A magyar tenger megközelítőleg 77 km, szélessége 1,3 km és 14 km között változik, átlagos mélysége 3 m, parthossza 195 kilométer.

A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges, ráadásul ilyenkor nyáron a madarak korlátlanul találnak maguknak táplálékot.

Ha szeretnénk segíteni a körülöttünk élő állatoknak a forró, nyári napokon, a legjobb, amit tehetünk, hogy kihelyezünk számukra egy itatót. De ha egyszer kitettük, figyeljünk arra, hogy mindig legyen benne víz, az állatok ugyanis megszokják a vízlelőhelyet, és egész nyáron számítani fognak rá.

Van egy kedvenc mondásom: tudtam, csak nem sejtettem. Valahogy így vagyunk a folyadékpótlással is. Tudjuk, hogy létszükséglet, de nem sejtjük, hogy nem a szomjhalálra kell gondolnunk ezzel kapcsolatban. A végletig ugyanis sok fázis van: a dehidratáció különböző fokai, melyek már egy kulacs nélküli túrán is ártanak szervezetünknek.

Az utóbbi napokban tömegesen jelennek meg kertekben, parkokban, erdőkben. Nagyok, barna színűek, nem túl szépek (de ez ízlés kérdése), éjjel érkeznek, és nem járnak egyedül. De mit kell tudni róluk, és miért lett belőlük hirtelen ilyen sok?

A növények kommunikálnak és együttműködnek? Emlékeznek, hallanak és látnak? Elsőre furának tűnhetnek ezek a kérdések, pedig nem azok. Bár egyelőre több a kérdés, mint a biztos válasz, az azonban biztos, hogy a növények sokkal többek annál, mint amit gondolunk róluk.

Többségünk a karsztformációk, a zsenge rétek, a hangulatos vízfolyások, vízesések, óriási panorámák miatt látogat az erdélyi Pádis-fennsíkra. Van azonban ott még más látnivaló is: a környék ideális élőhely sok kétéltűnek és hüllőnek. Ezúttal a pádisi tócsák és szirtek népét vizsgáljuk közelebbről egy szakértő segítségével.

Az ilyentájt tomboló pollenallergia, vagy más néven szénanátha merő kínszenvedéssé fajulhat, és nem csak azoknál, akik szívesen töltik a szabadidejüket a természetben. Hardcore allergiásként összeszedtem, milyen tapasztalataim vannak a témában: mikortól beszélünk szénanátháról, és mit lehet tenni ellene, főleg, ha rendszeresen jársz túrázni?

Rettegünk a medvétől és a farkasoktól, amikkel szinte esélyünk sincs összefutni túrázás közben, az UV-sugárzásra pedig fittyet hányunk, pedig valós veszélyt jelent. Elmondjuk, miért fontos, hogy akkor is legyen nálad naptej, ha nem a strandra készülsz.

Mindenhol a legszebb pompájukat mutatják most a nyári virágok, és köztük talán a levendula a kirándulók egyik kedvence. A nagy területeket lilára festő virág nemcsak az emberi szemnek szép, de a rovarok is rendkívül szeretik a nektárját. Ha csak pár percig elmélyülünk egy tő levendula életében, csoda rovarokat láthatunk. Őrületes cikázás, zsongás, szemmel alig lekövethető hatékonyság, méhek, lepkék, legyek, bogarak gyűlnek az ellenállhatatlan illatra. És a rájuk leselkedő veszedelmek.

Bár nem ez a nyári napforduló, Szent Iván éjjelét mégis június 23-áról 24-ére virradóra ünnepeljük. És, hogy jön ide Keresztelő Szent János? Miről is szól ez a tüzes-mágikus éjszaka? Tartsatok velünk ünnepfejtő kalauzunkban!

Nem találkoztam még olyan emberrel, aki ne elragadtatással beszélt volna erről a különös élőlényről. Fura szerzet, nem vitás, amely a virágok között röpködve inkább tűnik parányi kolibrinek, mint lepkének.

Most érik a természetben az erdei szamócához nagyon hasonló indiaiszamóca, vagy más néven indiai pimpó, de bármennyire is csábít piros színével, jobb ha nem kóstoljuk meg, mert enyhén mérgező. Mutatjuk, hogyan tudod megkülönböztetni az erdeit az indiaitól.

Magyarország és Európa legnagyobb termetű bogárfaja a nagy szarvasbogár, melynek hímje akár 10 centiméterre is megnőhet. Ezekben a hetekben rajzik.

Hétvégén rendezik meg az Öböl-átúszást a Balatonon. A Balatonfüred és Tihany közötti 3 km leúszására évről évre több ezren vállalkoznak. De vajon ki teljesítette először ezt a távot, és ki volt az első, aki átúszta a Balatont?

Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak. Ez pedig nem marad következmények nélkül.

Klímaváltozás, környezetszennyezés, a természetes élőhelyek pusztulása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy állat- és növényfajok halnak ki. Nemcsak a távoli országok egzotikus állatait fenyegeti kihalás, hanem közvetlen környezetünkben is elkezdődött a változás – világszerte legalább félmillió faj van akkora veszélyben, hogy végleg eltűnhet a Föld színéről.

A pünkösd egyházi megünneplése mellett ehhez a naphoz több érdekes népszokás, hiedelem is kapcsolódik. Összegyűjtöttük, melyek a legfontosabbak, és mit érdemes tudni róluk.