Túraajánlat

A Mátra és a Bükk kék útján

Ha már egyébként is kéktúrázol, miért ne gyűjtenéd be a Mátráért és Bükkért járó külön jelvényt is? Ha pedig még nem vágtál bele az Országos Kéktúrába, ez az útvonal biztosan meghozza majd a kedved a vándorláshoz.

Szöveg:
2020. október 31.

Ha már egyébként is kéktúrázol, miért ne gyűjtenéd be a Mátráért és Bükkért járó külön jelvényt is? Ha pedig még nem vágtál bele az Országos Kéktúrába, ez az útvonal biztosan meghozza majd a kedved a vándorláshoz.

Kék a kékben, túra a túrában. Akár ez is lehetne az alcíme annak az útvonalnak, amely az Országos Kéktúra legmagasabban fekvő, legjelentősebb szintet tartogató, egyben talán legvadregényesebb részeit foglalja magában. Ha így nézzük, a Mátra–Bükk útjain elnevezésű túramozgalmat akár a legek túrájának is nevezhetnénk, amelynek teljesítését külön jelvénnyel díjazzák. Mi Mátraverebélyről indulva mutatjuk be a Putnokig tartó, mintegy 130 km-es vándorút élményeit és hangulatát, számos olyan helyszínt érintve, amelyek a vérbeli hazai természetjárók számára kihagyhatatlanok.

Mátraverebély és Mátraháza között (25,4 km)

Természetesen a túránkat tetszőleges irányból bejárhatjuk, de mi maradunk a klasszikus OKT-szakaszolásnál: az Országos Kéktúra bélyegzőfüzetben szereplő 20. szakasz első pecsétlenyomatát Mátraverebély vasúti megállóhelyénél szerezhetjük be.

Mátraházáig több mint 25 kilométer vár ránk, de már rögtön az utunk elején jókora dózist kapunk a mátrai táj szépségből és egyediségéből.

Pompás fenyveses és elegyes erdőkben kaptatunk fölfelé, és helyenként sajnos tarvágásokat is útba ejtve érünk el a klasszikus bakancsos szállásáról híres Ágasvárra. A turistaház mögötti, egykoron várral büszkélkedő magaslatra egy meredek, sziklás ösvényen lehet felkapaszkodni, ahonnan túránk első igazi panorámája tárul elénk. A fenyvesből kimagasló hegycsúcsról úgy szemlélhetjük a környéket, mint egy természetes bástyáról.

A kék jelzésre visszatérve a Mátra-bércnek nevezet főgerincen, mesés rengetegben kanyarog tovább az utunk.

A táj vadregényes hangulatát egyre szűkülő ösvények és zord andezitsziklák fokozzák, de Mátraszentistvánra már széles erdei úton érkezünk meg. Betérünk a falu központjába, ahol a turista télen és nyáron egyaránt megtalálja a számítását. Itt tudunk pecsételni is, mielőtt a sípálya után csalitos és nyílt részeken átkelve, majd öles fenyvesek és bükkösök árnyékában elérjük Galyatetőt, ahol Magyarország talán legegyedibb kilátójáról gyönyörködhetünk a tájban. A bivakszállásként is használható torony legfelső szintjéről tiszta időben akár a Magas-Tátra csúcsai is tökéletesen kivehetők. Érintjük a Péter hegyesén magasodó Galya-kilátó szomszédságában fekvő Galyatető Turistacentrumot is, ahol a pecsételést követően továbbra is gerinctúrázva haladunk tovább.

Az egész Mátrában talán ezen a környéken élhető meg leginkább és leghosszabban a magasságélmény.

A Mátra-nyeregtől már az országút mellet haladunk, amelynek forgalma kissé zavaró, de a meredek lejtőkön kapaszkodó bükkök így is szép látványt nyújtanak. Ebben a hangulatban érjük el a Vörösmarty turistaházat, valamint nem sokkal később a pagodájáról híres Mátraházát.

Mátra-bérci hullámvasutazás – Mátraházától Sirokig (22,2 km)

A hegység leglátványosabb, egyben legvadregényesebb részeit továbbra is hullámvasutazós gerinctúrával járjuk be. Vándorutunk során ez lesz a legtöbb túraélményt nyújtó szakaszunk, amelyet Mátraházától a „Déli sípályán” emelkedve kezdünk meg. Hosszan elnyúló kaptatóval közelítjük meg az ország legmagasabb, 1014 méter magas pontját, a Kékest. Kékestetőről sajnos túl sok jót nem lehet elmondani. Szegényes és lepusztult infrastruktúrája kimondottan lehangoló látványt nyújt, amit a szép időben idecsődülő embertömeg még tovább fokoz.

A tévétoronyból viszont nagyszerű körpanoráma tárul elénk az egész Északi-középhegységre, a Mátra kanyargó gerincére, a Magas-Tátra zord csúcsaira, valamint a végtelen Alföldre.

A pecsételést követően öreg bükkösben járjuk az ösvényt, amely kisvártatva egy kőgörgeteges sziklafolyás szoknyáján meredeken ereszkedni kezd. Egyre keskenyedő hegygerincen haladva felkapaszkodunk az Erzsébet-sziklához és a Sas-kőhöz, ahonnan újfent csodás kilátásban lehet részünk. A fantasztikus panorámát talán csak a Mátrai Erőmű látványa csúfítja délen némiképp. Szűk és vadregényes ösvényen kerüljük meg a háborítatlan erdővel körülvett Kis-Sas-kő bércét, mielőtt megérkeznénk a Markazi-kapuhoz.

Innen felkapaszkodunk a Mraznica-tető és a Hármashatár oldalába, majd egy pecsételést követően a Nagy-Szár-hegyet is megmásszuk. Fáradozásunkat a hegyek pompás panorámákkal jutalmazzák, amelyek elsősorban déli, illetve nyugati irányba engednek rálátást a tájra. Utunk továbbra is fárasztó, ám annál szebb hullámvasutazással haladunk a keletnek tartó hegygerincen. Felhágunk az Oroszlánvár csúcsára, ahol a hajdani erősség sáncai még jól kivehetők, majd meredek és csúszós lejtőn leereszkedünk a Domoszlói-kapuhoz. A megerőltető menet itt még korántsem ért véget, hiszen a Jagus, majd a Nagy-Zúgó-hegy 600-as ikercsúcsai várnak ránk, továbbá a Szederjes-tető meredek kaptatóját is le kell győznünk.

A csúcsköves magaslat után már ritkulnak a terepi akadályok, és gyakorlatilag ereszkedve haladunk tovább, egészen a Mátra határát kijelölő Tarna-völgyig. Az egyre szelídülő út a Gazos-kőnél tárja elénk mátrai gerinctúránk utolsó panorámáját, majd az Átrád- és a Kalapos-tető után végleg elhagyjuk a gerincet, és a völgyben fekvő siroki pecsételőpontunk felé vesszük az irányt. Sirok központja innen még jó félórányi sétára van, amelyet jobb híján aszfalton kell megtennünk.

Vártól várig, Siroktól Szarvaskőig (20, 6 km)

A Mátrát és a Bükköt egy közel 20 kilométeres, dimbes-dombos vidéken kanyargó, a korábbi, erőpróbáló etapokhoz képest lényegesen kevesebb szintemelkedést tartogató útvonal köti össze. Sirok utcáit elhagyva felkapaszkodunk a település fölé magasodó várromhoz, amelynek falairól nagyszerűen kilátás tárul elénk a Mátrára. A 13. században épült erősség romjaiban is impozáns látványt nyújt, ezért mindenképp megéri egy kis kitérőt tenni. A későbbiekben ugyanez vonatkozik a Törökasztalhoz vezető leágazásra is, ahonnan még szebb kilátásban lehet részünk, mint korábban a várnál. Panorámában egyébként az utunk által közvetlenül érintett Barát- és Apáca-sziklák látványos alakzatainál is gyönyörködhetünk.

Vegyes állományú erdőben, számos irtáson és réten átvágva haladunk északkeletnek, a Szarvaskőig tartó szakaszon pedig mindössze 600 méter szintemelkedést küzdünk le. Keresztezzük a hosszan elnyúló Kígyós-patak völgyét is, ahol Rozsnakpusztán találjuk a túránk következő bélyegzőjét. Az Egerbaktát és Bátort összekötő országutat fenyvesekben és tölgyesekben vezető ösvényen érjük el, majd néhány száz méternyi aszfaltozást követően meredek domboldalak alatt elterülő, festői rétek mentén baktatunk tovább.

A Gilitka gödrének nevezett völgyben összeszűkülő, meredek partfalak között haladunk, amelyből kiérve újból szelíden hullámzó, rétekkel és legelőkkel tarkított dombvidéken folytatjuk utunkat.

Néhol szép a kilátás a Bükkre és Egerre, illetve a felnémeti bányasebekre is rálátunk.

Szarvaskő előtt – a kék háromszög jelzésen – kitérőt tehetünk a Major-tető kilátójához, ahonnan még jobban szemügyre vehetjük a település fölé fekete falként magasodó várhegy bércét. A szűk völgyben megbúvó község hegyoldalba kapaszkodó erőssége napjainkban sajnos igen romosan fest, falaihoz a felkapaszkodás vagy a föntről való leereszkedés igen meredek ösvényeken lehetséges.

Szarvaskőtől Putnokig, avagy a fenséges Bükkön át (62,6 km)

Az Országos Kéktúra bükki szakasza hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegységét tárja elénk.

A Bükk vadregényes vidékét háborítatlan erdők, napsütötte rétek és bámulatos panorámákat nyújtó sziklapárkányok jellemzik.

Ahhoz, hogy mindezt megtapasztaljuk, felkapaszkodunk a hegység fennsíkjára, amelynek természeti látnivalói kétségkívül hazánk legszebbjei közé sorolandók. Kék utunk Szarvaskőnél felvisz a hegyhátra, ahonnan pompásan rálátni az alattunk húzódó katlanra. Bérctúránk majdhogynem egyenesen a Bükk-fennsíkra vezet, de útközben még leereszkedünk a több látványosságot is tartogató Bélapátfalvára. A település elsődleges természeti attrakciója a Bél-kő hatalmas hegytorzója, amelyet a bányászat alakított ilyenre.

A kulturális értékek közül a 13. században épült, több stílus jegyeit is magán hordozó ciszterci apátságot érdemes kiemelni, amely mellet utunk is elhalad. Pecsételést követően nekivágunk a Bükki Nemzeti Park felfedezésének. Folyamatos emelkedésben, néhol meredek kaptatóval jutunk fel a hegység karrmezős, népnyelvi nevén ördögszántásos platójára.

Sorban érintjük a fennsík déli peremén magasodó Ördög-hegyet, Őr-kőt, Pes-kőt, Cserepes-kőt, Kis-Virágos-hegyet és Tar-kőt, amely magaslatokról fantasztikus kilátásban lehet részünk a Bükk-vidék déli részeire.

Ezen a szakaszon a Cserepes-kő barlangszállásánál pecsételünk, ahol a kalandot és a nomád körülményeket keresők akár ott is aludhatnak. A páratlan szépségű, sziklagyepes déli hegyoldalt magunk mögött hagyva a hegység belseje felé vesszük az irányt. Érintetlen erdők mentén kanyargunk, hogy aztán a fennsík látványos rétjein és fenyvesein átkelve megérkezzünk Bánkútra. Érdemes innen egy kis kitérővel ellátogatni a 956 méteres Bálványra, ahol a Petőfi-kilátó tetejéről nem csupán a Bükk fennsíkjára és Észak-Magyarország jelentős részére tekinthetünk ki, hanem a Felvidék számtalan magaslatára is.

Bánkúton a síháznál pecsételünk, majd az Ördög-oldal sötét bükkösében, illetve a Dédes vára felé vezető vadregényes gerincen északi irányba tartunk. A kék jelzés nem viszel el a várromhoz – amelyhez egyébként érdemes kitérőt tenni –, hanem még előtte meredek ereszkedésben letörik az alattunk húzódó Vár-völgybe. Innen már nincsen messze az egyedi fa haranglábbal büszkélkedő, hangulatos kis település, Mályinka. Itt is pecsételünk, majd az országutat követve sétálunk át Dédestapolcsányba, onnan pedig a védett és festményre illő Lázbérci-víztározóhoz.

Magával ragadó tóparti sétánk közel négy kilométer hosszan tart, majd hazánk egyik legnagyobb, egyben legmélyebb szurdokában ér véget. Az Upponyi-szoros meredek falai között érünk át a dombok ölelésében megbúvó Upponyba. A település pincesorai mellett elhaladva kéktúránk utolsó kilométereit járjuk.

Felmegyünk a Szilas-tető oldalába, ahonnan még egyszer utoljára kiláthatunk a fenséges Bükk egybefüggő tömbjére, hogy aztán a Határ-völgyben leereszkedjünk a Putnokra vezető országútra.


A Sajó-völgy és a Putnoki-dombság határán fekvő kisváros vasútállomásán fejeződik be látnivalóban és élményekben gazdag kéktúránk, amelynek teljesítése bizonyosan maradandó élményt fog nyújtani a Mátra és a Bükk felfedezésére vállalkozóknak.

Mátra–Bükk útjain túramozgalom

Az Országos Kéktúra (OKT) mátrai és bükki szakaszait magában foglaló túra mintegy 130 km hosszú, illetve 5150 m hegymenetet és 5210 m lejtmenetet tartogat. A teljesítés feltételei megegyeznek az OKT kiírásában foglaltakkal, tehát gyalogosan, tetszőleges irányból, időkorlát nélkül járhatjuk be a távot, csupán a kihelyezett bélyegzőkkel kell pecsételnünk az OKT-igazolófüzet megfelelő négyzeteibe. A sikeres teljesítést a túramozgalom szervezője, a Heves Megyei Természetbarát Szövetség (kapcsolat: hmtsz@ektf.hu) bírálja el, amely szervezethez postai úton vagy ímélben kell eljuttatni az igazolást. A díjazás fémjelvény, amelyet 700 Ft áron és 500 Ft postaköltség megfizetését követően vehetünk át. Amennyiben már korábban bejártuk a teljes Országos Kéktúrát, elegendő csupán az OKT-füzetünk utolsó lapján lévő MTSZ-igazolásról másolatot küldenünk, tehát utólagosan is beszerezhetjük ezt a Mátra–Bükk útjain túramozgalom mutatós turistaereklyét.

A cikk a Turista Magazin 2019. októberi számában jelent meg. Korábbi lapszámainkat ide kattintva érheted el.


Cikkajánló