Képes időutazásunkon most ti is megnézhettek jó néhány várat egykori állapotában és napjainkban.

Zöld Marci betyár valószínű nem szívesen ment egykor a Fegyvernek határában található Kettős-halomhoz, nem úgy a gyógyulni vágyók. Megnéztük a Nagykunság egyik különleges kunhalmát, és megkerestük a 4-es főút mellől eltűnt Nepomuki-szobrot.

A fegyverneki Pusztatorony egy temetőben magasodik, és sírokkal körbevéve őrzi a középkori építészet napjainkra jócskán megfogyatkozott emlékét.

Számos vár nyerte vissza régi fényét az utóbbi évtizedekben, de vajon milyennek látta ezeket a történelmi jelentőségű építményeket a múlt század embere? Képes időutazásunkon most ti is megnézhettek jó néhány várat egykori állapotában és napjainkban.

A Badacsonyt felépítő bazaltot nemcsak a hegyen, de a környék épületeiben is megtalálhatjuk, lakóházak, középületek, kápolnák és egy hatalmas templom is épült a Badacsony szürke kövéből.

Hófehér falú, piros cseréptetejű kis kápolna bukkan elő Buzsák külterületén, az Öreglak felé vezető régi út mentén. Szántóföldektől határolt ligetes-fás rész bújtatja a Dunántúl egyik legszebb középkori eredetű műemlékét, a Fehér Mária-kápolnát. Ha szeretnétek szép környezetben egy jót relaxálni, érdemes felvenni a bakancslistára.

Azt mondják, a Vitányvár hazánk egyik legromantikusabb várromja, amivel nehéz vitatkozni: a fák között egyik pillanatról a másikra, titokzatosan felsejlő falak valóban izgalmas látványt nyújtanak. Ráadásul a romot egy szuper túrára fűzhetjük fel.

Az ország egyik legromantikusabb várromját kivételesen nem egy hegycsúcson, hanem Gyöngyös és Eger között félúton, egy apró település, Kisnána közepén találjuk. Egy szerény dombocskán emelkedik, ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lenne impozáns.

Ezúttal egy kevésbé ismert, de annál izgalmasabb várromot mutatunk be, ahonnan még akkor is lélegzetelállító panoráma nyílik, ha nem a legkellemesebb kirándulóidőben hódítjuk meg a „csúcsot”.

Nemcsak a pecsétes téglák rajongóinak érdemes elzarándokolni Európa első Egyházi Pecsétes Téglák Múzeumába, Tiszaszentimrére, mert azoknak is le fog esni az álla a gyűjtemény láttán, akik eddig semmit sem tudtak ezekről a múltat magukba hordozó kövekről.

A Fortepan gyűjteményéből olyan kilátókról válogattunk képeket, amelyek ma már nem léteznek, vagy legalábbis nem ebben a formában. Virtuális kilátótúra Soprontól Miskolcig.

Talán túlzás már közvetlenül a címben szépirodalmi utalással nyitni ezt a cikket, de az az igazság, hogy Salgó váráról nehéz nem szuperlatívuszokban beszélni. Nem vitás, hogy a környezet, a hangulat és nem utolsósorban a kilátás Magyarország legérdekesebb várai közé emelik.

Lillafüred az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A vízesésről, a Palotaszállóról vagy a Hámori-tóról készült képeket sokszor látjuk. Most azonban néhány olyan múltidéző felvételt mutatunk, amelyek talán kevésbé ismertek.

Első hallásra középkori legendára vagy egy morbid viccre gondolhatnánk, pedig létező helyről van szó, amelyet a térképen is megtalálhatunk, és véres történetét nem is annyira a régmúltban kell keresnünk.

A kerektemplomok mindig egyedülálló hangulatot adnak a tájnak. Talán, mert a kör az egyik legmisztikusabb alakzat, a tökéletesség és a teljesség szimbóluma. Összeállításunkban olyan hazai körtemplomokat mutatunk be, amelyek nemcsak egyszerűségükben a legszebbek, de tökéletes célpontjai is lehetnek egy kirándulásnak.

A hazai selyemhernyó-tenyésztés 300 éves története 1969-ben, egy minisztériumi tollvonással ért véget. Emlékét néhány múzeum, középület, utcanevek, a megmaradt idős eperfák, és persze sok-sok személyes régi történet őrzi.

Az utóbbi években egyre többen indulnak el, hogy felfedezzék a Nógrád vármegye északi peremén hullámzó, lenyűgöző szépségű Medves-vidéket. A meredek sziklaszirtek, festői várromok és felhagyott bazaltbányák közt sétálva sokan nem is sejtik, hogy egy olyan visszacsatolt területen járnak, amely négyesztendőnyi csehszlovák megszállást követően egy budapesti orvos megalkuvást nem ismerő hazaszeretetének köszönhetően lett újra magyar föld.

Lillafüred környéke ma leginkább gyönyörű természeti értékeiről ismert, de századokkal ezelőtt itt volt a hazai vaskohászat bölcsője is. Ez utóbbiban kulcsszerepe volt egy apának és egy fiúnak, Fazola Henriknek és Frigyesnek. Az ő nyomukba eredtünk egy hideg januári napon, és közben a környék kevésbé ismert látnivalóit is felfedeztük.