Akad itt bakonyi, mecseki vagy zempléni túra, természeti érték, illetve történelmi látnivaló, valamint bivaktippek is. Ezzel az év végi túraválogatással szeretnék ötleteket adni az olvasóknak jövőbeni országjáráshoz és terepi kalandokhoz.
A Turista Magazin újságírójaként idén is számos terepi élményben volt részem. Ezekből készítettem egy kisebb csokorra valót, ami hazánk sokszínűségét hivatott bemutatni, illetve mindezen helyszínek felfedezésére, a terepi élmények megélésére invitál. A természetjárás egy sokrétű időtöltés, mindenki más-más céllal indul a terepre.
Valaki csupán nyugodt sétára vágyik a természetben, másokat a vadregényes felfedezések vagy a kilométerek falása hajt, de úgy gondolom, hogy ebben a szemezgetésben mindenki talál kedvére való programot.
Kevésbé ismert börzsönyi panorámák
A börzsönyi kalderát északról kerülő „Palóc sárga” nem tartozik a hegység legnépszerűbb útvonalai közé, holott a panorámás gerinceken vezető 22 km hosszú út az ezerarcú táj egyik legszebb túraélményét tartogatja. A „Palóc sárga” börzsönyi szakasza Diósjenőtől Kemencéig tart, és miután felkapaszkodott a hegység keleti bástyájának számító Kámorra, lényegében a Kemencei-Nagy-völgy fölött húzódó Hegyhát gerincén vezet át a Börzsöny nyugati oldalára. Félreértés ne essék, a túra – nevével ellentétben nem a „palóc” folklórról szól, a hangulatos ösvényen az erdőtáj és a panoráma a lényeg. Részletesen a túráról ebben cikkben olvashatsz!
A Kámor sziklás oldalában
Ha börzsönyi kilátópontokról van szó, a legtöbb természetjárónak egyből a Csóványosi-kilátó fenséges körpanorámája vagy a kaldera nyugati gerincén található Holló-kő felejthetetlen madártávlatot engedő sziklaterasza jut eszébe. Jó néhány csodás kilátópont van még a hegységben, de egy esetleges felsorolás alkalmával csak kevesen említenék meg a Gömbölyű-kő kopár, sziklagyepes hegyoldalát, ami kilátás tekintetében akár dobogós helyen is végezhetne. Erről a magaslatról ugyanis ritka érdekes szögből láthatunk rá a hegység központi részére, a völgyekkel sűrűn szabdalt táj végtelennek ható hegyláncaira.
Kilátása Holló-kőről a Csarna-völgyre és a Magas-Börzsönyre
A Gömbölyű-kő viszonylagos ismeretlenségét elsősorban annak köszönheti, hogy csupán 509 méterrel emelkedik tengerszint fölé, sem méretével, sem formájával nem tűnik ki környezetéből, ráadásul a hegység szélén található. A térképre pillantva azonban két árulkodó jelet is megfigyelhetünk, ami ezt a bércet megkülönbözteti szomszédaitól: áthalad rajta a „Honti piros” turistaút, valamint csúcsán kilátópontot jelölnek. Még ezek ellenére sem gondolná az ember, hogy a Gömbölyű-kő a hegység egyik legszebb és leghangulatosabb panorámáját ígéri, hiszen környezete nem tartozik a turistafősodorba, mondhatni kieső helyen van. Nekünk azonban van egy túratippünk, hogyan érdemes felkeresni ezt a nagyszerű helyet, mivel érdemes kiegészíteni ezt a panorámatúrát.
Csodás kilátást élvezhetünk a Gömbölyű-kő tetejéről is
Fedezzük fel Csabdit!
A Zsámbéki-medencében fekvő Csabdi nem tartozik a kiemelt túracélpontok közé, annak ellenére sem, hogy a piros vándorúton kívül a Mária-út, egy bringaútvonal, és egy sárga jelzés is erre vezet. A legtöbben csak áthaladnak ezen a csendes kis településen, holott a település négy meseszép templommal (beleszámolva a Csabdihoz tartozó Vasztély Magyarok Nagyasszonya-templomát), valamint egy múltba vesző emlékű Árpád-kori templomrommal is büszkélkedhet.
Hangulatos piknikhely a Csabdi templomromnál
Csabdi legrégebbi épített emlékét közvetlenül a Közép-dunántúli Piros túraút mentén találjuk, de a falun átbringázóknak sem kell nagy kitérőt tenniük az aszfaltcsíkról, ha egy kicsit megpihennének e megkapó templomrom panorámás környezetében.
A község központjától alig pár lépést kell emelkedni a dűlő oldalában, és máris egy történelmi falakkal díszített festői piknikhelyre lelünk.
A régészeti feltárások arra engednek következtetni, hogy az épületet valamikor a 13. században emelték, két toronnyal bírt, és hasonlíthatott a híres zsámbéki templomra. Mára mindebből csupán az alapok, illetve a déli torony 5-6 méter magas csonkja maradt, ami robusztus falaival és rendezett környezetével nyújt megkapó látványt. Ide kattintva még többet megtudhatsz eme ódon épületről.
Határon átívelő karsztélmények
A tágabb értelemben vett hazai természetjárás keretében időnkén a szomszédba is érdemes ellátogatni. A Gömör–Tornai-karszt élménypalettája ugyanis nem ér véget az aggteleki résszel, Szlovákiában további fantasztikus látnivalók várják a túrázókat. Mi, a Turista Magazin szerkesztői is jól tudtuk ezt, s miután végigsétáltunk a Baradla-barlang főágán, és egy 50 km-es tematikus körtúra alkalmával a hegység hazai oldalára eső főbb látnivalóit is megcsodáltuk, úgy döntöttünk a szomszédban fekvő Szilicei-fennsíkot (Silická planina) sem hagyhatjuk ki. Szilicétől Rozsnyó határáig jártuk a végtelennek ható töbrös fennsík varázslatos hangulatát, melynek panorámái és felszín alatti csodái teljesen lenyűgöztek minket. Maga a túra mindössze 15 km hosszú volt, de a Gombaszögi-barlang megtekintésével együtt egész napos programot jelentett.
Portyázások a Gömör-Tornai-karszton
Utóbbi látnivalót semmiképpen se hagyjuk ki, ha a Szilicei-fennsíkon járunk, vagy ha Sajó széles kanyonjában a közeli Rozsnyó felé autózunk. A fennsík tövében megbújó barlang egy különleges cseppkőképződményekben gazdag föld alatti világot tár elénk. Az élmény annak ellenére is lenyűgöző, hogy a közel 2 km hosszú barlangnak csupán 285 méteres szakasza látogatható.
Fantasztikus szalmacseppköveket láthatunk..
A különleges Ziribár-hegy
Neve és földrajzi adottsága már önmagában kíváncsiságot ébreszt az emberben, a hozzá kapcsolódó spirituális nézet, illetve barlangjai pedig még érdekesebbé teszik ezt a Csobánka közelében magasodó pilisi bércet. Ha másért nem is, az innen nyíló panoráma miatt mindenképpen megéri felkapaszkodni a jelzetlen ösvényen meghódítható Ziribárra. A környékre egyedi perspektívát engedő hegykúpjáról és különleges adottságáról, valamint a hozzá kapcsolódó tézisekről ide kattintva olvashatsz.
Kilátással a Ziribár tetején a Kevélyek irányába
Mecseki átkelés
Még a nyár elején völgyekben megbújó vadonnal, sziklakincsekkel tarkított ligetes hegyháttal, és megannyi felfedezni valóval szeltük át a Mecsek nyugati oldalát, ahol a kisgyerekes kirándulók és a kalandot kereső turisták egyaránt megtalálják a számításukat. Ez a változatos útvonal mindössze 15 km hosszan navigál Pécs kertvárosától Orfűig, mindezt úgy, hogy mondhatni a Nyugat-Mecsek színe-javát bemutatja.
Meghitt bája van a kilátást szinte egyáltalán nem engedő Panoráma útnak
Az Éger-völgy idilljéből induló kaland először a Jakab-hegy panorámás sziklacsodáit és a hegytető történelmi látnivalóit veszi célba, majd a hegység zöldellő sűrűjében a Szuadó-völgy vadregényes szurdokjába vezet, ahonnan a mesésen csordogáló Orfűi-patakot kísérve jutunk el a számtalan élményt nyújtó Orfűre. E varázslatos táj értékeiről és az útvonal részleteiről itt olvashatsz részletesen.
Páratlan panorámát élvezhetünk a szerkövek tetejéről
Kétkeréken Etyek és Ercsi között
Ennek a kerékpáros túraútvonalnak a kettőssége adja meg az igazi báját. A Közép-Dunántúl tekerésre csábító lankás díszletében a látnivalókat kínáló települések, illetve a kihívást is jelentő tekerés együttese kínál túraélményt. Nem árulunk zsákbamacskát. A táv mindösszesen 50 kilométer, és ennek a második fele az, ami első pillantásra nem minden bringásnak nyerheti el a tetszését, de aki nem csak aszfalton hajlandó tekerni, annak a terepezős rész is kedvére való lesz.
Etyek és Martonvásár között príma minőségű bringaúton tekerhetünk
Dióhéjban elmondható, hogy Etyekről indulva a Tour de France hangulatát idéző tájban – és itt nem a nehézségre, hanem a táj szépségére kell gondolni – , pompás gyümölcsösök és napraforgó táblák közt kanyarogva haladunk Gyúró felé. Később a Szent László-patakot kísérve akácos ligetek, ménesekkel tarkított rétek, és újabb remek felszereltségű kerékpáros pihenők fogadnak minket, mielőtt beérnénk Tordasra.
A kastélyáról híres Martonvásárig még élvezhetjük az aszfaltcsík kényelmét, mindezt festői és tekintélyes méretű gesztenyefák lombjai alatt, de aztán egészen más túraélményben lesz részünk.
Kezdetét veszi a kaland: innentől kukorica- és búzatáblák mentén törünk előre a poros vagy épp saras földúton, ami helyenként ösvényre szűkül össze. Ezek a körülmények gyakorlatilag egészen az ercsi Duna-partig kitartanak, de cserébe egy ritkán járt vidék hangulatát élvezhetjük. Az útvonal látnivalóiról itt olvashatsz részletesen!
Ipari látvány a távolban: a százhalombattai olajfinomító
A Börzsöny keleti kapujában - Diósjenő
Diósjenőn minden van, amit egy kiránduló vagy pihenésre vágyó ember keres. Válogathatunk az ételt és italt kínáló vendéglátók és a különböző szálláshelyek között a kempingtől a wellnesspanzióig, de van itt horgásztó, kaland-, illetve erdei szabadidőpark is, hogy csak néhány programlehetőséget említsünk. Akármi is vonz minket ide, hiányt semmiben sem fogunk szenvedni: a látványos környezetben a túrázók és a családi kikapcsolódást keresők egyaránt megtalálják a számításukat.
Kilátás a Kálvária-dombról Diósjenő és a Magas-Börzsöny irányába
A település kiváló fekvésnek köszönheti, hogy innen indulnak (vagy ide érkeznek) a Börzsöny legnépszerűbb túraútvonalai, mint például a zöld turistajelzés, amin a leggyorsabb fel lehet érni a hegység legmagasabb, kilátóval koronázott csúcsára, a Csóványosra. A Börzsönyön átkelők is jó eséllyel érintik Diósjenőt: erre halad a Cserhát lankái felől érkező és a hegyekbe tartó „Palóc sárga”, a Gyöngyök Útja zarándokút, innen indul a Börzsönyi Kéktúra Szobig tartó, több mint 60 km-es kanyargása, továbbá síút, tanösvény és kerékpárútvonalak kiindulópontja is a falu.
Ha Diósjenőre nem a Magas-Börzsöny meghódítása miatt érkeztünk, akkor is kaphatunk ízelítőt a börzsönyi túraélményből. A Diósjenői Erdei szabadidőparktól induló Diósjenői tanösvény kevesebb mint 6 km-es távja és 300 méter szintemelkedése miatt ideális választás könnyű családi túrának.
Diósjenő tanösvényén a Börzsöny változatos közegébe kapunk betekintést
A hegyekbe tartó bringásoknak mindenféleképpen megéri kitérőt tenni a festői Jenői-tóhoz, továbbá érdemes felkeresni a falu ódon hangulatot árasztó pincesorát, illetve a mindössze 276 méter magas Kápolna-hegyet is, ahol egy csendes, eldugott helyről szemlélhetjük a szántókkal tarkított dombokkal és festői hegyekkel körülölelt Diósjenőt. Mindezekről ebben a cikkünkben olvashatsz.
Diósjenő pincesorát is érdemes megismerni
A bakonyi bazalt nyomában
A Bakonyba vágyóknak egy különleges túratippel szolgálunk. A dunántúli bazaltvulkanizmus legkevésbé ismert helyszínére invitálunk, ahol a szelíd és vadregényes terepviszonyok lenyűgöző váltakozásban bámulatos víznyelőbarlangokkal és különleges sziklakincsekkel teli békés erdőtájat ismerhetünk meg.
Felfedezőúton a Déli-Bakony rengetegében
A Déli-Bakonyban található Kab-hegytől nyugatra elterülő kevésbé ismert túraterepet az Úrkút, Ajka és Padragkút települések között húzódó szövevényes turistaút-hálózaton lehet felfedezni. A kényelmes és tartalmas terepezés során olyan pazar látványban lehet részünk, mint: a Macska-lik vagy az Öreg-köves-víznyelő bámulatos felszíni formái, a hatalmas kilátóval bíró Lugos-tető panorámája, a Pokol-lik vadregényes környezete, a Sárcsi-kút táborozásra csábító idillje, vagy a Bújó-lik, illetve Padragi-sziklák látványos térszínei. A túráról itt olvashatsz részletesen!
Budai-hegyek piros útja
Főként a fővárosi kirándulók gondolják, hogy már mindent ismernek a budai hegyekben, de ez az útvonal a populáris részeken túl is bőven szolgál túraélménnyel. A budai hegyek változatosságát és számtalan értékét bemutató piros jelzésű túraútvonala évszaktól függetlenül is kiváló családi program vagy a hegység bebarangolását, megismerését jelentő felfedezőút lehet. Az útvonal látnivalói külön-külön is megérnek egy kirándulást, ugyanakkor egyben lejárva egy kisebb vándorútként is tekinthetünk rá. Hogy merre kanyarog és mit tartogat ez a piros út, arról ebben a cikkünkben olvashatsz!
A Kő-hegy panorámája és pazar környezete mindenképp megéri a kitérőt
A rejtélyes Szár-hegy
Szár-hegy csupán egy jelentéktelen domborulatnak tűnik a 7-es út mentén fekvő Kőszárhegy tőszomszédságában, ami a Balaton felé igyekvő utazónak valószínűleg annak ellenére sem tűnik fel, hogy tetején geodézia mérőtorony magasodik. A Mezőföld síkjából alig kiemelkedő, mindössze 226 méteres „hegy” azonban rengeteget tud mesélni a természet és az ember történelméről, illetve a közelmúlt krimibe illő eseményeiről. Ami természetjáró szemmel igazán figyelemre méltóvá teszi ezt a helyet, az nem csupán a térképeken is jelzet „Seuso-kincsek lelőhelye” felirat, hanem a hegytetőn található Devon kőpark, a szép sziklagyepes és árvalányhajas környezet, valamint a kőfejtők és kisebb barlangok által feltárt geológiai látnivalók. A Szár-hegy értékeiről, illetve a Seuso-kincsek történetéről a Turista Magazin augusztusi számában olvashatsz részletesen.
A Szár-hegy tetején hatalmas tájsebet találunk
Felfedezőúton a Mátra legkeletibb bástyáján
Nem csupán a Turista Magazin oldalán találunk túraajánlókat. Ősszel a Mátra keleti, sokáig turistautak nélküli vidékét jártuk be, ahol többek között a Darnó egyedi környezetét mutattuk be a Természetjáró felületén. A Darnó-hegy szinte eltörpül a Mátra fő tömbjét jelentő fenséges hegyláncolat mellett, panorámapontjai és egyedi értékei azonban a hegység különleges célpontjává teszik. A Sirok és Recsk között elterülő hegyet zömében a kék kereszt turistaúton fedezhetjük fel. Az egyedi mátrai panoráma mellett a hegy oldalában található különleges Nyírjes-tó, illetve a Recsk határában megbújó Búzás-völgyi-víztározó szolgáltatnak látnivalót. Kattints ide a túrához!
Mátrai idill Recsk határában
Nomád terepezés
Idén több alkalommal is a szabad ég alatt aludtunk, amit elsősorban a nyomtatott Turista Magazin túrapraktika rovatába készült bivak-sorozatunk kapcsán ejtettünk meg. Nagyszerű kényelmet nyújtó és fantasztikus hangulatú terepi menedékeket próbáltunk ki, amelyek bárkinek örök emlékül szolgáló túraélményt tartogatnak. Az ország minden szegletéből igyekeztük tippeket adni a nagyzsákos, illetve nomád lelkű természetjáróknak: hol egy csodás tisztáson álló erdei bútorokkal ellátott esőbállóval, hol egy fűthető kalyibával, vagy panorámát is engedő épülettel. Készítettünk tájegységi gyűjtést is, ahol például a Börzsöny vagy a Vértes táborhelyeit mustráltuk.
Ha kint alvásról van szó, a Szarvas-kút nem csupán a legalkalmasabb a vértesi táborhelyek közül, de az egyik legszebb környezettel is bír
