Keresés eredménye

Az ország tele van szebbnél szebb helyekkel, köztük olyanokkal is, ahol még a természet az úr. Legalábbis úgy érzi az ember, ahogy csendben figyel, fülel, élvezi a látványt, miközben illemtudó vendégként megpróbál észrevétlen maradni, nehogy megzavarja az ott élők nyugalmát.

Bár legnagyobb tavunk körül lassan bezárul a betongyűrű, a nyugati csücskében még tartja magát egy érintetlennek látszó menedék. Vízen és szárazföldön is ízelítőt kaptunk ebből a nádassal borított, mocsaras vidékből, amely hajdanán a Balaton déli oldalát jellemezte.

A kérdésre adódik a válasz, hogy természetesen a Kis-Balatonon, pedig nagyon messze járunk az igazságtól.

Ha elszaporodik, a trópusi eredetű úszó kagylótutaj leárnyékolhatja a vízfelszínt és lefolyási akadályt is képezhet.

A Kis-Balatonon könnyed, rövid evezéssel juthatunk a Diás-szigetre, és fedezhetjük fel Fekete István regényeinek világát. Képgalériánkban egy kis ízelítőt adunk ebből.

Ez a gyönyörű íbiszféle ritka költőfajaink közé tartozik, és nemcsak hogy kevés van belőlük, de azok sem mutatkoznak túl gyakran. A társaságot viszont kedvelik, a fajtársakét és más vízimadárfajokét is, akikkel szívesen fészkelnek egy telepen.

A nagy kócsagot ma már az egész országban sokfelé láthatjuk, de nem volt ez mindig így, a 20. század elején félő volt, hogy a faj eltűnik Magyarországról. Szerencsére nem így történt, ennek emlékére pedig a nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara lett.

Vasárnap kora délután kapott lángra a nádas és aljnövényzet Sármellék külterületén, 600 hektárnyi terület égett le.

Hőségriadók jönnek-mennek, és a kánikulában mindenki keresi a folyó- és tóparti helyeket, ahol a hűsítő strandolásra alkalmas részek a legjobb felfrissülést nyújtják. Zala megyében pedig számos alig ismert tó és vízpart található, amelyeket kirándulással egybekötve érdemes felfedezni. Összegyűjtöttünk három vadregényeset, és hoztunk egy ráadást is.

Elkezdték a búbos vöcskök látványos násztáncukat a Kis-Balatonon. A párok a gyönyörű koreográfia mellett még ajándékkal is kedveskednek egymásnak.

A madarak december közepe óta időznek a Kis-Balaton déli csücskében. A faj rendszeres, kisszámú telelő, illetve őszi és tavaszi átvonuló nálunk, de századokkal ezelőtt fészkelt is a Tiszántúlon.

Mintegy 1,2 milliárd forintnyi uniós támogatásból készült el a Kis-Balaton Látogatóközpont Fenékpusztán.

A Kis-Balaton az állatok és a növények birodalma, amelynek életébe azért bepillanthatunk mi, emberek is. De nem akárhol és nem akárhogyan, hisz a terület egy része fokozottan védett. A Turista Magazin nyári lapszámában elmeséljük, mi mindent lehet itt látni, és hová érdemes elmenni.

Nem mindennapi felvétel: vadmacskakölyköt filmezett le a kameracsapda a Kis-Balatonnál. 

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű madárélőhelyének 275. megfigyelt madárfaja, a pásztorgém (Bubulcus ibis), ugyan világszerte terjeszkedő faj, mégsem mindennapi látvány hazánkban, különösen nem a Dunántúlon.