Keresés eredménye

Sokan talán még nem is hallottak róla, pedig hazánk egyik legkülönlegesebb kápolnája bújik meg Miskolctapolcán. Meglátogattuk, és egyből beleszerettünk e rejtett kincsbe és történetébe.

Sokan kóstolnak bele a természetélmény esszenciájaként is felfogható vadkempingezésbe, holott csak nagyon kevesen vannak tisztában azzal, hogy ezt miként lehet legálisan megtenni. Utánajártunk a dolognak.

Ha tanúhegyekről van szó, a legtöbben a Balatont övező, látványos hegykúpokra gondolnak, pedig a Bakony nyugati lábánál, a Kisalföld síkjából magányosan kiemelkedő Somló legalább annyit tud – ha nem többet –, mint a „Magyar-tenger” partján sorakozó társai. E hajdanvolt tűzhányó nyújtotta élménykavalkádot egy 12 kilométer hosszú körtúrán élhetjük át, amely a jelvénygyűjtögetők számára is tartogat szuvenírt.

Az Alföld jellegzetes tájképi elemei a kunhalmok, amelyekből hajdan több tízezer lehetett a Kárpát-medencében. Mára azonban – az emberi tevékenység miatt – ezeknek egy része eltűnt, pedig a halmok azon túl, hogy korai történelmünk fontos emlékei, természetvédelmi szempontból is értékesek.

A Bakony nyugati határában, a Kisalföld déli részén egy magányos tűzhányó szembeötlő kúpja emelkedik ki a síkból, melynek leghíresebb értékét a kiváló nedűt adó szőlőszoknyája adja, de tetején is páratlan kuriózumra lelünk. Itt áll ugyanis hazánk egyik leglátványosabb panorámás várromja, a Somlóvár.

„De éjszaka mit látsz a tájból?” – szól a racionális, egyben laikus kérdés, egy mondatba sűrítve az éjszakai túrázás (vélt) korlátait. Pedig az éjjeli természetjárás van olyan érdekes, mint a nappali, csak nem érdemes túlzásba vinni, mert akkor tényleg unalmassá válhat. A szemünk helyébe ugyanis egyéb érzékszerveink lépnek, és az erdő sem olyan unalmas, mint amilyennek a fényviszonyokból kiindulva gondolnánk.

A Földre érkező meteoritok közül eddig már több mint 70 ezret vettek nyilvántartásba. Ezek között vannak olyanok, amelyek világhírűek lettek, és egy-egy kis darabkájuk csillagászati összegekért talál gazdára. Következzen most néhány különleges égből hullott kő.

Kimennél hullócsillagokat nézni, vagy megkeresnéd a Tejutat? Mutatjuk, hova menj! Összegyűjtöttünk néhány helyszínt hazánk hegységeiből a Soproni-hegységtől a Tokaji-hegységig, amelyek gyorsan elérhetők sötétben is, és mentesek a nagyobb fényszennyezéstől.

A dombságoktól a magashegységi terepekig a legkülönfélébb bivakházak állnak a túrázók rendelkezésére a Kárpátok szlovákiai szakaszán. A bivakházhálózat sokszínű és kiterjedt, ezért válogatásunk a Tátravidéktől a magyar határhoz közeli hegységekig terjed.

A nyári éjszakák egyik legvarázslatosabb természeti jelensége a Perseidák meteorraj augusztusi látogatása. De mi is pontosan a Perseidák, és hogyan lehet megfigyelni? Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A Kis-Fátrába invitáljuk azokat, akik egy könnyű túrával meg akarják tapasztalni a magashegységek semmi máshoz nem fogható szépségét.

A francia eredetű bivak (bivouac) szó szabad ég alatt tartózkodást, táborozást jelent. Ezt a természetjárók is sokféleképpen értelmezik, ezért mi, a klasszikus bivakolás fogalmától némileg eltérve, olyan helyeket válogattunk össze, amelyek nem csupán fekhellyel, de valami plusszal is kecsegtetnek egy hálózsákos, odakint éjszakázós túra során.

Meredek sziklára emelt bástyái már messziről vonzzák a tekintetet, falai között megelevenedik a történelem, az innen nyíló kilátás pedig több mint lenyűgöző. Boldogkő vára alighanem az egyik legcsodásabb történelmi épületünk, ami a látogatók számára megunhatatlan élménnyel szolgál.

A zöldellő somogyi dombok között megbújó Krisna-völgyben Közép-Európa legnagyobb ökoközössége él, de a gyönyörű környezetben fekvő völgy népszerű turisztikai célpont is, amely egész évben nyitva áll a látogatók előtt.