A Hévízi-csatornában szélhajtó küszök és bodorkák helyett a vízfolyás tóhoz közeli szakaszán színes, trópusi halakat látni, és nemrégiben egy új, meglehetősen agresszív faj fiatal egyedei is feltűntek itt. A Balatonig egyelőre ezek a halak még nem merészkednek, de minden csak idő és a klímaváltozás kérdése.
Az első idegenhonos halfaj már a 19. század végén feltűnt a Balatonban, aztán az ember tevékeny részvételével a 20. században újabb és újabb fajok kerültek a tóba. Hogy mi a helyzet most a Balaton vízgyűjtő területén előforduló idegenhonos halfajokkal, arról kérdeztük dr. Takács Pétert, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársát.
Idén a 17. Év Halát választhatja meg a nagyközönség. A jelöltek között szerepel különleges étrendű, Magyarországon csak időnként felbukkanó és furcsa alakú orral rendelkező faj is.
Te meg tudod különböztetni a pontyot a compótól? Ennél bonyolultabb kérdések is várnak rád, ha belevágsz a Magyarország halairól szóló kvízünkbe.
Van, amelyik faj megunt hobbiállatként kapott új életet, más potyautasként egy dunai uszályon hajózott le, egy másik halfajtól nagy gazdasági hasznot vártak, amiből végül semmi nem lett, a hal és vele számos probléma viszont maradt.
A hír nem április elsejei tréfa: a különleges hal a Ráckevei (Soroksári)-Dunánál akadt horogra, és a jelenségre van tudományos magyarázat is.
A vízen található Harcsa tanösvény kiegészítéseképpen most egy 19 halfajt bemutató szárazföldi útvonalat hoztak létre a szarvasi Pepi-kertben.
Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán.
Segíthetsz a gátak, duzzasztók, zsilipek és átereszek egyéb vízakadályok feltérképezésében.
Talán mindenki számára köztudott, hogy a halak szeretnek az árral szemben úszni, sőt, sokszor még ki is ugranak a vízből. De vajon miért, és mi készteti sokukat arra, hogy akár több száz kilométert tegyenek meg a sodrással szemben? Most mindent megtudhatsz a halak vonulásáról és bámulatos ugrótudományukról.
Ha nem, most itt a remek alkalom, hogy megismerd a leánykoncért, a dunai galócát és társaikat.
Hogyan kerülhet át egy eurázsiai halfaj Észak-Amerikába, ha nem szándékosan telepítik be? Mit keres egy trópusi hal a Hévízi-lefolyóban? És ki a halak kakukkja? A hazai vizek invazív halfajairól beszélgettünk dr.Takács Péter halbiológussal.
Egyelőre vizsgálják a lehetséges okokat, de valószínű, hogy a melegedő vízben lévő kevés oxigén miatt kezdődött el a halpusztulás. A folyamat a tó teljes területén tapasztalható.
A Balatonban élő idegenhonos halfajok többsége telepítés útján került be. Volt, ami nem bírta az itteni viszonyokat, és van, ami ma is remekül érzi magát a tóban. Mi a helyzet angolna-és busafronton? Többek között erről is beszélgettünk dr. Takács Péter halbiológussal.
A halak fontos láncszemei a táplálékláncnak, így ha velük gond van, akkor az az őket fogyasztó állatokra és ránk, emberekre is hatással van. Márpedig az édesvizek és az ott élő halak egyre rosszabb helyzetben vannak, épp ezért a WWF legújabb globális jelentése róluk szól.
Egy most publikált magyar kutatás szerint a természetes vizekben lévő gyógyszerhatóanyagok megváltoztathatják a halak test- és pikkelyalakját.
A rejtély kulcsa a vízimadaraknál keresendő, amelyek tápcsatornájában az elfogyasztott halikrák egy része képes túlélni, így azok származási helyüktől távol, egy másik tóban vagy folyóban is kikelhetnek.
Ez nem a Duna Tv akváriumos szünetműsora, hanem a Bokrosi-Holt-Tisza egyik életképe, amit a napokban készítettek.
Egy átfogó felmérés keretében kutatók hat magyarországi halastó környezeti terhelését vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, hogy a halastavak vizében, üledékében, illetve az ott élő halak húsában mennyi vegyszer található.
Ez a kérdés válasszatok! Ismét voksolhattok az év halára!
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/045N41CSJSAJ.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
