Az egyedi szentély az Országos Kéktúra nyomvonala és egyik bélyegzőhelye közelében található a Börzsönyben.

Az egyik este óriási fennforgás hangjai szűrődtek be a nyitott ablakon. Olyan volt, mintha megtermett vaddisznók túrnák fel épp a kertet vehemens szuszogás és zörgés közepette. Az elemlámpa fényénél aztán kiderült, hogy a betolakodók jóval kisebbek, mint amire a zaj alapján következtetni lehetett. Valójában csak két süni próbált intimen egyesülni az udvaron.

Egy édesvízi medúza, ami a Jangce helyett a Hármas-Körösben úszkál, kaktuszok, amik jó szélességi körön vannak, csak épp egy kontinenssel arrébb, és egy rovarfaj, ami nem tévedt el, csak kedvet kapott a régi könyvekhez.

A kérdés költői, a válasz természetesen az, hogy a hangjuk alapján. És mivel nálunk két fajt lehet leginkább hallani, így tévedni sem lehet nagyot.

Magyarországon több mint négyszáz madárfaj fordul elő. Ez a szám magában foglalja az állandó és a vonuló fajokat, illetve az alkalmi látogatókat is. Válogattunk közülük néhány érdekes rekordteljesítményt.

Krumplibogár, zöld cserebogár, szentjánosbogár. Sokféleképpen emlegetik – tévesen – az aranyos rózsabogarat, amivel mostanában te is lépten-nyomon találkozhatsz. Neked újdonság a neve?

Budapest egyik jellegzetes és már messziről is jól látható sziklaszirtje a 2. kerületben található Apáthy-szikla, amely nemcsak remek panorámapont, de az élővilága is különösen értékes.

A szenderek között a legnagyobb sztár kétségkívül a kacsafarkú szender, de azért a család többi tagjai is igen figyelemreméltóak. Összeszedtünk néhány érdekességet a magyar kolibrikről.

Mekszikópuszta a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban található, Sarródhoz tartozik, és varázslatos a madárvilága. De honnan kapta a nevét?

A szúnyogok nemcsak nyári estéink bosszantó kísérői, főleg, ami mostani időszakot illeti, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthetnek. Számos betegség terjesztéséért felelősek, amelyek évente milliók életét veszélyeztetik világszerte. Most bemutatjuk ezeket, és megvizsgáljuk, hogyan lehetne biológiai módszerekkel hatékonyan védekezni ellenük.

A Balatonra hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint egy biztonságos, feszített víztükrű medencére, ahol egy verőfényes nyári napon, különösen a sekély déli parton nem érhet bennünket semmi baj. Ez azonban nincs teljesen így.

Nem kell erdőszélen lakni ahhoz, hogy észrevegyük, mostanság rengeteg madárpiszok gyűlik fel koncentráltan bizonyos helyeken. Milyen jószág lehet a tettes?

„Mint a májusi cserebogár”, szokták mondani, ha valami tömegesen jelenik meg, azonban a cserebogarak nemcsak májusban rajzanak: vannak olyan fajai, melyekkel már most júliusban találkozhatunk.

Szikrázó napsütés, hullámzó tenger és a kabócák hegyet-völgyet betöltő ciripelése, egy adriai nyaralás elmaradhatatlan elemei. A kabócák énekét leginkább a mediterrán vidékekhez kötjük, pedig itthon is sokfelé lehet őket hallani.

Az elnevezésekről biztosan mindenki hallott már. A kérdés, mennyire vagyunk tisztában a fogalmak jelentésével. Cikkünkben áttekintést adunk hazánk védett természeti területeinek kategóriáiról.

Hazánk harmadik legnagyobb tava rendkívüli módon kitett az időjárási és éghajlati változások hatásainak. Egy friss tanulmány kimutatta, hogy a hazai átlagnál jobban melegszik a Velencei-tó és annak környezete: 1971 óta a tó nyáron átlagosan több mint 4°C-kal melegebb, míg a levegő ennél kisebb mértékben melegedett.

A magyar tenger megközelítőleg 77 km, szélessége 1,3 km és 14 km között változik, átlagos mélysége 3 m, parthossza 195 kilométer.

A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges, ráadásul ilyenkor nyáron a madarak korlátlanul találnak maguknak táplálékot.