Azt szinte minden magyar tudja, hogy hazánk legmagasabb földrajzi pontja az Északi-középhegységben található, és a Mátra legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes. Ám arra a kérdésre, hogy miről kapta a nevét, már jóval kevesebben tudják a választ. Szerinted miért hívják Kékesnek?
Remek kilátópontok, az ország legmagasabb természetes vízesése, a Károlyi családhoz kötődő emlékek; többek között ezek a látnivalók várják azt, aki Kékestetőről indulva Parádfürdőig ereszkedik.
Olyan mátrai kilátópontokat gyűjtöttünk össze, ahol az év bármelyik időszakában érdemes elidőzni, de most, ősszel kifejezetten különleges látványt ígérnek.
A száraz tények: 21 km táv, 800 méter szint a Mátrában. S a valóság: megannyi szépség, kaland. Induljunk az ország tetejére, hazánk legmagasabb csúcsára a februári tavaszban!
→ Tovább
A hétvégén téliesre fordult időjárás némi havazást is hozott az ország több pontján. Bár a legtöbb helyen elolvadt a hó, a Kékestetőn szépen megmaradt a néhány centis hótakaró, ami a hét folyamán akár 15 centisre is gyarapodhat.
Önkénteseknek köszönhetően ismét régi fényében ragyogva várja a kirándulókat az ország legmagasabban fekvő köve a Kékesen.
A sok csapadék miatt az utakon is fakidőlések veszélyeztetik a közlekedést a Mátrában.
Hol fogyaszthatod el a „legmagasabban” a kávédat?
Az elmúlt napokban országszerte sokfelé téli hangulatot öltött a táj, a fagyos reggelek zúzmaraköntöst vontak a növényekre, tereptárgyakra, padokra. Összeállításunkban megmutatjuk, milyen elképesztő formák és látványok alkotására képes ilyenkor a természet.
Kékestető az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, sokan autóznak fel ide, hogy a kilátóból megcsodálják a pazar panorámát, sétáljanak vagy télen síeljenek egy jót. Távolabbra azonban már csak kevesebben merészkednek, pedig az igazi csodák ott kezdődnek.
A kékestetői csúcskőnél rengeteg fotó készül, így nem csoda, hogy hamar megkopik a festése. Szerencsére van egy önkéntes jótevő, aki minden évben újjávarázsolja azt.
Országos bajnokságok, Európa-kupák színhelye volt, világcsúcstartók ugrottak róla, most mégis elhagyatva pusztul a Kékes nyugati lábánál az ország egykor létezett legnagyobb síugró sánca. Rozsdás, masszív acélszerkezete őrzi a magyar síugró sport ködbe vesző emlékét.
Akkora jégeső volt a Mátrában, hogy kifehéredett a legmagasabb hegycsúcsunk.
Egy hirtelen ötlettől vezérelve – és az időjárás jelentést figyelve – kedden úgy döntöttünk, szerdán Barnus nem megy oviba, és Hannával egyetemben felkerekedünk, és megnézzük a havat az ország tetején.
→ Tovább
Tegnap kitartóan havazott az ország legmagasabb pontján, ráadásul a hőmérséklet is fagypont alá süllyedt, így reggelre vastag hótakaró alakult ki.
Valószínűleg ez a legtöbbet fotózott és az egyik legismertebb kő Magyarországon, a története mégis homályba vész.
Havazott az ország tetején, Kékestetőn pár centis friss hó fogadta ma az odalátogatókat. Kedden azonban az ország más részein is fehérbe borulhat a táj.
Kékestetőn megnyitott a bakancsmosoda! És mivel egész hétvégén vártuk a havat, de Budapest környékére nem jött, muszáj volt nekünk a hóhoz menni. A gyerekek ebédjét már rég lemondtam az oviban, hogy hétfőn akkor szánkózunk.
→ Tovább
Ha az Ilona-völgyi-vízesés a cél, általában Parádfürdőről közelít a kiránduló. Mi most inkább a Kékesről indultunk, és beiktattunk a tervbe egy kis mókusetetést és panorámavadászatot is. A bőséges esőzés a vízesésnek jót tett, nekünk pedig izgalmas kihívásokat tartogatott a csúszkálás a sáros leveleken.
Igaza lett az időjósoknak. Hajnalra megérkezett az első hó, főként az északi hegyekben hullott nagy pelyhekben. Fehérbe burkolózott a táj többek között Kékestetőn, Bánkúton, Mátraszentistvánon, Galyatetőn és Nagy-Hideg-hegyen is.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/RZG626BUTA7E.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
