A gólyák rendszerint augusztus 20-a környékén hagyják el hazánkat, de indulásuk előtt már jelentősebb távolságokat is megtesznek. A tőlünk északra fekvő országokból általában már augusztus első felében érkeznek vonuló csapatok, amelyek innen folytatják tovább útjukat a telelő helyek felé.
Tizenegy mentett tojásból keltetett túzokfióka nevelkedett fel sikeresen az idén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán. A fiatal madarak készen állnak arra, hogy csatlakozzanak vadon élő fajtársaikhoz.
Nem ment simán a keltetés, a tojást bontani kellett, de a fióka egészséges, és a Túzokvédelmi Állomásról a Hortobágyi Vadasparkba került.
A napokban egy gyűrűs szalakóta bukkant fel Dévaványa közelében. A madarat néhány évvel ezelőtt innen 70 kilométerre, a kardoskúti Fehér-tó környékén látták el jelölőgyűrűkkel.
Kikeltek az idei első túzokcsibék a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán. Egyelőre még a gondozók vigyáznak a pelyhes kis túzokokra, amelyeket nemcsak etetni, de minden nap sétáltatni is kell.
Persze a tojók magasabb száma egyszerűen azért is lehet, mert a kakasok egy nem szokványos élőhelyre „bújtak el”.
Pozitívak az eredmények a téli túzokszámláláson. Összesen 527 túzokot regisztráltak a Körös–Maros Nemzeti Park területén. A madarak többsége változatlanul Dévaványa térségéből került elő.
A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a napokban egy szirti sast figyeltek meg a Dévaványa–Ecsegi-pusztákon. Ez a faj a hegyekben költ, az Alföldön csak téli vendégként tűnik fel. Dévaványa határában egy másik ritka ragadozó madár, egy fakó rétihéja is szem elé került.
Ritkán láthatjuk, mert Magyarországon többnyire csak átutazóban jár A bárányok hallgatnak című filmből ismerős halálfejes szender.
Több mint négyszáz pár költött a térségben, ami jórészt a kihelyezett mesterséges odúknak köszönhető.
A túzokkakasok fő dürgési ideje április és május eleje, vannak azonban olyan példányok, amelyek később is dürögnek, hogy elcsábíthassák a későn költő tyúkokat. A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi-puszták részterületén még ezekben a napokban is megfigyelhetünk dürgő túzokkakasokat.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban korábban négy túzok kapott műholdas jeladót. Ezek az egyedek nagy segítséget jelentenek abban, hogy a szakemberek a faj élettevékenységét, mozgását még alaposabban megismerhessék. Az idei költési szezon adatai a szakembereket is meglepték.
A tavalyi túzokszámlálás végeredménye mintegy 1300 lett, idén pedig ez a szám tovább nőtt. Az állománynak majdnem a fele Dévaványa térségében él.
Kezdődik a visszavadítás a túzokvédelmi állomáson, a fiatal madarakat nemsokára kiviszik a mintaterületre, hogy megtanulják, milyen szabad madárként élni.
Jó hír, hogy meggyógyult, és már vissza is került a fészekbe az a parlagisas-fióka, amelyet május végén egy fészek alatt, meglehetősen rossz állapotban találtak meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.
Ezen kívül még két tojás van a dévaványai Túzokvédelmi Állomáson. A madarak nevelése nagyon sok odafigyelést kíván, nemcsak etetni, de például sétáltatni is kell őket.
Mentett tojásból kelt ki nemrég a Körös-Maros Nemzeti Park dévaványai Túzokvédelmi Állomásán egy vándorsólyom-fióka.
A Szolnok-Túri-sík peremén, a Hortobágy-Berettyó töltésén ballagunk 34 kilométert, majd Ecsegfalvánál keresztezzük a folyót, és a Dévaványai-síkra érkezünk. E kistájat Körösladány felé félúton hagyjuk magunk mögött, s utána érjük el a Körös menti síkot. Utunkat Körösladányban, a Sebes-Körös partján fekvő kisvárosban fejezzük be.
Aki május 7-én kilátogat a Dévaványa mellett található Réhelyi Látogatóközpontba, nemcsak túzokkal találkozhat, de szakemberek segítségével a puszta élővilágával is megismerkedhet, és látogatást tehet Magyarország egyetlen túzokvédelmi állomásán.
Magyarországon jelenleg 1500-1600 túzok él. A hazai állomány egyharmada a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén található. A park egyik fontos feladata ennek a fokozottan védett madárfajnak és élőhelyének a védelme.
Az Élővíz-csatornán úsztunk be Békéscsabára, és egy egészen izgalmas perspektívából láthattuk a várost.
A kamillát évszázadok óta alkalmazott gyógynövényként ismerjük elsősorban, de jellegzetes aromáját fűszerként is érdemes kipróbálni.
Megnéztük Magyarország talán az egyetlen olyan kiállítását, ahol a hajdani személyzet életébe is bepillantást nyerhetünk.
