az elmúlt évtizedekben, valamint, hogy a hazai flóra mintegy fele jelen van Budapesten is.
Mindettől természetesen nem függetlenül szerepel 2014 óta a pilisi len a Magyar Természetjáró Szövetség logójában!
A barlangok fővárosa és a helytörténet, mint túratematika
A napon való sütkérezéssel, a valóban páratlan panoráma megcsodálásával, az előadással, a turistaház emlékfalánál a természetjárás történetének felidézésével persze eltelt az idő, úgyhogy az erdőfürdőre (na jó, egy ízelítőre) már nem maradt idő, galoppoztunk a Remete-szurdok felé, ahol szó esett még a barlangokról, végül az éppen a szeptemberi lapszámunkban bemutatott Nagy-réten röviden megidéztük a múltat is.
Kapaszkodás a Nagy-Szénásra, elképesztő körpanoráma volt a fáradozás jutalma
Hát ilyen tematikák mellett zajlott a túránk. Azt hiszem, az egyik résztvevőtől a túrát követően kapott alábbi Messenger-üzenet elmond mindent:
Köszönöm a támogatást! Nélkületek szerintem ez most még nekem nem jött volna össze. Kicsit gyors volt nekem a tempó, ezt mástól is hallottam, de csak a végén, viszont nagyon jó volt összességében az egész, örülök, hogy segítettetek elkezdeni a Nagy Kéket, és köszönet érte, hogy rááldoztátok az időtöket, energiátokat, és beletettétek a lelkesedéseteket. Lehet, hogy ez a lendület hajtott meg mindenkit.
Mi köszönjük, hogy velünk túráztatok, nemcsak élmény, de megtiszteltetés is volt!
A Magyar Természetjáró Szövetség szervezésében zajló ingyenes közösségi túranapon a kéktúrázók 292 települést érintettek, 174 kilátópontra kapaszkodtak fel és 307 vízfolyást kereszteztek, összesen 2584 kilométert megtéve. A 143 túracsoport mozgását a rendezvény honlapján élőben lehetett követni, a túrázók virtuálisan kirajzolták a három kéktúra pontos útvonalát, GPS jeladót használva. 30 túra volt teltházas, a legkeresettebbek a legendás Országos Kéktúra Bakony és Mátra közötti szakaszai voltak, és nagy létszámmal túráztak a tematikus szakaszokon is a természetjárók. A közösségi túrarendezvényen 216 felkészült szakaszfelelős kísérte a túrázókat. A túrázók legfiatalabbika 1 éves volt, a résztvevők 20%-a pedig 18 év alatti, ami erős fiatalodást feltételez a kéktúrázók nagy családjában.
Pihenő és pecsételés a Muflon itatónál Nagykovácsi határában
