Sokan talán még nem is hallottak róla, pedig hazánk egyik legkülönlegesebb kápolnája bújik meg Miskolctapolcán. Meglátogattuk, és egyből beleszerettünk e rejtett kincsbe és történetébe.

Régen aranymosókkal több hazai folyó, például a Duna, a Dráva és a Mura partján is lehetett találkozni. Bár az aranyászat nagy szabadságot adott, időigényes, fáradságos munka volt, és meggazdagodni sem igazán lehetett belőle.

Beomlott tetők, kitört ablakok, málladozó vakolat. Egyeseket már elkezdett visszafoglalni a természet, másokat egyenesen szellemjártának tartanak. Olyan épületek nyomába eredtünk, amelyeket hajdanán megtöltött az élet, ma viszont már csak halványan emlékeztetnek egykori önmagukra.

A Bakony nyugati határában, a Kisalföld déli részén egy magányos tűzhányó szembeötlő kúpja emelkedik ki a síkból, melynek leghíresebb értékét a kiváló nedűt adó szőlőszoknyája adja, de tetején is páratlan kuriózumra lelünk. Itt áll ugyanis hazánk egyik leglátványosabb panorámás várromja, a Somlóvár.

A Tisza-tóról főként természeti értékei, vízi kilátói, tókerülő bringaútja kapcsán lehet hallani, de azt kevesebben tudják, hogy egy igazi ipartörténeti ritkasággal is büszkélkedik.

Nem gondoltuk, hogy hazánk egyik legszebb könyvtárát és legizgalmasabb könyvtári gyűjteményét éppen a kalocsai érsekségben fogjuk megtalálni. Most elmeséljük, miért ne hagyd ki, ha erre jársz.

Ha Bajna községé nem is, az Ördöglovas neve némelyeknek ismerősen csenghet. Hozzá, azaz gróf Sándor Mórichoz köthető a település egykor fényűző kastélya, ahol lovakkal ment fel az emeletre, és ahol később szintén különc lánya, Paulina vette át a terepet. Kettőjük történeteivel heti rendszerességgel tömték ki a korabeli pletykalapokat.

Alig nagyobb, mint egy régi parasztház, mégis ahogy belépünk, elámulunk. Hófehér falak, döngölt földpadló, díszes fakazettás mennyezet, festett berendezés és sok-sok, színes növényi ornamentika együtt varázsolják meseszerűvé Tákos apró fazsindelyfedésű templomát, amely több mint 250 éve dacol az idővel.

A Csaronda-patak árteréből kiemelkedő kis dombon áll hazánk egyik legkülönlegesebb középkori eredetű falusi temploma. Kívülről is mutatós a fehér falú csarodai istenháza, amelynek faerkélyes, karcsú tornya tűhegyesen tör az égnek. Ám ha belépünk, az ott látottak garantáltan mosolyt csalnak az arcunkra, oly békés és kedves a templombelső hangulata.

A hazai remetebarlangok különleges látnivalói az országnak. Nemcsak, hogy gyönyörű környezetben találhatjuk ezeket a titokzatos barlangokat, de többségük pazar panorámával is megajándékozza az odalátogatókat. Összeállításunkban négy hazai remetelakot ajánlunk.

A Városliget szélén áll egy kis híd, aminek látszólag semmi szerepe nincs, nem vezet sehová, és nem köt össze semmit. Mármint térben. Időben nagyon is, hisz a hídon át egészen a 19. század végéig elsétálhatunk.

Egy Balaton-parti nyaralás elsősorban a strandolásról szól, de számos nyaralóhely különleges látnivalókkal is bír. Balatonalmádiban például gyönyörű, régi villák és érdekes történetű templomok mellett a város belterületén még egy kilátót is találunk.

A Budai-hegység ölelésében, a főváros szélén bújik meg egy mesebeli rét, amely nem is olyan régen még illegális mozgalmaknak, cserkész- és úttörőcsapatoknak volt gyülekezési helye, de koncerteknek is otthont adott, jelenleg pedig tökéletes családi pihenőhely.

Ha megkérsz egy kisgyereket, hogy rajzoljon várat, nagy valószínűséggel valami nagyon hasonló fog visszaköszönni a rajzlapról, mint amit Gyula központjában találsz. A gótikus vár – hiába az Alföldön épült – a török időkben az egyik legmeghatározóbb szerepet töltötte be az országban, csak valamiért egy kicsit rosszabb a PR-ja, mint egri testvérének.

A hazai selyemhernyó-tenyésztés 300 éves története 1969-ben, egy minisztériumi tollvonással ért véget. Emlékét néhány múzeum, középület, utcanevek, a megmaradt idős eperfák, és persze sok-sok személyes régi történet őrzi.

A Putnoki-dombságban, a keleméri Mohos-tavak tőszomszédságában hajdan állt egy vár. Bár mára csak az azt körülölelő sánc és árok maradt, mégis érdemes felkeresni a Mohosvár helyét, ami az Országos Kéktúra útvonaláról egy rövid kitérővel érhető el.

Persze, a címben tett megállapítás szigorúan szubjektív, de abban biztosak vagyunk, hogy aki Békéscsaba környékén jár, az nem fogja megbánni, ha tesz egy sétát a romot rejtő parkban, amit nem csak emiatt érdemes meglátogatni.

A Vajdavár-homokkővidék északnyugati peremén, Ózd vonzáskörzetében, a Hangony-patak romantikusan szép völgyében bújik meg egy kicsiny barkó település, Domaháza. A mondák szerint a község határában emelkedő, 427 méter magas Vörösvár-hegyesének mélyén barlangok rejtőznek, melyek máig őrzik az évszázadokkal ezelőtt itt táborozó cseh husziták kincseit. Mindez igaz-e vagy sem, nem tudhatjuk, a misztikum azonban már önmagában elég ahhoz, hogy elinduljunk a vajdavári hegyek igazi kincseinek felfedezésére.