Csomorkány tipikusan egy olyan falu, amelyet nem nagyon érdemes a térképen keresni, mert már a török időkben elnéptelenedett. Lakói elhagyták, épületei elenyésztek. De mégsem tűnt el nyomtalanul. Emlékét máig őrzi középkori templomának különös hangulatú romja a Hódmezővásárhely határában lévő szántóföldek között.

Aki egyszer is üldögélt a Kosztolányi Dezső térnél lévő kis tó partján, biztosan elgondolkodott azon, vajon miért kapta Buda egyik legszebb fekvésű tava a feneketlen jelzőt? A meglepő név mellett számos titok és városi legenda is kapcsolódik hozzá. Utánajártunk a tó történetének.

Szegednek számos ismert látnivalója van, a Dómtól kezdve a Reök-palotán át a városházáig, azt azonban kevesebben tudják, hogy Szegednek volt egy vára is.

A Mór központjában található Lamberg-kastély a hazai barokk építészet egyik szép emléke. Bár Magyarország földrengések szempontjából nyugodt vidéknek számít, ebben a kastélyban két földrengés is komoly károkat okozott.

A címben szereplő állítást ma már nehéz elképzelni, hisz sem a Gellért-hegyen, sem a Sas-hegyen, sem a többi, Budapest területén belül található magaslaton nincsenek szőlők. De ha képzeletben visszautazunk az időben pár száz évet, gyönyörű szőlőültetvényeket találunk.

Ez az a hely, ahová véletlenül nem keveredik oda az ember. Csak, ha célirányosan keresi, akkor bukkan rá a kicsiny romkápolnára. Nincs kitáblázva, és út sem vezet hozzá. Ott bújik meg észrevétlenül, elhagyatottan egy fákkal körbenőtt, erdős ligetben a Gölle környéki szántóföldek között. Látni is csupán akkor engedi magát, ha már közvetlenül előtte állunk.

Vannak a fővárosnak olyan részei, ahova, ha nem vagyunk éppen helyi lakosok, vagy nem akad ott konkrét dolgunk, jobbára csak átutazunk, merthogy azt gondoljuk, úgysincs ott semmi érdekes. Mutatunk egy egyedülálló gyöngyszemet a 10. kerületben, amiért érdemes egy kis kitérőt tenni Kőbányára.

A Vadászat Mátyás királlyal című Budai Várséta keretében ellátogattunk két olyan hűvösvölgyi telekre, ahová csak szakvezetéssel lehet belépni, és szemügyre vettük azokat a titokzatos romokat, amelyeket sokáig Mátyás királyhoz kötött a közvélekedés. De ha nem ő, akkor vajon ki építtetett itt vadászkastélyt? És mit rejt még a budanyéki régészeti feltárás területe?

A kerektemplomok mindig egyedülálló hangulatot adnak a tájnak. Talán, mert a kör az egyik legmisztikusabb alakzat, a tökéletesség és a teljesség szimbóluma. Összeállításunkban olyan hazai körtemplomokat mutatunk be, amelyek nemcsak egyszerűségükben a legszebbek, de tökéletes célpontjai is lehetnek egy kirándulásnak.

Sokan talán még nem is hallottak róla, pedig hazánk egyik legkülönlegesebb kápolnája bújik meg Miskolctapolcán. Meglátogattuk, és egyből beleszerettünk e rejtett kincsbe és történetébe.

Régen aranymosókkal több hazai folyó, például a Duna, a Dráva és a Mura partján is lehetett találkozni. Bár az aranyászat nagy szabadságot adott, időigényes, fáradságos munka volt, és meggazdagodni sem igazán lehetett belőle.

Beomlott tetők, kitört ablakok, málladozó vakolat. Egyeseket már elkezdett visszafoglalni a természet, másokat egyenesen szellemjártának tartanak. Olyan épületek nyomába eredtünk, amelyeket hajdanán megtöltött az élet, ma viszont már csak halványan emlékeztetnek egykori önmagukra.

A Bakony nyugati határában, a Kisalföld déli részén egy magányos tűzhányó szembeötlő kúpja emelkedik ki a síkból, melynek leghíresebb értékét a kiváló nedűt adó szőlőszoknyája adja, de tetején is páratlan kuriózumra lelünk. Itt áll ugyanis hazánk egyik leglátványosabb panorámás várromja, a Somlóvár.

A Tisza-tóról főként természeti értékei, vízi kilátói, tókerülő bringaútja kapcsán lehet hallani, de azt kevesebben tudják, hogy egy igazi ipartörténeti ritkasággal is büszkélkedik.

Nem gondoltuk, hogy hazánk egyik legszebb könyvtárát és legizgalmasabb könyvtári gyűjteményét éppen a kalocsai érsekségben fogjuk megtalálni. Most elmeséljük, miért ne hagyd ki, ha erre jársz.

Ha Bajna községé nem is, az Ördöglovas neve némelyeknek ismerősen csenghet. Hozzá, azaz gróf Sándor Mórichoz köthető a település egykor fényűző kastélya, ahol lovakkal ment fel az emeletre, és ahol később szintén különc lánya, Paulina vette át a terepet. Kettőjük történeteivel heti rendszerességgel tömték ki a korabeli pletykalapokat.

Alig nagyobb, mint egy régi parasztház, mégis ahogy belépünk, elámulunk. Hófehér falak, döngölt földpadló, díszes fakazettás mennyezet, festett berendezés és sok-sok, színes növényi ornamentika együtt varázsolják meseszerűvé Tákos apró fazsindelyfedésű templomát, amely több mint 250 éve dacol az idővel.

A Csaronda-patak árteréből kiemelkedő kis dombon áll hazánk egyik legkülönlegesebb középkori eredetű falusi temploma. Kívülről is mutatós a fehér falú csarodai istenháza, amelynek faerkélyes, karcsú tornya tűhegyesen tör az égnek. Ám ha belépünk, az ott látottak garantáltan mosolyt csalnak az arcunkra, oly békés és kedves a templombelső hangulata.