Ti írtátok

Az alábbi túraleírásból kiderül, milyen élmény egyedül felfedezni a legismertebb túraútvonalunk egyik legkülönlegesebb szakaszát a Balaton-melléki tanúhegyeket is megmászva. Egy rövid spoilerezés: a Kéken sosincs egyedül az ember.

A Keleti-Alpok Stájerországban magasodó tömbje népszerű turistaparadicsom. Azoknak sem kell mellőzni a Hochschwab-életérzést, akik nem mernek nekivágni a 2000 méter feletti sziklavilágnak. A hegység palástján több, könnyebben elérhető csúcsról is élvezhetjük a fenséges látványt.

Egy sima hétvégi családi kirándulást terveztünk ezen a számunkra alig ismert, csodaszép tájon. Meglepetésünkre azonban a villányi pincesor, a siklósi vár és a harkányi fürdő pazar hármasa egy török dzsámival, egy horvát fagyissal és a nyüzsgő turistahadakkal kiegészülve egy röpke, mediterrán hangulatú nyaralássá varázsolták ezt a pár napot.

Ha a Bükkre gondolunk, akkor elsősorban annak fennsíkja, és főleg a Nagy-fennsík jut eszünkbe. Pedig annak északi kistestvére legalább olyan izgalmas. A Bükk hazánkban egyedülálló karsztplatóját, az Óriások asztalát, a Garadna-patak fűrészelte ketté Nagy- és Kis-fennsíkra. Most ez utóbbin fogunk kalandozni.

Hasonló földrajzi adottságaik ellenére a bakonyi völgyszorosok mindegyike kicsit más, egyedi hangulatú. A Gaja-szurdok és a Cuha-völgy ízelítőt adnak ebből a vadregényes világból.

A Pilisborosjenőt megcélzó kirándulások kötelező elemei a Kevélyek, a Teve-szikla és az Egri vár másolata. Körtúránk az ikonikus látnivalók sorát teszi kissé változatosabbá szokatlan vonalvezetése által.

Ebbek a Budapest közeli körtúrában a Visegrádi-hegység egyik legnépszerűbb, legvadregényesebb kirándulóhelye, a Holdvilág-árok csak epizódszereplőként tűnik fel. Vele egyenértékű természeti szépségeket sorakoztat fel a szurdokot is magába foglaló Pomázi kör.

A főváros nyugati kerületeivel néhol összeolvadó Budai-hegységnek kevés olyan része van, amit a kirándulók ne rutinszerűen látogatnának. Egy zsúfolt ünnepnapon célszerű és látványos kombináció a tömegmágnes Csergezán-kilátó és a jóval szerényebb ismeretségű Szarvas-árok mixe.

Avagy a gyaloglás filozófiája. Hazánk egyik legismertebb, komoly felkészülést igénylő teljesítménytúrája sok-sok óra tömény eksztázist és olyan tájélményt nyújt a felkészült vándornak, mint hazánkban talán semmi más.

Kalandos utazás Thaiföldön, bringával és gyalogosan, dzsungeltúrával és egy néhány napos kényszerpihenővel megspékelve.

Pest vármegye déli részén találunk egy aprócska, helyi jelentőségű védett területet. A Dolina-völgyet különleges élővilága emeli ki az alföldi faunából. Az alig 37 hektáros liget és vonzáskörzete nem csak a helyiek kedvelt kirándulóhelye, de a teljesítménytúrázók is felfedezték maguknak.

Fiatalként, hegymászóként szerettem meg a Magas-Tátrát, nagyon. Most öregedő bakancsos turistaként tértem vissza, és ismét is elvarázsolt vad szépsége, egyedisége. Különösen igaz ez a túránk második napján felkeresett Menguszfalvi-völgyre.

Négylábú túratársammal idén ősszel a 30 kilométeres Börzsöny vándortúrát, és a könnyed Téli tókerülő 15-ös távját abszolváltuk. Mostanra szokásunk lett felkerekedni és együtt teljesítménytúrázni, így kiléphetünk kicsit a komfortzónánkból. Az ilyen helyzetekben válnak szorosabbá leginkább a barátságok, s nincs ez másképp a mi kapcsolatunk esetében sem.

„És aludni mikor fogtok?” – kérdezte Hovhannes a taxiban, aki maga sem emlékszik, hogy ő mikor aludt utoljára. Hajnali érkezésünk miatt a kérdés jogos, de aludni majd csak este fogunk, messzire kell még eljutnunk aznap. Jerevánt elhagyva kopár dombok szegélyezik az utat, markánsan más a táj, mint nálunk. Furcsán kacskaringóznak a feliratok, próbáljuk kisilabizálni az elsuhanó örmény betűket, mindhiába. Majd felbukkan a Szeván-tó kéken csillogó vize, már ránézni is frissítő.

Most már ősz van, de még élénken él bennem a sikeres nyári magashegyi túra élménye, a világ legszebb magashegységének szépsége, a Dolomitok túráinak varázsa. A leglátványosabb túránkat osztom most meg veletek.

A Semmering régió nyüzsgő turistaparadicsomának túloldalán olyan magányos csúcsokat találunk, melyek csak látogatottságában maradnak alul a szomszédtól, látványuk pazar. A Kampalpe és a „Pfaffok” könnyen elérhető csúcsélményt kínálnak.

Ha valaki szívesen ragad evezőlapátot és a Dunánál vagy a Tiszánál kicsit izgalmasabb hazai kalandra vágyik, óhatatlanul szembetalálkozik a szóval, amely hallatán még a tapasztalt kenusoknak is megremeg a szája széle: Rába.

Az Alpok keleti oldalán is magasodik egy pár, a határtól gyorsan elérhető kétezres hegycsúcs. Kipipálva a
legismertebbeket, újabb célpontok után kutattunk. A Rax legmagasabb csúcsa és a Hohe Veitsch
felejthetetlen élmény volt.