Keresés eredménye

Az erdélyi nyaralás utolsó napjai is mozgalmasan teltek: magashegyi látkép, barlangok, szűk szurdokvölgy, fekete gólyák, vízimalom vártak, és a végére még egy kis városnézés is belefért.

Korábban csak egyszer jártam Erdélyben, amikor is nagyon tartalmas programmal, feszített tempóval végigjártuk a nagy részét, és az épített örökség, a múzeumok voltak a fókuszban. Már akkor nézegettem, hogy milyen jó lenne Torockón a Székely-kőre felmenni, vagy a Békás-szorosban túrázni, esetleg Parajd környékén megnézni a külszíni sóképződményeket – de erre akkor nem volt idő.

A március 15-i hosszú hétvégét túrázással töltöttük. Kivételesen nem én voltam a szervező, hanem barátnőim, Orsi és Ági, így nemcsak a kiszemelt kéktúra-szakaszokat, hanem a közlekedést, a logisztikát és még a szállást is ők intézték. Így igen kényelmes dolgom volt, csak a cuccokat kellett összepakolni, és a megbeszélt időpontra Zádorfalván lenni kis családommal.

A Naszály megmászására egy csodaszép, ködös napot sikerült kiválasztanunk.

Egy borongósnak jósolt napon megint átkecmeregtünk az egész városon és túrabakancsot húztam, hogy felkeressük a Csikóváron elhelyezett „Jó kilátások”-pecsétet. Adta magát egy kör az izgalmas Holdvilág-árok érintésével, így a szurdokvölgyben kapaszkodtunk fel.

A „Jó kilátások!”-túramozgalmat néztük ki magunknak még tavaly ősszel, ami a Visegrádi-hegység 12 kilátópontjának felkeresésével teljesíthető. Hasonlóan a Pilisi kilátásokhoz, megint csodaszép helyekre jutottunk el.

Tavasszal mentünk volna Szekszárdra egy futóversenyre, melyet a vírus miatt elhalasztottak októberre, így az utazást is eltoltuk. Ezután törölték az októberi versenyt, de úgy döntöttünk, hogy helyette túrázunk egy jót a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrán. És milyen jól tettük!

Minden évben ott szoktunk lenni a Fishing on Orfűn, idén is megvolt a bérlet, a hetvehelyi szállás. A fesztivál végül elmaradt, a szállásunk viszont megmaradt. Barátokkal terveztük a hosszú hétvégét, és a fiúk meg is beszélték velük, hogy fesztivál nélkül is lemennek, szeretjük a környéket. Közben megszületett Hanna baba is, így nagyon nagy dilemmában voltam, hogy merjünk-e csatlakozni a fiúkhoz, vagy jobb lenne itthon maradni. Végül az utolsó pillanatban úgy döntöttünk, megyünk.

Épp csak az első koronavírusos betegekről szóltak a hírek, amikor az első igazi tavaszi hétvégén úgy döntöttünk, nem halasztjuk tovább a kiszemelt kéktúraszakasz bejárását, hanem felkerekedünk. A Cserhát egy csodálatos szakaszát néztük ki magunknak.